Amerikai futball

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amerikaifutball
2006 Pro Bowl tackle.jpg

Legfelsőbb vezető testület National Football League
Egyéb nevek amerikaifoci, futball
Első játék 1869. november 6.
Csapat létszáma egyszerre 11 fő
Olimpiai nem

Az amerikai futball – vagy ahogy az USA-ban és Kanadában egyszerűen hívják: futball – a rögbiből kifejlődött csapatjáték. A játék célja, hogy a labdát az ellenfél endzone-jába vigyék, és ezzel pontokat szerezzenek. A labdát lehet hordani vagy passzolni, esetenként rúgni. Pontot többféleképpen lehet szerezni: a labda gólvonal mögé vitelével, a gólvonalon áthaladt csapattársnak való passzal, vagy kapura rúgással. A játékot az a csapat nyeri, amely a játékidőn belül a legtöbb pontot szerzi.

A sportágat az Amerikai Egyesült Államokon kívül az amerikaifutball névvel különböztetik meg a hagyományos labdarúgástól, amit ott soccernek neveznek, valamint a rögbitől. Az amerikaifutball a 19. század végén alakult ki a rögbiből. Az arena football az amerikaifutball egyik változata, amely úgy viszonyul az amerikaifutballhoz, mint a futsal (teremfoci) a labdarúgáshoz: ugyanaz a játék, teremben (arénában), nagyobb irammal, több ponttal. A kanadaifutball szorosan kapcsolódik az amerikai futballhoz, noha pár fontos pontban el is tér attól.

A pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számok a közelebbi endzone-tól való távolságot mutatják yardban

A pályát az angolban gyakran vasrácsnak („gridiron”) hívják, mivel a pályán lévő jelzések hasonlatosak a grillsütő rácsához.

A játék egy 120 yard (110 méter) hosszú és 53 1/3 yard (49 méter) széles, téglalap alakú pályán zajlik. A hosszanti szélen lévő vonalak az oldalvonalak, a rövid szélen lévők az end line-ok. A pálya két végén vannak a goal line-ok, amelyek egy 100 yard hosszú pályarészt fognak közre. Pontot szerezni az endzone-nak nevezett, 10 yard széles területen lehet, amely a gólvonaltól (goal line) az alapvonalig (end line) tart. A pályát 5 yardonként az úgynevezett yard line-ok keresztezik. Az oldalvonalakkal párhuzamosan található két vonalsor neve hash mark. A labda minden játékkezdéskor a hash markok között van.

Az endzone mögött található a 18,5 láb (5,64 méter) széles kapu (goal post vagy upright), amelynek alsó része 10 láb (3,05 m) magasan kezdődik. A sikeres rúgás feltétele az, hogy a labda e keresztrúd fölé és a kapufák közé kerüljön. Biztonsági okokból a kaput tartó pózna szivacsos anyaggal van borítva, elkerülendő az ütközésből eredő sérüléseket.

Minden csapat egyszerre 11 játékossal vesz részt a pályán zajló játékban. A csapat összeállítása minden időkérésnél, játékfajtánál, vagy szünetben változtatható, tetszőleges számú cserével. A csapatok három elkülönített csapatrészre vannak osztva, ezek: az offense team (támadóegység), a defense team (védőegység) és a special team (különleges egység). Az NFL-ben egy csapat 53 játékost nevez a mérkőzésre, és többnyire ezek mindegyike pályára lép.

Szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikaifutballt két tizenegy fős csapat játssza, de a játék sajátosságából adódóan a csapatokat az edzői stábbal együtt közel 70–70 fő alkotja. Mivel a játéknak még nincs kialakult magyar szakzsargonja, a legtöbb dolgot az eredeti angol nevén neveznek itthon is.

A játék célja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék meglehetősen összetett, leegyszerűsítve a cél több pontot szerezni, mint az ellenfél. A pontszerzési lehetőségekről az alábbiakban lesz szó.

