Cheerleading

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cheerleaderek

A cheerleading, magyarul hajrázás, szurkolás vagy vezérszurkolás modern sportág, amely a torna, az akrobatika és a tánc elemeit ötvözi. Elsősorban csapattevékenység, amely szorosan kapcsolódik más sportágakhoz, főleg az amerikai futballhoz, a kosárlabdához, a labdarúgáshoz.

A cheerleading története[szerkesztés]

A cheerleading története nagyjából az amerikai foci, kosárlabda és rugby történetéhez köthető az Egyesült Államokban. Az 1880-as években a Princeton Egyetem amerikai futball meccseinek a hangulata ösztönözte a hallgatókat, hogy létrehozzanak egy csak férfiakból álló klubbot (Pep Club), mely a szurkolás vezetésére hivatott. 1889-re számos ilyen csapat, közösség alakult az egyetemeken.

1898-ban a minnesotai egyetem szurkolói újdonságokkal jelentek meg, melyek Jack "Johnny" Campbell nevéhez köthetők. A szurkolás vezetéséhez itt használtak először megafonokat. A sikerre alapozva Johnny Campbell és az őt követő hallgatók folytatták a munkát és elkezdték a cheerleadinget a mai érvényes formába önteni.

1923-ban a minnesotai egyetemen csatlakozott az első női szurkoló a csapathoz, melynek az lett a következménye, hogy az 1940-es éveke a nők kerültek többségbe. Ma a világ cheerleadereinek kb. 90%-át a női sportolók teszik ki.

Lawrence "Herkie" Herkimer a növekvő igény miatt 1948-ban először szervezett tábort a cheerleader sportolók számára. Az ő nevéhez fűződik a pom-pon eszköz használata, mely a mai napig a cheer sport fontos elemét képezi. 1961-ben Herkie létrehozta a Nemzeti Cheerleading Szövetséget (NCA- National Cheerleaders Association). A cheerleading az egyik legdinamikusabban fejlődő sporttevékenységgé vált az Egyesült Államokban.

1974-ben az NCA elnöke Jeff Weber létrehozta az Egyetemes Cheerleading Szövetséget (UCA- Universal Cheerleaders Association). A sportolók számának növekedése lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok sportolói és edzői bemutassák a következő évtizedben a cheerleadinget a világ különböző pontjain. Az UCA első Nemzeti Cheerleading Bajnokságát 1982-ben rendezte meg, melyet az ESPN televíziós csatorna közvetített. Ez jelentette világszerte a modern cheerleading megszületését.

1987-ben a cheerleader edzők és ügyintézők amerikai szövetsége (AACCA- American Association of Cheerleading Coaches and Administrators) létrehozta a cheer sport biztonsági szabályzatát és megkezdte annak publikálását világszerte.

Az 1990-es évekre az USA iskolai cheerleading 1.7 millió sportolót számlált (forrás: National Federation of High School Association). A sportághoz kötődő óriási népszerűség következtében megjelennek a nem iskolákhoz kötődő egyesületek, melyeket összefoglaló néven a mai napig "All Star" Cheerleading csapatoknak nevezünk. Szintén a '90-es években terjedt el a cheer sport Európában és Ázsiában.

2004- ben a USASF (United States All Star Federation), valamint az IASF (International All Star Federation) megrendezte az első cheerleading világbajnokságot az orlandói Walt Disney Resortban. A megmérettetésen 14 ország vett részt.

2008-ban az Inernational Cheer Union (ICU) megrendezte az első európai találkozót 19 nemzet részvételével, valamint első alkalommal tartott edzőképzést a kontinensen (Németország- Berlin) 15 ország 100 edzőjének részvételével. Ebben az évben a világszövetség előterjesztette a Nemzeti Olimpiai Bizottságba való ideiglenes tagfelvételt.

A 2009-es év újra fordulópontot jelentette, hiszen a világszövetség előterjesztette a SportAccord-ba való tagfelvételt, valamint az ICU által készített anti- dopping kódexet elfogadta a világ anti- dopping szövetsége.

Az első Európa- bajnokság megrendezésére 2011-ben került sor Prágában 18 ország 1500 sportoló részvételével.

2012-ben a FIG (Fédération Internationale de Gymnastique), az ICU és a SportAccord 3 oldalú szerződést ír alá a meghatározott feltételekkel, a belépés alapelveit tartalmazva az ICU részsére a SportAccord-ba.

2013-ban az International Cheer Union a TAFISA (The Association For International Sport For All) tiszteletbeli tagjává vált, valamint a SportAccord 47. Törvényes Közgyűlése elismerte az ICU a SportAccord 109. tagjává.

2016-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága ideiglenes jelleggel olimpiai sportágként ismerte el a cheerleadinget. Amennyiben a Nemzetközi Szövetség a 3 éves éves átmeneti időszakban megfelel a szigorú előírásoknak és követelményeknek, úgy a cheerleading a 2024-es ötkarikás játékokon akár már teljesen jogú sportágként a hivatalos programban is helyet kaphat.

