Vitalij Lazarevics Ginzburg

From the Hungarian Wikipedia
Jump to navigation Jump to search
Vitalij Lazarevics Ginzburg
Виталий Лазаревич Гинзбург.jpg
Életrajzi adatok
Született1916. október 4.
Moszkva
Elhunyt2009. november 8. (93 évesen)
Moszkva
Sírhely Novogyevicsi temető
Ismeretes mint
  • fizikus
  • asztrofizikus
  • feltaláló
  • egyetemi oktató
  • tudós
  • elméleti fizikus
Iskolái MSU Faculty of Physics
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Moszkvai Állami Egyetem
Pályafutása
Tudományos fokozat a fizikai és matematikai tudományok doktora (1942)
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (2003)
Akadémiai tagság Orosz Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitalij Lazarevics Ginzburg témájú médiaállományokat.

Vitalij Lazarevics Ginzburg (oroszul: Виталий Лазаревич Гинзбург; Moszkva, 1916. október 4.Moszkva, 2009. november 8.) fizikai Nobel-díjas orosz elméleti fizikus és asztrofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, Igor Jevgenyjevics Tamm utódja az FIAN (Lebedev Fizikai Kutatóintézet[1]) igazgatói posztján.

Élete és munkássága[edit]

Egy zsidó családba született Moszkvában. Édesapja, Lazar Jefimovics Ginzburg mérnök volt, míg édesanyja, Augusta Wildauer, orvos. A Moszkvai Állami Egyetemen diplomázott a fizika fakultáson 1938-ban. 1940-ben védte meg a kandidátusi, 1942-ben a doktori disszertációját. 1940-től haláláig a P. N. Lebegyev Fizikai Intézetben dolgozott, Moszkvában.

Eredményei között találjuk a szupravezető-képesség fenomenológiai elméletét, amit Lev Davidovics Landauval közösen fejlesztettek ki 1950-ben; a plazmabeli elektromágneses hullámterjedést (pl.: az ionoszférában), és a kozmikus (háttér)sugárzás eredetének elméletét. Az 1950-es években kulcsszerepet játszott a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében.

Elismerései[edit]

Világnézete[edit]

Ateista volt. Beismerte filozófiában való járatlanságát, majd közölte, hogy a materializmus csak egy "intuitív álláspont", amelyet soha nem lehet sem bebizonyítani, sem megcáfolni. Egyébként a tudományos materializmust találta kielégítő nézetnek.

„Ateista vagyok, úgy gondolom, semmi sem létezik a természeten kívül, vagy felett.”

"Nem látok helyet egy Istennek, ami felette áll a természetnek, és megteremtette azt. De nyilvánvalóan lehetetlen bizonyítani, hogy Isten nem létezik. Ez vezet ahhoz a következtetéshez, hogy a gondolkodás szabadságának alapelve alapján az embereknek elidegeníthetetlen joguk van hinni Istenben, és ha kívánják, gyakorolhatnak vallást. (Természetesen nem a szélsőségesen fanatikus szektákról és nézetekről beszélek, melyek banditaságot és terrorizmust hirdetnek). "

A panteizmust az ateizmussal azonosította. („...nem látok különbséget az ateizmus és Spinoza panteizmusa között.”)

Politikai nézetei[edit]

Bár 1942-től tagja volt a kommunista pártnak, miután szembesült annak elnyomó mivoltával, a demokráciát tartotta kielégítő államformának.

Jegyzetek[edit]

Hivatkozások[edit]