Játékidő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy meccs általában négy 12 perces negyedből áll, a második és a harmadik negyed között van a félidő (ami az NFL-ben 15 perc, a többi ligában 12 perc). A negyedek között csak térfélcsere van, amire 2 perc áll rendelkezésre. A középiskolai és főiskolai mérkőzések 4×12 percesek. Az előbb leírtak természetesen főleg a sportág hazájában és a nagyobb bajnokságokban – például az NFL-ben – érvényesek, a világ más részein és más bajnokságokban előfordulhatnak eltérő hosszúságú összecsapások. (A II. Magyar Bajnokságban (II. Hungarian Bowl) 4×12 perces mérkőzéseket rendeztek.) A játékidő mérése leginkább a futóórás és tiszta játékidő keverékeként fogható fel, bizonyos playek (játékok) után (például a játéktéren kívülre kerül a labda, punt) után megáll az óra. Emiatt egy teljes futballmérkőzés akár három óráig is tarthat. Ha a rendes játékidőben döntetlen az állás, akkor hosszabbítás (overtime) következik, amely lényegében egy 5. negyed. A 2012 - 2013-as szezontól az alapszakasz korábbi hirtelen halál-szabályát felváltotta a playoffban is érvényes hosszabbítás szabály, vagyis az OT során a labdát elsőként birtokló csapat csak akkor nyerhet, ha Touchdown-t szerez. Mezőnygól esetén a játék megy tovább, a labdabirtoklás átszáll a másik csapatra, akiknek viszont már egy mezőnygól is elég a győzelemhez. Amennyiben a letelik a hosszabbításra szánt 15 perc és nincs döntés, a játék döntetlennel véget ér. Döntetlen eredmény csak az alapszakaszban születhet, a rájátszásban erre nincs lehetőség.

A közép- és főiskolai bajnokságokban a hosszabbítások valamivel bonyolultabb rendszert mutatnak: a védekező csapat 20 yardos vonaláról induló támadássorozatot hajt végre mindkét csapat, egészen addig, amíg a támadássorozatok végén nincs pontkülönbség.

Támadások közötti idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A támadó csapatnak 40 másodperce van a támadás indítására, ha a bíró nem állítja meg az órát. Amennyiben technikai okok miatt (például sérülés, büntetés stb.) megállították az órát, akkor a bíró óra-újraindítási jelétől számítva 25 másodperc van a kezdésre. Amennyiben a támadó csapat az adott időn belül nem kezdi meg a támadását, büntetést kap (Delay of Game).

A játék menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy amerikaifutball-mérkőzés rövid, általában 5–10 másodperces támadóakciók sorozatából épül fel, amelyek között 25, illetve bizonyos esetekben 35 másodperc megbeszélési idő van, tehát a játék menete nem folyamatos. A kezdőrúgást („kickoff”) követően a fogadó csapat visszafutó embere („kick returner”) addig fut a labdával, ameddig csak tud, és attól a helytől indul a támadás. A csapat támadóegységének maximum négy lehetőségből minimum 10 yardot kell előrejuttatnia a labdát. Ha ez sikerül, akkor a támadók „first down”-t érnek el, és ezzel újabb négy lehetőséget szereznek az előrejutásra attól a ponttól, ahol az akció véget ért. A játéknak ez a része területfoglalásos jellegű. Ha az előrejutás nem sikerül a négy lehetőségből, akkor az ellenfél következik. Fontos megjegyezni, hogy a pályán lévő két csapatból egyidejűleg az egyik mindig támad, a másik mindig védekezik.

Azt a pontot (egész pontosan a labdára állított, az oldalvonalra merőleges egyenest), ahol a labda van az akció (play) megkezdésekor, „line of scrimmage”-nek nevezik. A játékosok a line of scrimmage két oldalán állnak fel egymással szemben. Az akciók (kivéve a kezdő- és a szabadrúgást) a „snap”-pel kezdődnek, amikor a labdát fogó center a lábai között átadja a labdát a mögötte álló irányítónak (QB).

