Lars Ahlfors

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lars Ahlfors
Született Lars Valerian Ahlfors
1907. április 18.[1][2][3][4][5]
Helsinki[6]
Elhunyt 1996. október 11. (89 évesen)[1][2][3][4][7]
Pittsfield[8]
Állampolgársága
SzüleiAxel Ahlfors
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okatüdőgyulladás
Sírhelye Hietaniemi temető (01-023-03-00091)[12][13][14]
A Wikimédia Commons tartalmaz Lars Ahlfors témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lars Valerian Ahlfors (Helsinki, Finnország, 1907. április 18.Pittsfield (Massachusetts), 1996. október 11.) finn matematikus, elsősorban Riemann-felületekkel foglalkozott és máig használatos, kiváló komplex függvénytan tankönyvet írt.

1924 és 1928 között Ernst Leonard Lindelöf és Rolf Nevanlinna témavezetésével a helsinki egyetemen tanult.

1929-ben segítette Nevanlinnát az egész függvények aszimptotikus értékeire vonatkozó Denjoy-sejtésre vonatkozó munkájában. Ahlforst a Turku-beli Åbo Akademi-ra nevezték ki. Doktori értekezését 1932-ben védte meg.

1935-ben a Harvard Egyetemre ment és 1936-ban egyike lett a Fields-érem első két díjazottjának. Finnországba visszatérve a Helsinki Egyetemen kapott állást, de a háború kitörése után megpróbált külföldön munkát kapni. 1944-ben állást kínáltak neki a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán, de végül csak 1945 márciusában tudott odautazni. Nem szeretett Svájcban élni, az első adandó alkalommal visszatért a Harvardra, ahol 1977-es nyugdíjazásáig maradt. 1964-től William Caspar Graustein Professor of Mathematics volt. Vihuri-díjat (1968) és matematikai Wolf-díjat (1981) kapott.

Tankönyve, a Complex Analysis (Komplex függvénytan) (1953) máig a témakör egyik nagy klasszikusa. Más monográfiái is sikeresek voltak: Riemann surfaces (1960), Conformal invariants (1973).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. a b c MacTutor History of Mathematics archive
  10. lars-v-ahlfors
  11. https://www.ams.org/prizes-awards/pabrowse.cgi?parent_id=28
  12. Find a Grave (angol nyelven)
  13. https://books.google.cat/books?id=WxQCCgAAQBAJ&pg=PA25, 112
  14. https://www.hautahaku.fi/en

Források[szerkesztés]