A Nemzetközi Cheer Szövetségnek jelenleg 105 ország a tagja és világszerte 3.5 millió regisztrált sportolóval rendelkezik.[1]

Tények[szerkesztés]

- Bár a hajrázók mintegy 97%-a nő, a sportágat a férfiak találták fel és űzték kizárólagosan az 1920-as évekig. A professzionális csapatokban már fele-fele arányban vesznek részt nők és férfiak.

- Az amerikai hajrázók 83%-a B-s vagy annál jobb tanuló (ez Magyarországon a négyesnek felel meg). Az egyetemeken is sok a hajrázó, akik csak bizonyos tanulmányi átlag fölött kapnak ösztöndíjat a sportteljesítményükért.

- Az USA-ban egy átlagos hajrázó körülbelül 160 centiméter magas és körülbelül 49 kiló.

- A hajrázó nők 98%-a atletizált korábban,

- A hajrázók 62%-a űz versenyszerűen más sportágat is.

- Az USA-ban az iskolák 80%-nak van pomponcsapata, többségük amerikaifutball-csapathoz kötődik.

- A leggyakoribb hajrázó-sportsérülés a törött kar és a felhasadt száj.

- A hajrázók 12%-a 5 és 13 év közötti gyerek.

Szervezet[szerkesztés]

A hajrázás gyakorlatilag már óvodáskorban elkezdhető. A legfiatalabb korosztály a Peewee-ben működik és versenyez, a középiskolában Varsity Squad működik, amely két további részre bontható: Junior Varsity (JV) csapatra a tizenhat éven aluliak részvételével, és Senior Varsity csapatra, a tizenhat éven felülieknek.

Léteznek úgynevezett All-Star csapatok, amelyek iskolától és focicsapatoktól függetlenül hajráznak, bármilyen sportmérkőzésen vagy akár más alkalmakon is – tagjai csak tizennyolc évüket betöltött sportolók lehetnek.

A csapatok állhatnak tisztán női résztvevőkből, illetve lehetnek vegyesek.

Megmérettetések[szerkesztés]

Az Egyesült Államokban, és azokban az országokban, ahol több évtizedes hagyományai vannak a cheerleadingnek, szokás versenyeket, közismert szóval pomponbajnokságot tartani.

Az európai bajnokságok általánosan elfogadott szabályzata alapján a csapatoknak egy olyan gyakorlatsort kell előadniuk zenére, amely legfeljebb két és fél perc hosszú lehet. Egy 40×40 láb területű, gumiborítású pályán kell végrehajtani a gyakorlatokat, amelyről nem szabad kilépni a szám ideje alatt. Ékszerek viselése tilos, a tetoválásokat általában el kell takarni, és a gyakorlat során csak pomponokat, megafont és a csapat nevével ellátott szalagokat, zászlókat lehet használni. A mini-trambulinok, dobószőnyegek és minden más olyan eszköz használta tilos, amely az ugrások és a dobások magasságát növelheti. A pontozóbírók általában összesen 100 pontot adhatnak egy csapatnak, amely a következő elemekből áll:

- általános megjelenés (15 pont)
- nehézségi fok (10 pont)
- tánctudás (10 pont)
- lelkesedés (10 pont)
- mozdulatok kivitelezése (10 pont)
- piramisok, kunsztok kivitelezése (10 pont)
- ugrások (10 pont)
- átfordulások (10 pont)
- koreográfia (5 pont)
- összhang (5 pont)
- biztonságos végrehajtás (5 pont)

A csapatokat a résztvevők száma és fiú-lány összetétele alapján általában négy csoportba sorolják: kis létszámú csapat (Első szint – 16 vagy kevesebb lány részvételével), kis létszámú koedukált csapat (Második szint – 16 vagy kevesebb fő, ebből legfeljebb négy fő fiú), nagy létszámú csapat (Harmadik szint – 17 vagy több lány), illetve nagy létszámú koedukált csapat (Negyedik szint – 17 vagy több fő, ebből legalább öt fiú). A különböző szintű csapatok számára más-más a kötelező elemek száma, ám a kapott pontok alapján a rangsorban mind egyenlő esélyekkel indulnak a legjobb csapat címéért.

A csapat felépítése[szerkesztés]

A hajrázás során a csapat tagjai két, illetve bizonyos esetekben három csoportra oszthatók.

A választóvonal a base (bázis, alap) és flyer (repülő) között húzódik.

A base, magyarul bázis az a személy, aki az összes kunszt és piramis alapját képezi, tartó-ember.

A flyer az, aki a piramisok és kunsztok tetején áll, illetve akit dobálnak. Ideális testalkatára nézve lehetőleg alacsony, vékony; de ha magasabb, akkor is pehelysúlyúnak kell lennie.

