Grigorij Alekszandrovics Margulisz

Grigorij Alekszandrovics Margulisz
Született	1946. február 24. (75 éves) Moszkva
Állampolgársága	szovjet amerikai
Foglalkozása	matematikus egyetemi oktató
Iskolái	MSU Faculty of Mechanics and Mathematics Moszkvai Állami Egyetem
Kitüntetései	Alexander von Humboldt Fellow Humboldt-díj az American Mathematical Society tagja Fields-érem (1978) Lobacsevszkij-díj (1996) matematikai Wolf-díj (2005) Abel-díj (2020)
A Wikimédia Commons tartalmaz Grigorij Alekszandrovics Margulisz témájú médiaállományokat.

Grigorij Alekszandrovics Margulisz (Moszkva, 1946. február 24. –) Fields-érmes, Wolf- és Abel-díjas orosz-amerikai matematikus.

1970-ben kandidátus lett. Témavezetője Jakov Grigorjevics Szinaj volt. Disszertációjának címe: On some aspects of the theory of Anosov flows. 1970-1991 között a Moszkvai Állami Egyetem Információtovábbítási Intézetének munkatársa. 1978-ban Fields-érmet kapott, de a szovjet hatóságok nem engedték kiutazni a Helsinkiben megrendezett matematikai kongresszusra a díj átvételére. 1991 óta a Yale Egyetem professzora.

Főbb eredményei

• Valószínűségszámítási, p-adikus analízisbeli és algebrai geometriai módszerek segítségével bebizonyította a Zelberg–Pjatyeckij–Sapiro-sejtést: magas rangú Lie-csoportok hálói aritmetikaiak.
• Oppenheim 1929-es sejtését igazolva, 1986-ban bebizonyította, hogy ha n≥3 és a $Q(x_{1},\ldots ,x_{n})=\alpha _{1}x_{1}^{2}+\cdots +\alpha _{n}x_{n}^{2}$ kvadratikus alak indefinit, valamelyik $\alpha _{i}/\alpha _{j}$ hányados irracionális, akkor minden ε>0-ra létezik nemnulla egész x vektor, amire |Q(x)|<ε.
• Kazsdan egy állítását használva belátta Banach sejtését, vagyis azt, hogy n≥ 4-re a Lebesgue-mérték az egyetlen végesen additív, izometria-invariáns mérték az n dimenziós gömb Lebesgue-mérhető halmazain.
• Explicit konstrukciót adott korlátos fokú expander gráfokra.

Díjai

• Fields-érem (1978)
• Lobacsevszkij-díj (1996)
• Wolf-díj (2005)
• Abel-díj (2020)

Források

• Életrajz
• A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia eredményei
• Adatok