Chicagói Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chicagói Egyetem
University of Chicago

Campus Spring.jpg
Alapítva 1890
Hely Amerikai Egyesült Államok,
Mottó Crescat scientia; vita excolatur.
(Növekedjék a tudás és gazdagodjon az élet.)
Típus
  • magánegyetem
  • nonprofit magán-oktatási intézmény
  • kutatóegyetem
Campus területe 8,5 km²
Oktatók száma 2160
Cím 5801 S Ellis Ave, Chicago, IL, 60637
Elhelyezkedése
Chicagói EgyetemUniversity of Chicago (USA)
Chicagói EgyetemUniversity of Chicago
Chicagói Egyetem
University of Chicago
Pozíció az USA térképén
é. sz. 41° 47′ 23″, ny. h. 87° 35′ 59″Koordináták: é. sz. 41° 47′ 23″, ny. h. 87° 35′ 59″
A Chicagói Egyetem
University of Chicago weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chicagói Egyetem
University of Chicago
témájú médiaállományokat.

A Chicagói Egyetem egy 1892-ben alapított magánegyetem az Illinois állambeli Chicago városban. A fizika tanszék első vezetője a későbbi Nobel-díjas Albert A. Michelson volt; ő alapította 1894-ben az egyetem Ryerson Fizikai Laboratóriumát.

A színvonalas oktatás mellett a világ egyik vezető kutatóintézeteként tartják számon. Munkatársai és hallgatói közül többen kaptak Nobel-díjat, mint a bármely egyeteméi a Cambridge-i Egyetem kivételével. Több híres vezető értelmiségi dolgozott itt, mint, pl. Allan Bloom, Subrahmanyan Chandrasekhar, Ronald Coase, Milton Friedman, Richard Posner és Leo Strauss.

Számos tudományos kutató szervezet tagja, többek között a Fermi Nemzeti Gyorsítólaboratóriumé és az Argonne Nemzeti Laboratóriumot üzemeltető Egyetemi Kutató Egyesületé. Tulajdonában van és üzemelteti a Yerkes Obszervatóriumot Wisconsin államban.

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Szilárd Leó 1942-ben Chicagóba költözött és 1942 februárjától 1946 júliusáig vezető fizikusként dolgozott Arthur H. Comptonnal a Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumban (Metallurgical Laboratory). Ez a laboratórium lett az atombomba fejlesztés, vagyis a Manhattan-projekt egyik vezető kutató bázisa. 1942. december 2-án, Enrico Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen, a Stagg Field-i amerikaifutball-stadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Szilárd Leó később biológusként dolgozott az egyetemen, 1956-ban megkapta a biofizikai professzor címet.

Telegdi Bálint 1951 és 1976 között a Chicagói Egyetemen tanított, Enrico Fermi közelében. Felesége Szilárd Leó titkárnője volt.

Zsuzsanna Budapest 1959-ben nyerte meg a Chicagói Egyetem ösztöndíját, s lett tanulója az intézménynek.

Források[szerkesztés]

  • A Magyar vonatkozások fejezet forrása a Szilárd Leó és Telegdi Bálint szócikk
  • A többi rész forrása általában az angol Wikipédia-szócikk

További információk[szerkesztés]

  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap