Allan Bloom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Allan (David) Bloom
Amerika
20. század
Élete
Született 1930. szeptember 14.
Indianapolis, Indiana
Elhunyt 1992. október 7. (62 évesen)
Chicago, Illinois
Pályafutása
Érdeklődés görög filozófia, filozófiatörténet, politikai filozófia, reneszánsz filozófia, nihilizmus, francia irodalom, Shakespeare
Rájuk hatott Francis Fukuyama, Thomas Pangle, Harvey C. Mansfield, Alan Keyes, Thomas G. West, Pierre Manent
Hatottak rá Pre-Socratics, Socrates, Plato, Aristotle, Machiavelli, Montaigne, William Shakespeare, Jean-Jacques Rousseau, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Friedrich Nietzsche, Martin Heidegger, Leo Strauss, Alexandre Kojève, Raymond Aron
Fontosabb művei The Closing of the American Mind

Allan David Bloom (Indianapolis, 1930. szeptember 14. – Chicago, 1992. október 7.) amerikai filozófus, klasszika-filológus, akadémikus. David Grene, Leo Strauss, Richard McKeon és Alexandre Kojève alatt tanult. Ezt követően a Cornell Egyetemen, a Torontói Egyetemen, a Yale Egyetemen, a Párizsi École Normale Supérieure-n és a Chicagói Egyetemen tanított. Bloom támogatta a Great Books oktatásának eszméjét, az 1987-ben megjelent, The Closing of the American Mind [1]című bestseller könyvében kifejtett, az amerikai felsőoktatást kritizáló nézeteiért vált ismertté. Habár a populáris médiában konzervatívként jellemezték, Bloom tagadta, hogy konzervatív lenne, azt hangsúlyozva, hogy amit ő védeni kívánt, az az "elméleti élet". [2] Saul Bellow utolsó Ravelstein című regényének főhősét Bloomról- barátjáról és kollégájáról a Chicagói Egyetemen - mintázta.

Élete[szerkesztés]

Allan David Bloom 1930. szeptember 14-én született az Indiana állambeli Indianapolisban, második generációs ortodox zsidó[3] szülők második gyermekeként. Nővére, Lucille két évvel idősebb nála. Nagyszülei eredetileg Philadelphiába vándoroltak be, azonban szülei már Indianapolisban telepedtek le. A szülők, akik szociális munkásként a közösségi élet javításán fáradoztak, egyszerűen nevelték, szilárd értékrendet adtak át neki. Tizenhat éves koráig az indianapolisi állami iskolarendszerben tanult. Tizenhárom éves korában a Reader's Digest című lapban olvasott a Chicagói Egyetemről, és közölte szüleivel, hogy ott szeretne továbbtanulni. Ők ezt irracionális elképzelésnek ítélték, és nem támogatták ezen tervét. Azonban 1946-ban, 16 éves korában családjával együtt Chicagóba költöztek, ahol a szülők találkoztak egy családi baráttal, akinek a fia a Chicagói Egyetem tehetséges fiataloknak meghirdetett programjának keretében tanult az egyetemen. Bloom is felvételt nyert a programba, így 1946-tól a Chicagói Egyetemen tanult. 1949-ben szerezte meg a BA[4], 1953-ban pedig az MA[5] diplomáját. Az alapképzés során együtt tanult [[[Seth Benardete]]-tel és Stanley Rosennel. Mesterképzése – melyet a Committee on Social Thought elnevezésű interdiszciplináris[6] program keretében végzett – alatt a klasszika-filológus David Grene tutorálta, aki később elhivatott, energetikus és humoros, azonban konkrét karriertervvel nem rendelkező diákként emlékezett vissza rá. 1953 és 1955 között a párizsi Ecole Normale Supérieure-n, ahol Alexandre Kojéve-től tanult, illetve tanított is. 1955-ben szerezte meg Ph.D.[7] fokozatát, szintén a Committee of Social Thought tagjaként. Disszertációját Iszokratész politikai filozófiájából írta. Tanulmányai során számos nagy gondolkodóval tanult együtt, akik közül a legnagyobb hatással talán Leo Strauss volt rá. 1957-ben a Németországban található Heidelbergben folytatott tanulmányokat. 1955-ben kezdett el tanítani a Chicagói Egyetemen, felnőttoktatásban résztvevőket, barátjával Werner J. Dannhauserrel, aki a Nietzsche's View on Socrates szerzője. 1960-tól 1963-ig aYale Egyetemen, ezután 1963-tól 1970-ig a Cornell Egyetemen. 1970-ben vendégprofesszor volt az izraeli Tel-avivi Egyetemen, majd 1970-től 1979-ig a Torontói Egyetemen tanított. Ezután 1979-től 1992-ben bekövetkezett halálig ismét a Chicagói Egyetem professzora volt. Bloom sosem házasodott meg, máig kérdéses, hogy homoszexuális volt-e. 1992. október 7-én, 62 éves korában hunyt el a Chicagói Egyetem Bernard Mitchell Kórházában gyomorfekély okozta vérzés, illetve májelégtelenség következtében.[8]