Ezután két módon lehet előrejuttatni a labdát. Az egyik a labdával való futás, a másik annak lepasszolása. A futás („rush”) az esetek nagy részében „handoff”-fal kezdődik, amikor a QB átadja a running back-nek a labdát, de gyakran előfordul, hogy maga az irányító fut a labdával a snap után. A passzolás az amerikaifutballban az esetek túlnyomó többségében előre, a támadás irányában történik. Előrepasszolást egy playben csak egyszer, és csak a line of scrimmage mögül lehet végrehajtani a támadócsapatnak. Oldalra, illetve hátra bármennyiszer és bárhol lehet passzolni. Ezt nevezik „lateral”-nak, de ezt rendkívül ritkán alkalmazzák, mivel igen nagy a labdavesztés kockázata.

Az akciónak akkor van vége, ha a labda „halott” lesz. Ez a következő esetekben fordulhat elő:

  • A labda a földre kerül, vagy a védekező csapat megállítja annak előrehaladását.
  • Egy passz az oldalvonalon vagy az alapvonalon kimegy a pályáról, illetve földet ér anélkül, hogy elkapták volna. Ilyenkor az előző line of scrimmage-ről indul a következő játék.
  • A labda, vagy az azt birtokló játékos elhagyja a pályát („out of bounds”).
  • Pontszerzés.
  • Bizonyos büntetések esetén akció közben a bírók megállítják a játékot, és a labda halott lesz.

A csapatok közötti labdabirtoklás a következő esetekben változik:

  • A támadó csapat nem tud a négy lehetőségből 10 yardot haladni. Ekkor arról a pontról, ahol a negyedik play véget ért, jöhet az addig védekező csapat. Ennek neve „turnover on downs”.
  • Pontszerzést (touchdown vagy field goal, azaz mezőnygól) követően a pontszerző csapat a kezdőrúgást követően átadja a labdát a másik csapatnak.
  • A támadók negyedik kísérletre nem próbálják meg a 10 yardot elérni, hanem elrúgják a labdát. Ez a „punt”. Ez akkor fordul elő, ha nem látnak esélyt a first down elérésére, és sikeres mezőnygólra sincs esély. Mivel a másik csapat így is, úgy is átveszi a labdabirtoklást, az a cél, hogy ezt ne a jelenlegi pontról tegye, hanem a puntolók endzone-jától minél távolabb.
  • A védekező csapat egy tagja elkapja az irányító passzát. Ez az „interception”, az amerikaifutball egyik jellemző momentuma. Az elkapás pillanatától megváltozik a birtoklás, és az eddig védekező csapat lesz a támadó, tehát az interceptiont vissza lehet hordani, ideális esetben touchdown is elérhető belőle.
  • A támadó csapat labdát birtokló tagja elejti a labdát. Ez a „fumble”. Ekkor a labda azé a csapaté lesz, amelynek a tagja a szabad labdát felvette. Az interceptiont és a védelem által megszerzett fumble-t közös néven „turnover”-nek nevezik.
  • Kihagyott mezőnygólkísérlet. Ilyenkor a labda a rúgás vonaláról jár a védekező csapatnak, illetve, ha az 20 yardon belül történt, akkor a 20 yardos vonaltól.
  • A támadó csapat tagját a saját endzone-jában szerelik, vagy kényszerítik ki a pályáról. Ezt nevezik „safety”-nek. Safety jár abban az esetben is, ha támadócsapat a saját endzone-jában szabálytalankodik. A safety-t szabadrúgás („free kick”) követi. Ezt a safety-t elszenvedő csapat hajtja végre a saját 20 yardos vonaláról. Ezt lehet kickoff módjára, vagy punttal csinálni, de szinte kizárólag az utóbbit alkalmazzák. Ekkor nincs snap, az akciót a punter a saját kezében tartott labdával indítja.

