James Chadwick

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James Chadwick
James Chadwick.jpg
Életrajzi adatok
Született 1891. október 20.
Bollington
Elhunyt 1974. július 24. (82 évesen)
Cambridge
Ismeretes mint a neutron felfedezője
Iskolái Manchesteri Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Szakterület fizika
Munkahelyek
Liverpooli Egyetem fizikaprofesszor
Szakmai kitüntetések

Hatással voltak rá
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz James Chadwick témájú médiaállományokat.

Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20.Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.

A kezdetek[szerkesztés]

Chadwick 1891. október 20-án született Cheshire-ben, Angliában. Apja John Joseph Chadwick, anyja Mary Anne Knowles volt. A Manchester High Schoolban végezte középiskoláit, majd a University of Manchester-en és a University of Cambridge-en tanult, majd Ernest Rutherford és Hans Geiger mellett dolgozott a Manchesteri Egyetemen.

1914-ben Berlinbe, a Technische Hochschuléba (ma a Berlini Műszaki Egyetem) ment Geigerrel, de kitört az első világháború, és teljes idejére internálták.

Cambridge-ben[szerkesztés]

A háború után Chadwick visszatért Cambridge-be, ahol ismét Ernest Rutherforddal dolgozott; radioaktív anyagok gamma-emisszióját vizsgálta. Tanulmányozták az alfa-részecskékkel bombázott elemek átalakulását és az atommag természetét.

1931-ben értesült Frédéric Joliot-Curie és felesége, Irène azon eredményeiről, hogy a természetes radioaktív sugárzásnak kitett kémiai elemekből más elemek addig ismeretlen tömegszámú változatai, izotópjai jönnek létre. E munkákat folytatva Chadwick 1932-ben alapvető eredményre jutott: felfedezte az atommagban lévő semleges részecskéket, a neutronokat. A pozitív töltésű és ezért azok jelentős elektromos töltése miatt a nehéz atommagokról visszaverődő hélium-atommagokkal (alfa-részecskékkel) szemben az semleges nem kell legyőznie elektromos gátat, ezért a legnehezebb elemek magját is átjárhatja, illetve és széthasíthatja.

Ezért a történelmi felfedezésért megkapta 1932-ben a Royal Society Hugh-érmét, majd 1935-ben a fizikai Nobel-díjat. Később megtudta, hogy egy német kutató, Hans Falkenhagen (Rostock) ugyanabban az időben szintén felfedezte a neutront, de nem merte publikálni az eredményt. Amikor Chadwick értesült a felfedezésről, felajánlotta, hogy megosztja vele a Nobel-díjat, de Falkenhagen udvariasan visszautasította a megtiszteltetést.

Chadwick felfedezése lehetővé tette, hogy az uránnál nehezebb elemeket állítsanak elő laboratóriumban. Felfedezése különösen megihlette a Nobel-díjas olasz fizikust, Enrico Fermit, aki felfedezte a lassú neutronok által beindított magreakciókat, és vezette az osztrák fizikus Lise Meitnert arra, hogy felfedezze a maghasadást.

Liverpoolban[szerkesztés]

Chadwick 1935-ben a Liverpooli Egyetem fizikaprofesszora lett. Az 1940-es Frisch-Peierls-memorandum következtében – ami az atombomba megvalósíthatóságáról szólt –, jelölték őt a MAUD Bizottságba, ami a témát tovább tanulmányozta. 1940-ben a Tizard-küldöttség tagjaként Észak-Amerikába látogatott, hogy az amerikaiakkal és kanadaiakkal együttműködjön a nukleáris kutatások terén. 1940 novemberében visszatérve Angliába arra a következtetésre jutott, hogy ebből a kutatásból semmi sem fog kijönni a háború vége előtt. 1940-ben Franz Simon, akit a MAUD bízott meg, azt jelentette, hogy lehetséges az urán-235-ös izotóp elkülönítése. Simon jelentése költségbecsléseket és technikai leírást tartalmazott nagy urándúsító üzemre vonatkozóan. Chadwick később azt írta, ekkor jött rá, hogy "a nukleáris bomba nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlen. Ekkortól altatót kellett szednem, ez volt az egyetlen orvosság." Nemsokkal ezután csatlakozott a Manhattan tervhez az Egyesült Államokban, ami kifejlesztette a Hiroshimára és Nagaszakira ledobott atombombát. Chadwicket 1945-ben lovaggá ütötték.

Megint Cambridge-ben[szerkesztés]

A háború után Chadwick nem tért vissza Liverpoolba, amíg a cambridge-i Gonville and Caius College feje nem lett (1948-1958). Cambridge-ben halt meg 1974. július 24-én.

Források[szerkesztés]