Munkássága[szerkesztés]

Bloom filozófiai nézeteit nehéz egyértelműen kategorizálni, azonban összes munkájában megjelenik, így összekötő kapocsként szolgál, hogy erősen foglalkoztatta az élet filozófiai megközelítésének megőrzése a későbbi generációk számára. Ezt akadémiai (pl.: Platón: Állam fordítása, elemzése), illetve széles rétegeknek szánt (pl.: The Closing of the American Mind) művein keresztül igyekezett elősegíteni. Művei, illetve fordításai az eladott példányszám szerinti sorrendben a következők:

  1. The Closing of the American Mind
  2. Plato's Republic (fordítás)
  3. Emile: Or on education (fordítás)
  4. Love and Friendship
  5. Introduction to the Reading of Hegel: Lectures on the Phemenology of Spirit
  6. Shakespeare's Politics (with Harry V. Jaffa)
  7. Politics and the Arts (fordítás)
  8. Xenophon's Socrates (with Strauss)

The Closing of the American Mind[1][szerkesztés]

A The Closing of the American Mind 1987-ben jelent meg. A műben Bloom azon véleményét fejti ki, miszerint Amerika 20. századi társadalmi és politikai válsága valójában egy intellektuális krízis. Bloom úgy vélte, hogy a technikai fejlődés, a szexuális forradalom, illetve a kulturális sokszínűség tananyaggá tétele a klasszikusoktól veszi el a teret, és így bölcsesség és érték nélküli diákok kerülnek ki az iskolapadból. A könyv három részre osztható: az első rész a modern egyetemisták erkölcsi és intellektuális állapotát írja le, a második rész a modern intellektus és relativizmus gyökereit keresi, míg a harmadik rész a diákok, az egyetem és a társadalom közötti kapcsolatot elemzi. Magyarul olvasható Kéri Rita fordításában.[9]

Platón: Az Állam[szerkesztés]

Bloom 1968-ban megjelent fordítása és értelmezése jelentősen eltér a korábbi fordításoktól és értelmezésektől. Kiemelendők Bloom nézetei a szókratészi iróniáról, miszerint a filozófus immúnis az iróniára, mert képes a tragikusat komikusnak, a komikusat pedig tragikusnak látni, másképpen fogalmazva: a tragikusat könnyen, míg a komikusat komolyan veszi. Bloom értelmezésében a Platón által ábrázolt állam nem egy modell a jövő társadalmának, nem az emberi lélek mintája, hanem egy ironikusan ábrázolt állam, egy példa a filozófia és a potenciális filozófus közötti távolságra. Straussszal egyetértve állítja, hogy az állam nem természetes, hanem ember által alkotott.

Love and Friendship[szerkesztés]

A Love and Friendship Bloom utolsó könyve, a kórházban, részlegesen lebénulva diktálta le, és halála után adták ki. Ez a mű a szeretet/szerelem értelmezéseit veszi sorra Stendhal, Jane Austen, Gustave Flaubert és Shakespeare klasszikusain keresztül.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Bloom, Allan, and Harry V. Jaffa. 1964. Shakespeare's Politics. New York: Basic Books.
  • Bloom, Allan. 1968 (2nd ed 1991). The Republic of Plato. (translated with notes and an interpretive essay). New York: Basic Books.
  • Bloom, Allan, Charles Butterworth, Christopher Kelly (Edited and translated), and Jean-Jacques Rousseau. 1968. Letter to d’Alembert on the theater in politics and the arts. Ithaca, N.Y.: Cornell University Press; Agora ed.
  • Bloom, Allan, and Jean-Jacques Rousseau. 1979. Emile (translator) with introduction. New York: Basic Books.
  • Alexandre Kojève (Raymond Queneau, Allan Bloom, James H. Nichols). Introduction to the reading of Hegel. Cornell, 1980.
  • Bloom, Allan. 1987. The Closing of the American Mind. New York: Simon & Schuster. ISBN 5-551-86868-0.
  • Bloom, Allan, and Steven J. Kautz ed. 1991. Confronting the Constitution: The challenge to Locke, Montesquieu, Jefferson, and the Federalists from Utilitarianism, Historicism, Marxism, Freudism. Washington, DC: American Enterprise Institute for Public Policy Research.
  • Bloom, Allan. 1991. Giants and Dwarfs: Essays, 1960–1990. New York: Touchstone Books.
  • Bloom, Allan. 1993. Love and Friendship. New York: Simon & Schuster.
  • Bloom, Allan. 2000. Shakespeare on Love & Friendship. Chicago: University of Chicago Press.
  • Plato, Seth Benardete, and Allan Bloom. 2001. Plato's Symposium: A translation by Seth Benardete with commentaries by Allan Bloom and Seth Benardete. Chicago: University of Chicago Press.

