Royal Society

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Royal Society
A Royal Society egyik telephelye Londonban
A Royal Society egyik telephelye Londonban

Alapítva 1660. november
Jogelőd Gresham College and the formation of the Royal Society
Székhely London
Elhelyezkedése
Royal Society (London)
Royal Society
Royal Society
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 57″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 57″
A szervezet weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Society témájú médiaállományokat.
A további jelentésekhez lásd: Royal Society (egyértelműsítő lap).

A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat. 1660-ban alapították, 1662-ben megkapta II. Károly királyi kiváltságlevelét. Mint a tudományos gondolkodás és fejlődés előmozdítója, rövid idő alatt világhírre tett szert. A politikai és vallási kérdések megvitatásától szigorúan elzárkózó Royal Societybe csak az nyerhetett felvételt, aki kiemelkedő eredményeket ért el a tudományos életben. Legkorábbi tagjai között találjuk Samuel Pepys naplóírót, Sir Christopher Wren építészt, valamint a természettudós Robert Boyle-t, Robert Hooke-ot és Sir Isaac Newtont. A társaság segítette Newton fő művének, a gravitáció törvényeit leíró Principiának a megjelenését is 1687-ben. A Royal Society 1665-ben indított folyóirata, a Philosophical Transactions tudományos dolgozatok közlését tűzte ki céljául, s a maga nemében az első ilyen kiadvány volt a nyugati világban.

Elnöke 2010 óta Paul Nurse, Nobel-díjas brit biokémikus.

Híres tagok[szerkesztés]

Kiosztott elismerések[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Érmek[szerkesztés]

  • Buchanan-érem (orvostudományban elért eredményekért)
  • Copley-érem (a tudomány bármely területén elért eredményért)
  • Darwin-érem (a biológia azon területén történt kutatásokért, amelyen Charles Darwin is dolgozott)
  • Davy-érem (kémia bármely ágában elért eredményekért)
  • Gábor-érem (biológiai kutatásokért, különösen a genetikai és molekuláris biológia területén)
  • Hughes-érem (eredeti felfedezésért a fizikai tudomány, ezen belül pedig az elektromosság és a mágnesség területén)
  • Leverhulme-érem (alkalmazott kémia terén elért eredményekért)
  • Royal-érem (két fontos előrelépésért a természettudományok területén)
  • Rumford-érem (a hő és a fény kutatásáért)
  • Sylvester-érem (matematikai kutatásokért)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]