Harvard Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harvard Egyetem
Harvard University

Harvard Yard, Harvard University.JPG
Alapítva 1636. szeptember 8.
Hely USA Cambridge, MA, USA
Mottó Veritas (Igazság)
Típus magánegyetem
Campus területe 1,5 km²
Oktatók száma 2300 fő
Elérhetőség
Elhelyezkedése
Harvard EgyetemHarvard University  (USA)
Harvard EgyetemHarvard University
Harvard Egyetem
Harvard University
Pozíció az USA térképén
é. sz. 42° 22′ 34″, ny. h. 71° 06′ 59″Koordináták: é. sz. 42° 22′ 34″, ny. h. 71° 06′ 59″
A Harvard Egyetem
Harvard University weboldala

A Harvard Egyetem (Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.

1636. szeptember 8-án alapították, így ez az USA legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. Nevét John Harvardról kapta, aki a Cambridge-i Egyetemen tanult, és kezdetben a professzorok többsége is Cambridge-ből érkezett. A várost, ahol az egyetemet alapították, éppen ezért nevezték el Cambridge-nek, tisztelegve alma materük felé. A félreértések elkerülése végett a Harvardon megjelenő publikációkra (könyvek, folyóiratok, stb) a kiadási helynél Cambridge neve mellé mindig kiírják, hogy MA, utalva arra, hogy a Massachusetts államban lévő Cambridge-ben adták ki, nem a brit ősében.

Eredetileg csak New College-nek hívták, később nevezték Harvard College-nak 1639. március 13-án John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt.

Az intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a Massachusetts-i alkotmányban.

1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen.

A Harvard 2011-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett. A lista a Thomson Reuters adatai, illetve az Ipsos Media 131 országra kiterjedő felmérése és több mint 13 ezer akadémikus megkérdezésével összeállított statisztikája alapján készült el.[1]

Jelenleg ez a világ leggazdagabb egyeteme.

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Abelmann, Walter H., ed. The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995 (2004). 346 pp.
  • Beecher, Henry K. and Altschule, Mark D. Medicine at Harvard: The First 300 Years (1977). 569 pp.
  • Bentinck-Smith, William, ed. The Harvard Book: Selections from Three Centuries (2d ed.1982). 499 pp.
  • Bethell, John T.; Hunt, Richard M.; and Shenton, Robert. Harvard A to Z (2004). 396 pp. excerpt and text search
  • Bethell, John T. Harvard Observed: An Illustrated History of the University in the Twentieth Century, Harvard University Press, 1998, ISBN 0-674-37733-8
  • Bunting, Bainbridge. Harvard: An Architectural History (1985). 350 pp.
  • Carpenter, Kenneth E. The First 350 Years of the Harvard University Library: Description of an Exhibition (1986). 216 pp.
  • Cuno, James et al. Harvard's Art Museums: 100 Years of Collecting (1996). 364 pp.
  • Elliott, Clark A. and Rossiter, Margaret W., eds. Science at Harvard University: Historical Perspectives (1992). 380 pp.
  • Hall, Max. Harvard University Press: A History (1986). 257 pp.
  • Hay, Ida. Science in the Pleasure Ground: A History of the Arnold Arboretum (1995). 349 pp.
  • Hoerr, John, We Can't Eat Prestige: The Women Who Organized Harvard; Temple University Press, 1997, ISBN 1-56639-535-6
  • Howells, Dorothy Elia. A Century to Celebrate: Radcliffe College, 1879–1979 (1978). 152 pp.
  • Keller, Morton, and Phyllis Keller. Making Harvard Modern: The Rise of America's University (2001), major history covers 1933 to 2002 online edition
  • Lewis, Harry R. Excellence Without a Soul: How a Great University Forgot Education (2006) ISBN 1-58648-393-5
  • Morison, Samuel Eliot. Three Centuries of Harvard, 1636–1936 (1986) 512pp; excerpt and text search
  • Powell, Arthur G. The Uncertain Profession: Harvard and the Search for Educational Authority (1980). 341 pp.
  • Reid, Robert. Year One: An Intimate Look inside Harvard Business School (1994). 331 pp.
  • Rosovsky, Nitza. The Jewish Experience at Harvard and Radcliffe (1986). 108 pp.
  • Seligman, Joel. The High Citadel: The Influence of Harvard Law School (1978). 262 pp.
  • Sollors, Werner; Titcomb, Caldwell; and Underwood, Thomas A., eds. Blacks at Harvard: A Documentary History of African-American Experience at Harvard and Radcliffe (1993). 548 pp.
  • Trumpbour, John, ed., How Harvard Rules. Reason in the Service of Empire, Boston: South End Press, 1989, ISBN 0-89608-283-0
  • Ulrich, Laurel Thatcher, ed., Yards and Gates: Gender in Harvard and Radcliffe History, New York: Palgrave Macmillan, 2004. 337 pp.
  • Winsor, Mary P. Reading the Shape of Nature: Comparative Zoology at the Agassiz Museum (1991). 324 pp.
  • Wright, Conrad Edick. Revolutionary Generation: Harvard Men and the Consequences of Independence (2005). 298 pp.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harvard Egyetem témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Harvard a világ legjobb egyeteme (Index, 2011. március 11.)