George Paget Thomson
| George Paget Thomson | |
 | |
| George Paget Thomson, 1937 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1892. május 3. Cambridge |
| Elhunyt | 1975. szeptember 10. (83 évesen) Cambridge |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | angol  |
| Házastárs | Kathleen Buchanan Adam Smith |
| Szülei | Rose Thomson Joseph John Thomson |
| Gyermekek |
|
| Iskolái | Trinity College |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Cambridge-i Egyetem |
| Pályafutása | |
| Kutatási terület | elektrondiffrakció |
| Munkahelyek | |
| University of Aberdeen | professzor |
| Imperial College | professzor |
| Szakmai kitüntetések | |
| Howard N. Potts-érem 1932 fizikai Nobel-díj 1937 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Paget Thomson témájú médiaállományokat. | |
George Paget Thomson Sir (Cambridge, 1892. május 3. – Cambridge, 1975. szeptember 10.) angol fizikus, az ugyancsak Nobel-díjas sir Joseph John Thomson (J.J. Thomson) fizikus fia.
Élete[szerkesztés]
Cambridge-ben született és tanult. Az első világháborúban hadi szolgálatot teljesített. 1922-ben a University of Aberdeen professzora lett. 1930 és 1952 között a londoni Imperial College professzora, majd 1962-ig a Cambridge-i Corpus Christi College vezetője volt. A második világháború idején az atomenergia háborús célú felhasználásán is dolgozott.
Kutatásai[szerkesztés]
Nobel-díját Clinton Davissonnal megosztva az elektrondiffrakció felfedezéséért kapta. Ezzel sikerült igazolni Louis de Broglie hipotézisét az anyag hullámtermészetéről. Ennek eredménye az a rendkívül sajátos helyzet, hogy apja az elektron részecske-, ő maga pedig annak hullámtermészetének kimutatásáért kapott Nobel-díjat — úgy, hogy mindketten helyes eredményre jutottak.[1] Ezt a felfedezését a kutató diák Lester Germerrel közösen érte el, viszont a díjat odaítélő bizottság Germert (tévedésből) Thomson „asszisztensének” tekintette, így ő nem kapta meg a díjat.
Írásai[szerkesztés]
Szakmai sikerek[szerkesztés]
- Nobel-díjat 1937-ben Clinton Davissonnal megosztva kapta,
- 1943-ban lovaggá ütötték,
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ * John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, p. 80. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
Források[szerkesztés]
- George Paget Thomson. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. május 3.)