Nagyobb csapatokban helye van egy harmadik típusú résztvevőnek is, őket angolul is third-nek, harmadiknak hívják. Ők többnyire fiúk, illetve tisztán lánycsapatokban a legerősebb, legrobusztusabb testalkatúak. Gyakorlatilag ők végzik az emeléseket és a dobásokat (a bázis csak „megtartja” a flyert, de nem ő juttatja fel), ami komoly testi erőt kíván.

A coach (edző) megszervezi és betanítja a gyakorlatokat, felügyeli a felkészülést és az edzéseket. Az ún. Head Coach (vezető edző) az, aki összefogja a csapatot, vagy esetleg csapatokat. Neki van képe arról, hol tart a csapat, és neki van koncepciója arról, hol fog tartani egy hónap, egy év múlva. Őt általában egy vagy két Assistant Coach (segédedző) segíti, ők a koreográfiában és tánctudásban, illetve a specifikusabb kunsztok (magas piramisok, átfordulások) betanításában segédkeznek, szigorúan szakmai szempontból.

Amíg az edzőket általában kinevezik (iskola, vezetőség, támogatók), addig a kapitányokat (Captain) választják, mégpedig a csapat tagjai egymás közül. A csapatkapitány feladata kettős: egyrészt a külvilág felé ő jelképezi a csapatot: a szabálytalanságokért őt vonják felelősségre, a sajtónak ő nyilatkozik a csapat nevében. Másrészt azonban a kapitány feladata a döntés, hiszen az edzők elég ritkán vannak a pályán akár a meccsek, akár a bajnokságok alkalmával. A kapitány átlátja az egész játékteret, tudja, hogy az amerikai fociban (kosárlabdában stb.) éppen mi történik, milyen buzdításokat kell skandáltatnia, vagy éppen mikor jön el az ideje egy kunszt bemutatásának.

A kapitány és a segéd-kapitányok (co-captain) felügyelik a fellépések alkalmával a többi csapattagot, és az ő felelősségük, hogy a gyakorlatokat biztonsággal hajtsák végre.

Cheerleading szótár[szerkesztés]

  • Cheerleading (kategoria)- A cheerleading gyűjtő kategória, ide tartozik minden olyan csapattánc, ahol az akrobatikát (emelések, dobások, piramisok) különböző táncstílusokat (pl: hiphop, break, jazz) kevernek, és az uralkodó kellék a pom-pon.
    A cheerleading versenyeken sok esetben már pom-pon nélkül is előadják a koreográfiákat, de ezeken a versenyeken elsősorban az akrobatikai elemek vannak előtérbe helyezve. Sok esetben a cheerleadinget tévesen a show tánc kategóriához sorolják. A legjelentősebb különbség az előadásban szereplő több mint két akrobatikai elem, illetve a pom-pon használata.
  • Chant (rigmus) – olyan rövid kifejezés, amelyet a hajrázók a közönséggel együtt skandálnak, illetve velük skandáltatnak addig, amíg azok meg nem unják és el nem hallgatnak. Pl: „Haj-rá fi-úk, haj-rá fi-úk!”; vagy „Üsd-vágd nem a-pád!”
  • Cheer (csasztuska) – rövid versike, amit koreográfiával kísérnek. Nem sokszor ismétlik, célja nem az, hogy a közönséggel betanítsák, sokkal inkább figyelemfelkeltő hatású (erre kellenek a pomponok). Pl.: „Kiáltsátok együtt velem / közeleg már a győzelem / ugorjunk fel jó magasra / forró vizet a kopaszra!”
  • Motion (mozdulat) – olyan póz, amelyben a hajrázó a karjával valamilyen speciális pozíciót vesz fel, és egy ideig kitart.
  • Jump (ugrás) – olyan mutatvány, amely során a hajrázó a levegőbe emelkedik, ott valamilyen mozdulatot végez (kar-láb, vagy mindkettő egyszerre), és alaphelyzetben érkezik a földre.
  • Stunt (kunszt) – olyan mutatvány, amit egy flyer és legalább egy bázis mutat be úgy, hogy a flyer fél testhosszal a föld fölött van. Kunsztnak hívják azokat a gyakorlatokat is, amelyeket a flyer bemutat.
  • Tumbling (átfordulás) – bármilyen gimnasztikai gyakorlat, amit egy hajrázó végez, és amelyben a test 360 fokos (vagy ennél nagyobb) mozgást ír le.
  • Routine (rutin, gyakorlat) – általában zenére végzett produkció, amely bármelyiket tartalmazhatja a feljebb felsorolt elemekből, illetve a versenyszabályok alapján bizonyos elemeket kötelezően szerepeltetnie kell.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Recognized World Governing Body of Cheerleading: History of Cheerleading (angol nyelven). cheerunion.org. (Hozzáférés: 2017. május 23.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cheerleading témájú médiaállományokat.