Pontszerzési lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Touchdown (TD): Touchdownt akkor ér el a csapat, ha egy játékosuk az ellenfél célterületére (endzone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki a labdát birtokolva mindkét lábával érinti a talajt. A touchdown 6 pontot ér. Touchdownt elérhet a védő- és a támadócsapat is: a védő a labdaszerzés után közvetlenül, a támadó pedig egy akciósorozat végén (lehet passz vagy futás eredménye is). Touchdown után a labda a háromyardos (az NFL-ben a kétyardos) vonalra kerül, és innen a támadócsapat még bónuszpontokat szerezhet, kétféle módon:
    • Extra point, Point after touchdown (PAT): Egy 20 yardos field goal kísérlet a kapuval szemben. Touchdown után általában ezt a megoldást választják. A magyar nyelvben elterjedt a jutalompont kifejezés használata is. Egy pontot ér.
    • Kétpontos kísérlet: A kétpontos kísérlet estén a cél az, hogy a kétyardos (illetve háromyardos) vonalról indulva újra át kell juttatni a labdát a gólvonalon, egyetlen kísérletből, hasonlóan a touchdownhoz. Siker esetén két pontot ér, és akkor alkalmazzák, amikor különlegesen fontos a jutalomponthoz képest plusz 1 pont megszerzése.
  • Field goal (FG): Field goalt, azaz mezőnygólt csak a támadó csapat speciális egysége (Special Team) szerezhet. Akkor kerül rá sor, ha a támadócsapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot, és negyedikre a kapura lövést választják, illetve, ha már nincs idő más módon pontot szerezni. Akkor sikeres, ha az U alakú kapu szárai között halad át a labda, a kapu keresztszára fölött. Három pontot ér.
  • Safety: A védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik vagy kikényszerítik a pályáról. Ez ráadásul a támadási jog átadásával (free kick) is jár. Eléggé ritkán fordul elő, és két pontot ér.

