Quarterback


A quarterback (rövidítve QB) az amerikai futballban egy pozíció a támadócsapatban. Magyar neve irányító, mivel ő a támadók vezére, „karmestere”. Ő az, aki tudatja a támadócsapat tagjával az úgynevezett huddle-ben – ez a snap előtti megbeszélést jelenti – a következő play-t (akciót).
Az angol név a skót rögbiből ered, ahol a „quarter” (negyed) szó a játékos pozícióját jelezte a csatárok mögött. Ugyanígy fennmaradtak a halfback és fullback kifejezések is, noha a back előtti jelölés már régóta nem tükrözi az ezen a poszton játszó játékosok tényleges pozícióját az amerikai fociban.
Szerepköre
[szerkesztés]A támadójátékok túlnyomó részében az irányító a center mögött állva fogadja a labdát, ez a snap. Két fő módja van a snap fogadásának, a „sima”, amikor közvetlenül a center mögött állva kézből kézbe kapja a labdát, illetve a „shotgun”, amikor néhány yardra a center mögött állva várja azt, és a center a kezébe hajítja. Ritkán ugyan, de előfordulnak úgynevezett „direct snap” play-ek is, amikor nem a QB kapja a labdát, hanem egy másik, a line of scrimmage mögött tartózkodó játékos.
A snap megtörténte után lényegében három lehetősége van az irányítónak: passzolja egy érvényes elkapónak (a támadófal öt játékosa nem kaphat el előrepasszt), átadja egy running backnek (ez a handoff), vagy maga indulhat meg a labdával. Természetesen, ha a snap után kellene improvizálni, hogy melyiket válassza, akkor abból hatalmas káosz lenne, így minden esetben a snap előtt meghatározzák, hogy mi fog történni. Ez szinte minden esetben a támadó koordinátor, vagy ha ilyen nincs, a főedző dolga, aki a pálya széléről követi az eseményeket. Ők tudatják az irányítóval a választott play-t, aki továbbítja azt a többieknek. Léteznek az úgynevezett „option” támadótaktikák, amelyek során a snap után az irányító nem dönt azonnal, hogy mit csinál, hanem mozgás közben a védelmet figyelve választhat, hogy átadja egy futónak, passzol, vagy ő fut. Ehhez a fajta stratégiához rendkívül atlétikus QB kell, és a gyakori futások miatti sok kapott ütés, de a nagyon gyors védelmek miatt az NFL-ben ezt ritkán alkalmazzák az irányítók óvása érdekében.
Az irányítók legfontosabb képessége természetesen a passzolási erejük és pontosságuk, de az NFL-ben és az egyetemi futballban az utóbbi időkben elterjedt kifinomult védekezési stratégiák miatt az is egyre fontosabbá vált, hogy mobilis legyen egy irányító, azaz szükség esetén maga induljon meg a labdával és nyerjen yardokat, másfelől el tudja kerülni a sacket (amikor a LOS mögött földre döntik labdástól). Ezzel együtt a labdával való futás egy QB-nél kockázatos dolog, hiszen egy irányító általában nem olyan robusztus felépítésű, mint a többi amerikaifutball-játékos, ezért a sérülés veszélye is nagyobb, és egy QB kiesése nagy vérveszteség. Az olyan irányítót, aki egyaránt képes jól passzolni és futni is, „dual-threat” quarterbacknak nevezik (kb. kettős fenyegetés). Az ő ellentéte a „pocket passer” QB, aki a támadófal által kialakított ún. „zsebben” maradva dobálja a passzait, és csak ritkán próbálja meg maga előrejuttatni a labdát. Természetesen ez a skála két szélét jelenti, a legtöbb QB átmenetet képvisel a két játékstílus között.
A legnagyobb NFL irányítók
[szerkesztés]Az NFL-játékosok legnagyobb elismerése az, ha bekerülnek a Pro Football Hall of Fame-be, vagyis a dicsőségcsarnokba, ami az ohio-i Cantonban található. Évente csupán hat játékos kerülhet be gondos procedúra után a legendák közé, vagyis ide bejutni valóban csak a legnagyobbak kiváltsága. A következő lista az Hall of Fame-be jutott NFL irányítókat tartalmazza.
| Név | Karrier | Bekerülés éve |
|---|---|---|
| Troy Aikman | 1989–2000 | 2006 |
| Sammy Baugh | 1937–1952 | 1963 |
| George Blanda | 1949–1975 | 1981 |
| Terry Bradshaw | 1970–1983 | 1989 |
| Earl "Dutch" Clark | 1931–1938 | 1963 |
| Jimmy Conzelman | 1920–1929 | 1964 |
| Len Dawson | 1957–1975 | 1987 |
| Paddy Driscoll | 1919–1929 | 1965 |
| John Elway | 1983–1998 | 2004 |
| Dan Fouts | 1973–1987 | 1993 |
| Benny Friedman | 1927–1934 | 2005 |
| Otto Graham | 1946–1955 | 1965 |
| Bob Griese | 1967–1980 | 1990 |
| Arnie Herber | 1930–1945 | 1966 |
| Sonny Jurgensen | 1957–1974 | 1983 |
| Jim Kelly | 1986–1996 | 2002 |
| Bobby Layne | 1948–1962 | 1967 |
| Sid Luckman | 1939–1950 | 1969 |
| Dan Marino | 1983–1999 | 2005 |
| Joe Montana | 1979–1994 | 2000 |
| Warren Moon | 1984–2000 | 2006 |
| Joe Namath | 1965–1977 | 1985 |
| Clarence Parker | 1937–1946 | 1972 |
| Bart Starr | 1956–1971 | 1977 |
| Roger Staubach | 1969–1979 | 1985 |
| Fran Tarkenton | 1961–1978 | 1986 |
| Y. A. Tittle | 1948–1964 | 1971 |
| Johnny Unitas | 1956–1973 | 1979 |
| Norm Van Brocklin | 1949–1960 | 1971 |
| Bob Waterfield | 1945–1952 | 1965 |
| Steve Young | 1985–1999 | 2005 |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]| Amerikai futball-pozíciók | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Offense | Defense | Special teams | |||||
| Linemen | Guard, Tackle, Center | Linemen | Nose tackle, Tackle, End, Edge rusher | Rúgó játékosok | Placekicker, Punter, Kickoff specialist | ||
| Quarterback | Linebacker | Snapping | Long snapper, Holder | ||||
| Backs | Halfback, Fullback, H-back, Wingback | Backs | Cornerback, Safety | Visszahordás | Punt returner, Kick returner | ||
| Elkapók | Wide receiver, Tight end, Slotback | Nickelback, Dimeback | Szerelés | Gunner | |||
| Formációk - Pozíciók története - Stratégia | |||||||