Harvard Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harvard Egyetem
Harvard University (Harvard University)
Harvard University logo.PNG

Langdell Hall, Harvard Law School, Cambridge, MA - IMG 5626.JPG
Alapítva 1636. szeptember 8.
Hely Amerikai Egyesült Államok, Cambridge
Mottó Veritas (Igazság)
Típus magánegyetem
Campus területe 1,5 km²
Oktatók száma 2300 fő
Tanulólétszám 36 012 (2018. augusztus 8.)
Cím Massachusetts Hall, Cambridge, MA, 02138
Elhelyezkedése
Harvard Egyetem Harvard University (USA)
Harvard Egyetem Harvard University
Harvard Egyetem
Harvard University
Pozíció az USA térképén
é. sz. 42° 22′ 28″, ny. h. 71° 07′ 01″Koordináták: é. sz. 42° 22′ 28″, ny. h. 71° 07′ 01″
A Harvard Egyetem
Harvard University weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harvard Egyetem
Harvard University
témájú médiaállományokat.

A Harvard Egyetem (Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.

1636. szeptember 8-án alapították, így ez az USA legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. Eredetileg csak New College-nek hívták, később, 1639. március 13-án nevezték el Harvard College-nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt, és aki a Cambridge-i Egyetemen tanult. Kezdetben a professzorok többsége is Cambridge-ből érkezett: a várost, ahol az egyetemet alapították, éppen ezért nevezték el Cambridge-nek, tisztelegve alma materük felé. A félreértések elkerülése végett a Harvardon megjelenő publikációkra (könyvek, folyóiratok, stb) a kiadási helynél Cambridge neve mellé mindig kiírják, hogy MA, utalva arra, hogy a Massachusetts államban lévő Cambridge-ben adták ki, nem a brit ősében.

Az intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a massachusettsi alkotmányban.

1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen.

A Harvard 2011-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett. A lista a Thomson Reuters adatai, illetve az Ipsos Media 131 országra kiterjedő felmérése és több mint 13 ezer akadémikus megkérdezésével összeállított statisztikája alapján készült el.[1]

Jelenleg ez a világ leggazdagabb egyeteme.

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Abelmann, Walter H., ed. The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995 (2004). 346 pp.
  • Beecher, Henry K. and Altschule, Mark D. Medicine at Harvard: The First 300 Years (1977). 569 pp.
  • Bentinck-Smith, William, ed. The Harvard Book: Selections from Three Centuries (2d ed.1982). 499 pp.
  • Bethell, John T.; Hunt, Richard M.; and Shenton, Robert. Harvard A to Z (2004). 396 pp. excerpt and text search
  • Bethell, John T. Harvard Observed: An Illustrated History of the University in the Twentieth Century, Harvard University Press, 1998, ISBN 0-674-37733-8
  • Bunting, Bainbridge. Harvard: An Architectural History (1985). 350 pp.
  • Carpenter, Kenneth E. The First 350 Years of the Harvard University Library: Description of an Exhibition (1986). 216 pp.
  • Cuno, James et al. Harvard's Art Museums: 100 Years of Collecting (1996). 364 pp.
  • Elliott, Clark A. and Rossiter, Margaret W., eds. Science at Harvard University: Historical Perspectives (1992). 380 pp.
  • Hall, Max. Harvard University Press: A History (1986). 257 pp.
  • Hay, Ida. Science in the Pleasure Ground: A History of the Arnold Arboretum (1995). 349 pp.
  • Hoerr, John, We Can't Eat Prestige: The Women Who Organized Harvard; Temple University Press, 1997, ISBN 1-56639-535-6
  • Howells, Dorothy Elia. A Century to Celebrate: Radcliffe College, 1879–1979 (1978). 152 pp.
  • Keller, Morton, and Phyllis Keller. Making Harvard Modern: The Rise of America's University (2001), major history covers 1933 to 2002 online edition
  • Lewis, Harry R. Excellence Without a Soul: How a Great University Forgot Education (2006) ISBN 1-58648-393-5
  • Morison, Samuel Eliot. Three Centuries of Harvard, 1636–1936 (1986) 512pp; excerpt and text search
  • Powell, Arthur G. The Uncertain Profession: Harvard and the Search for Educational Authority (1980). 341 pp.
  • Reid, Robert. Year One: An Intimate Look inside Harvard Business School (1994). 331 pp.
  • Rosovsky, Nitza. The Jewish Experience at Harvard and Radcliffe (1986). 108 pp.
  • Seligman, Joel. The High Citadel: The Influence of Harvard Law School (1978). 262 pp.
  • Sollors, Werner; Titcomb, Caldwell; and Underwood, Thomas A., eds. Blacks at Harvard: A Documentary History of African-American Experience at Harvard and Radcliffe (1993). 548 pp.
  • Trumpbour, John, ed., How Harvard Rules. Reason in the Service of Empire, Boston: South End Press, 1989, ISBN 0-89608-283-0
  • Ulrich, Laurel Thatcher, ed., Yards and Gates: Gender in Harvard and Radcliffe History, New York: Palgrave Macmillan, 2004. 337 pp.
  • Winsor, Mary P. Reading the Shape of Nature: Comparative Zoology at the Agassiz Museum (1991). 324 pp.
  • Wright, Conrad Edick. Revolutionary Generation: Harvard Men and the Consequences of Independence (2005). 298 pp.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Harvard a világ legjobb egyeteme (Index, 2011. március 11.)

További információk[szerkesztés]