Fontosabb kifejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Challenge: A vezetőedzőknek (head coach) egy félidőben kétszer van lehetőségük bizonyos bírói ítéletek felülvizsgálatát kérni, de nem kérhetnek challenge-et az első és második félidő utolsó két percében. A bírók ebben az időszakban minden vitás és/vagy vitatható esetet automatikusan visszanéznek, különösen pontszerzés esetén. A challenge kérését az edzők egy piros kendő pályára való bedobásával jelzik. Ilyenkor a vezetőbíró egy külön az erre a célra felállított tv-monitoron több különböző kameraállásból visszanézi a vitás szituációt. Ha az igénylő csapatnak nem adnak igazat, akkor elveszítenek egy időkérést (timeout), amennyiben igazuk van, akkor a bírók felülbírálják a saját ítéletüket, és a challenge-et kérő csapat edzőjének adnak igazat. Fontos, hogy a bírók csupán megdönthetetlen bizonyíték birtokában másítják meg ítéletüket.
  • Drive: Az a támadássorozat, ameddig a támadó csapat birtokolja a labdát.
  • First down: Ha egy csapat a rendelkezésre álló legfeljebb négy kísérletből eléri a célt, a minimálisan 10 yardot, first downt ér el.
  • Free kick/Safety punt: Safety után az azt elszenvedő csapat hajtja végre a 20 yardos vonaláról. Lehet punt, ilyenkor a punter a saját kezéből rúgja el a labdát, illetve pontrúgás (placekick) is.
  • Fumble: Akkor következik be, amikor a labdás játékos elejti a labdát. Történhet védői ráhatásra, vagy egyszerű technikai hibából eredően, de alapfeltétel, hogy előtte birtokolni kell a labdát. Nem beszélünk fumble-ről, ha például a fogó nem tudja megfogni a passzt. Az így szabaddá váló labdát bármelyik csapat megszerezheti (a labdát elvesztő is).
  • Fumble lost: Labdaejtés következtében történő labdavesztés. Következmény támadáscsere, vagy ha a labdát megszerző védő eljut a célterületig, akkor touchdown.
  • Huddle: A huddle során a játékok előtt az irányító és a center egymással szemben állva megbeszélik a következő playben alkalmazott taktikát. Ilyenkor csak az irányító és a center beszélhet.
  • Interception (IT): A védőjáték egyik leglátványosabb eleme. Akkor történik, ha védő megszerzi a quarterback által előrepasszolt labdát. Az interception következménye a támadáscsere, de ha a labdát megszerző védő eljut az ellenfél célterületéig, akkor touchdown.
  • Incomplete pass: Annak az esetnek a neve, mikor a támadóegység egy tagja (a támadófal és a quarterback kivételével) nem tudja megfogni a passzt. Ez lehet technikai hiba, vagy védői ráhatás. Alapfeltétele hogy a támadóegység egy tagja nem birtokolja a labdát az elkapás pillanatában. A labda földre esésekor a játék véget ér.
  • Kickoff: Kezdőrúgás. A két félidő elején és touchdown vagy mezőnygól után.
  • Kickoff return: A kickoff során elrúgott labda visszahordása, amit az elkapó csapat a lehető legtovább próbál visszavinni.
  • Passing play: Ebben az esetben az irányító a labdát rövid (10 yardnál rövidebb), vagy hosszú (10 yardnál hosszabb) passzal juttatja el általában az elkapónak (wide receiver, vagy tight end).
  • Play: A labdának a talajról való elindítása és halottá válása közötti időtartam.
  • Punt: Általában akkor kerül rá sor, ha az edző úgy ítéli meg három kísérlet után, hogy nincs esély first downra vagy field goalra, és inkább az önkéntes támadási jog átadását választják. Ilyenkor a támadócsapat rúgója a lehető legmesszebb próbálja rúgni a labdát. Ha az alapvonalon megy ki a labda, a másik csapat a 20 yardos vonaláról kezdheti meg a támadását.
  • Punt return: A punt során elrúgott labdát a másik csapat elkapva a lehető legtovább próbálja visszahordani, hasonló módon, mint kickoff után. Ha a visszahordó játékos úgy látja, hogy nincs esélye visszafutásra, mert a rúgó csapat tagjai túl közel lesznek hozzá az elkapás pillanatában, és nem akar fumble-t kockáztatni, az elkapás előtt keze felemelésével ún. „fair catch”-et kérhet. Ilyenkor nem hordhatja vissza a labdát, viszont az ellenfél őt sem támadhatja, és az akció onnan indul, ahol elkapta a labdát.
  • Rushing play: Az irányító nem passzol, hanem átadja a labdát valamelyik futó kezébe, aki futással próbál meg területet nyerni.
  • Sack: Ez akkor következik be mikor az irányítót a védő(k) a labdával a kezében állítják meg.
  • Tackle: A védő(k) által szabályosan végrehajtott szerelés, a támadás megállítása.
  • Timeout: Időkérés. Egy csapatnak félidőnként három időkérésre van módja, és ezalatt a játékidő áll.
  • Touchback: Akkor van touchback, amikor a játékos a labdát a saját endzone-jában szerzi meg, és letérdel vele. Ilyenkor a támadás a 20 yardos vonalról indul. Kickoff, punt, interception vagy fumble után fordul elő.

Szabálytalanságok és büntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a pályán lévő hét bíró szabálytalanságot lát, azt egy sárga kendő eldobásával jelzi. Több bíró is jelezhet,ugyanazt, vagy más szabálytalanságot is. A szabálytalanság megítélése a vétkes csapat területvesztésével jár, azaz a büntetés mértékének megfelelő yarddal hátrébb kell vonulniuk.