Allan Bloom-életrajzok (angol nyelvű)[szerkesztés]

  • Atlas, James. “Chicago’s Grumpy Guru: Best-Selling Professor Allan Bloom and the Chicago Intellectuals.” New York Times Magazine. January 3, 1988.
  • "The Constitution in Full Bloom". 1990. Harvard Law Review 104, no. 2 (Dec90): 645.
  • Bayles, Martha. 1998. "Body and soul: the musical miseducation of youth." Public Interest, no. 131, Spring 98: 36.
  • Beckerman, Michael. 2000. "Ravelstein Knows Everything, Almost". New York Times (May 28, 2000).
  • Bellow, Adam. 2005. "Opening the American Mind". National Review 57, no. 23 (12/19/2005): 102.
  • Bellow, Saul. 2000. Ravelstein. New York, New York: Penguin.
  • Butterworth, Charles E., "On Misunderstanding Allan Bloom: The Response to The Closing of the American Mind." Academic Questions 2, no. 4: 56.
  • Edington, Robert V. 1990. "Allan Bloom's message to the state universities". Perspectives on Political Science; 19, no. 3
  • Fulford, Robert. "Saul Bellow, Allan Bloom, and Abe Ravelstein." Globe and Mail, November 2, 1999.
  • Goldstein, William. “The Story behind the Best Seller: Allan Bloom’s Closing of the American Mind.” Publishers Weekly. July 3, 1987.
  • Hook, Sidney. 1989. "Closing of the American Mind: An Intellectual Best Seller Revisited". American Scholar 58, no. Winter: 123.
  • Iannone, Carol. 2003. "What's Happened to Liberal Education?". Academic Questions 17, no. 1, 54.
  • Jaffa, Harry V. "Humanizing Certitudes and Impoverishing Doubts: A Critique of Closing of the American Mind." Interpretation. 16 Fall 1988.
  • Kahan, Jeffrey. 2002. "Shakespeare on Love and Friendship." Women's Studies 31, no. 4, 529.
  • Kinzel, Till. 2002. Platonische Kulturkritik in Amerika. Studien zu Allan Blooms The Closing of the American Mind. Berlin: Duncker & Humblot.
  • Matthews, Fred. "The Attack on 'Historicism': Allan Bloom's Indictment of Contemporary American Historical Scholarship." American Historical Review 95, no. 2, 429.
  • Mulcahy, Kevin V. 1989. "Civic Illiteracy and the American Cultural Heritage." Journal of Politics 51, no. 1, 177.
  • Nussbaum, Martha. "Undemocratic Vistas," New York Review of Books 34, no.17 (November 5, 1987)
  • Orwin, Clifford. "Remembering Allan Bloom." American Scholar 62, no. 3, 423.
  • Palmer, Michael, and Thomas Pangle ed. 1995. Political Philosophy and the Human Soul: Essays in Memory of Allan Bloom. Lanham, Maryland: Rowman & Littlefield Pub.
  • Rosenberg, Aubrey. 1981. "Translating Rousseau." University of Toronto Quarterly 50, no. 3, 339.
  • Schaub, Diana. 1994. "Erotic adventures of the mind." Public Interest, no. 114, 104.
  • Sleepr, Jim. 2005. "Allan Bloom and the Conservative Mind". New York Times Book Review (September 4, 2005): 27.
  • Wrightson, Katherine M. 1998. "The Professor as Teacher: Allan Bloom, Wayne Booth, and the Tradition of Teaching at the University of Chicago." Innovative Higher Education 23, no. 2, 103.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bloom, Allan, 1930-1992: The closing of the American mind how higher education has failed democracy and impoverished the souls of today's students. 1998. ISBN 0671479903 Hozzáférés: 2018. nov. 9.  
  2. Bloom, Allan, 1930-1992: Giants and dwarfs : essays, 1960-1990. 1990–1991. ISBN 0671747266 Hozzáférés: 2018. nov. 9.  
  3. Az ortodox zsidók a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útját követik, a Tóra összes törvényét szigorúan betartják, életüket minden aspektusát e szabályoknak vetik alá.
  4. Bachelor of Arts; a bolognai rendszerű egyetemek első képzési szintjének (alapképzés) rövidítése
  5. Master of Arts; a bolognai rendszerű egyetemek második képzési szintjének (mesterképzés) rövidítése
  6. több tudományt/szakterületet érintő
  7. Doctor of Philosophy vagy philosophiæ doctor; doktori (tudományos) fokozat
  8. http://www.nytimes.com/1992/10/08/obituaries/allan-bloom-critic-of-universities-is-dead-at-62.html
  9. Archivált másolat. [2016. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 30.)