Néhány fontosabb szabálytalanság és az alkalmazott büntetések:

  • Facemask: A szabálytalankodó játékos ellenfél sisakmaszkját ragadja meg. Balesetveszélyes szabálytalanság, büntetése minden esetben 15 yard.
  • False start: A támadóegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul. 5 yardos büntetéssel jár.
  • Defensive holding: Ha egy játék során a védőegység valamely tagja szabálytalan blokkolást hajt végre (nem feltétlenül a labdás emberen), akkor a büntetés kapcsán a támadócsapat 10 yardot mehet előre, és megismételheti a kísérletet.
  • Delay of game: Ha a támadó csapatnak nem sikerül elindítania a támadást a megadott idő alatt, 5 yardos büntetést kap.
  • Offensive holding: Egy play során a támadóegység valamely tagja szabálytalan blokkolással segíti a labdás embert. 10 yard.
  • Offensive/Defensive pass interference: Passz esetén a fogó játékost előbb támadja a védője, illetve a védővel szemben szabálytalankodik a fogó, mint hogy a labdát megkapná. A támadó hibájánál 15 yard a büntetés, a védő szabálytalankodása esetén a szabálytalanság helyéről indulhat a támadásban lévő csapat automatikus first downnal.
  • Offside: A védőegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul. 5 yardos büntetés.
  • Running into/Roughing the passer, kicker: A passz vagy rúgás után a passzoló vagy rúgó játékos szándékos támadása. Büntetése 5, illetve súlyosabb esetekben 15 yard.

A csapatok legjellemzőbb felállása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályán lévő (támadó és védekező) csapatoknak 11–11 játékosa lehet a pályán.

  • Támadóegység (offense team):
    • 1 fő – quarterback (QB)
    • 5 fő – offensive line (OL)
    • 1 fő – tight end (TE)
    • 1 fő – running back (RB)
    • 1 fő – full back (FB)
    • 2 fő – wide receiver (WR)
  • Védekező egység (defense team):
    • 4 fő – defensive line (DL)
    • 3 fő – linebacker (LB)
    • 2 fő – cornerback (CB)
    • 1 fő – strong safety (SS)
    • 1 fő – free safety (FS)

A mezszámok általános kiosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFL-ben a csapatok játékosai csak a posztjuknak megfelelő számot viselhetnek. A rendszer 1973 óta kötelező érvényű.

  •   1–19: irányító, rúgó, punter
  • 10–19: szélső elkapó
  • 20–49: futó, cornerback, safety
  • 40–49: tight end (ha 80–90 között nincs szabad szám), linebacker (ha 50–59, illetve 90–99 között nincs szabad szám)
  • 50–59: támadófal, linebacker
  • 60–79: támadófal, védőfal
  • 80–89: szélső elkapó, tight end
  • 90–99: linebacker, védőfal

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest WolvesNagykanizsa Demons (2005. október 2.)

Offense[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Defense[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Special Teams[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFL[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFL logója

Az amerikaifutballt legmagasabb szinten hazája legnagyobb professzionális bajnokságában, a National Football League-ben (NFL) játsszák. Az NFL 1920-ban alakult American Professional Football Association néven, majd 1923-ban vette fel mai nevét. Az amerikaifutball az 1960-as években az USA-ban átvette a legnépszerűbb sport szerepét a baseballtól, és mára a világ legnézettebb bajnoksága. 1970-ben egyesült a riválisával, az AFL-lel. A bajnokság két főcsoportból (konferenciából), az American Football Conference-ből (AFC), illetve a National Football Conference-ből (NFC) áll. A ligában jelenleg 32 csapat szerepel négycsapatos csoportokba osztva.

Cheerleaderek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cheerleaderek a 2006-os Pro Bowlon

Az amerikaifutballban a játékok közötti szünetekben különféle show-kal fokozzák a hangulatot, ilyen a pompomlányok, azaz a cheerleaderek koreográfiája is, amely a tánc, az aerobic és az akrobatika elemeiből áll össze. Kezdetben a csapatok biztatását szolgálta, de mára már a pompomlányoknak külön bajnoksága, szépségversenye és magazinja van az USA-ban.

Cheerleaderré válni nem könnyű: a jelentkezőnek komoly megmérettetéseken és válogatásokon kell bizonyítania, hogy rendelkezik erővel, állóképességgel és rugalmassággal. A csinos megjelenés professzionális szinten ugyanilyen fontos követelmény, ám legtöbbször ez sokkal inkább eredménye a sok edzésnek, nem pedig előfeltétele. A mérkőzések alatt a cheerleaderek általában rigmusokat (chants) és csasztuskákat (cheers) adnak elő (a rigmus általában rövidebb, ezt a közönséggel is megpróbálják „skandáltatni”, míg a csasztuskákat figyelemfelkeltő jelleggel használják), és mindkettőt különböző mozdulatsorokkal kísérik. Ilyen mozdulatok például a „Go,go! felkiáltással párhuzamos pompomrázás, amelyet a jobb kéz magasba emelésével, és a bal mellkasnak tartásával fejeznek ki, vagy a „Touchdown!”, amelyet mindkét kéz magasba lendítésével és felugrással jeleznek. A meccsek szüneteiben gyakorlatsort (routine) mutatnak be, amely tartalmazhat ugrásokat (jumps), a kunsztokat (stunts), piramisokat (pyramides) és átfordulásokat (tumbling).

Az amerikaifutball Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar liga logója

A Magyarországi Amerikai Futballcsapatok Ligája 2005-ben alakult, és azóta rendez bajnokságokat Hungarian Bowl néven.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világbajnokságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férfi világbajnokságok eredményei

  • 1999: 1. Japán, 2. Mexikó, 3. Svédország
  • 2003: 1. Japán, 2. Mexikó, 3. Németország
  • 2007: 1. Egyesült Államok, 2. Japán, 3. Németország
  • 2011: 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Japán

Női világbajnokságok eredményei

  • 2010: 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Finnország
  • 2013: 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Finnország

Hungarian Bowl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar bajnoki címről döntő mérkőzés, az első osztályú bajnokság döntője.

Szezon Bajnok Ellenfél Eredmény
2005 Budapest Wolves Debrecen Gladiators 46 – 0
2006 Győr Sharks Debrecen Gladiators 7 – 6
2007 Győr Sharks Debrecen Gladiators 42 - 12
2008 Budapest Wolves Budapest Cowboys 20 - 14
2009 Budapest Wolves Győr Sharks 16 - 12
2010 Budapest Wolves Nyíregyháza Tigers 58 - 0
2011 Nyíregyháza Tigers Békéscsaba Raptors 42 - 7
2012 Budapest Wolves Budapest Hurricanes 65 - 21
2013 Budapest Hurricanes Budapest Wolves 28 - 24

Blue Bowl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Blue Bowl a magyarországi kupasorozat, amelyet eddig két alkalommal rendeztek meg.

Csapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenleg is létező és működő magyar csapatok.

A Miskolc Steelers sisakja


Filmek az amerikaifutballról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikafutball számos irodalmi, képzőművészeti és filmalkotás témájául szolgált. Válogatás a filmekből:

  • The Blind Side – A szív bajnokai (2009)
  • Invincible - A legyőzhetetlen (2006)
  • The Longest Yard – Csontdaráló (2005)
  • Hometown Legend – A csapat reménysége (2002)
  • The Replacements – A cserecsapat (2000)
  • Little Giants – Little Giants (1994)
  • The Program – Út a csúcsra (1993)
  • Rudy – Mindent a győzelemért! (1993)
  • Any Given Sunday - Minden héten háború (1999)
  • Wildcats – Vadmacskák (1986)
  • Quarterback Princess – Futball hercegnő (1983)
  • Grambling's white tiger (1981)
  • North Dallas Forty – Futballcirkusz (1979)
  • Semi-tough – Majdnem futball (1977)
  • The Longest Yard – Hajrá Fegyencváros! (1974)
  • Jim Thorpe (1951)
  • Knute Rockne All American (1940)
  • Horse Feathers (1932)
  • Varsity Blues - Prérifarkas Blues (1999)
  • The Express (2008)
  • We Are Marshall - Több, mint sport (2006)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai futball témájú médiaállományokat.

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap