Ugrás a tartalomhoz

Roger Penrose

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roger Penrose
2005-ben
2005-ben
Született1931. augusztus 8. (95 éves)[1][2][3][4][5]
Colchester[6][7]
Állampolgárságabrit
Házastársa
  • Vanessa Thomas (1988–)[8][7]
  • Joan Isabel Wedge (1959–1981)[8][7]
SzüleiMargaret Leathes
Lionel Penrose
Foglalkozása
TisztségeRouse Ball Professor of Mathematics (1973–1999)
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje
  • Adams Prize (1966)
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1971)[9]
  • a Royal Society tagja (1972)[7]
  • Eddington Medal (1975)
  • Royal-érem (1985)
  • fizikai Wolf-díj (1988)[10]
  • IOP Dirac Medal (1989)[11]
  • Albert Einstein-érem (1990)[12]
  • Royal Society Science Books Prize (1990)
  • Naylor Prize and Lectureship (1991)
  • Forder Lectureship (1993)[13]
  • Knight Bachelor (1994)[7]
  • Helmholtz-érem (1998)[14]
  • díszdoktor (The Open University, 1998. május 23.)[15]
  • Order of Merit (2000)[7][16]
  • Karl Schwarzschild-érem (2000)[17]
  • Marcel Grossmann Award (2000)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (2000)
  • De Morgan-érem (2004)
  • Amaldi Medal (2004)
  • a Varsói Egyetem díszdoktora (2005)
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora (2005)
  • Dalton Medal (2005)
  • Dirac Medal for the Advancement of Physics (2006)[18]
  • Clarivate Citation Laureates (fizika, 2008)[19]
  • Copley-érem (2008)[20]
  • Fonseca Prize (2011)[21]
  • Pomeranchuk Prize (2019)[22]
  • fizikai Nobel-díj (2020)[23]

A Wikimédia Commons tartalmaz Roger Penrose témájú médiaállományokat.

Roger Penrose
Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög

Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus. Az Oxfordi Egyetem Rousse Ball matematikai katedrájának professor emeritusa és a Wadham College emeritus tagja.

Apja a híres genetikus, pszichiáter és sakkelmélész Lionel S. Penrose (1898–1972) volt. Két fivére Oliver Penrose matematikus, fizikus (*1929) és Jonathan Penrose sakkmester (*1933), húga Shirley genetikus professzor (*1945), férjezett nevén Hodgson.

A Cambridge-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából. Ezután angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964–1973 között a londoni Birkbeck College-ban volt docens, majd az alkalmazott matematika professzora. 1973-ban lett az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai tanszék professzora.

Tudományos eredményeinek elismeréseként 1994-ben a királynő lovaggá ütötte. 1988-ban a Stephen Hawkinggal közösen elért eredményekért megkapták a fizikai Wolf-díjat.

A matematikai fizikában és a kozmológiában ért el komoly eredményeket. Több tudományos ismeretterjesztő könyvet írt részben filozófiai témákról.

Ő fedezte fel 1974-ben a róla elnevezett Penrose-féle csempézést, amely két különböző alakú parkettával aperiodikus módon fedi le a teljes síkot. 1984-ben hasonló mintákat fedeztek fel kvázikristályok atomjainak elrendeződésében. Talán a legfontosabb közreműködése az volt, amikor 1971-ben kitalálta a spinhálózatokat, amelyek a hurok-kvantumgravitációbeli téridő geometriáját adták.

Kutatási eredményei még: Escher grafikáinak magyarázata, a téglalap alakú mátrixok Moore-Penrose-inverze.

Ő dolgozta ki a tvisztorelméletet (a tvisztorok a téridő alapjául szolgáló, magasabb dimenziós komplex térben működő, absztrakt geometriai alakzatok).

További alapvető eredménye a kozmológiában a Stephen Hawkinggal megalkotott Hawking–Penrose-tétel, amely szerint az einsteini téregyenleteknek nincs szingularitás (például ősrobbanás, fekete lyuk) nélküli megoldása.

Műveinek magyar kiadása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A twisztor-elmélet. Cikkgyűjtemény; Akadémiai, Budapest, 1980 (Magyar fizikai folyóirat. Klasszikus sorozat)
  • A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei; előszó Martin Gardner, ford. Gálfi László; Akadémiai, Budapest, 1993
  • Stephen Hawking–Roger Penrose: A tér és az idő természete. Előadás-sorozatok az Isaac Newton Intézetben; fordította: Both Előd; Akkord, Budapest, 1999 (Talentum tudományos könyvtár); ISBN 963-645-023-4 A Cambridge-i Egyetemen 1994-ben lezajlott vita a kvantumgravitációról (nehezebb olvasmány)
  • A nagy, a kicsi és az emberi elme. Kozmológia, kvantummechanika és a tudatosság fizikája; szerk. Stephen Hawking, Abner Shimony, Nancy Cartwright, fordította: Gergely László Árpád; Akkord, Budapest, 2003 (Talentum tudományos könyvtár)
  • Einstein csodálatos éve. Öt cikk, amely megváltoztatta a fizika arculatát; szerk., bev. John Stachel, közrem. Trevor Limpscombe, Alice Calaprice, Sam Elworthy, előszó Roger Penrose, fordította: Piróth Attila; Akkord, Budapest, 2004
  • Az idő ciklusai. Az univerzum radikálisan új szemlélete; fordította: Gilicze Bálint; Akadémiai, Budapest, 2011 (Új polihisztor)
  1. ↑ "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
  2. ↑ "NooSFere" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. ↑ "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ "Leidse Hoogleraren" (holland nyelven). Hozzáférés: 2019. június 19.
  5. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
  7. 1 2 3 4 5 6 "Who's who". Who's Who. A & C Black.
  8. 1 2 "Kindred Britain".
  9. ↑ "www.aps.org/programs/honors/prizes/heineman.cfm". Hozzáférés: 2018. október 6.
  10. ↑ "Roger PenroseWolf Prize Laureate in Physics 1988". Hozzáférés: 2026. június 17.
  11. ↑ "www.iop.org/about/awards/gold-medals/paul-dirac-medal-and-prize-recipients#gref".
  12. ↑ "Einstein Society 2503 The Einstein Society". Hozzáférés: 2026. június 17.
  13. ↑ "www.lms.ac.uk/events/lectures/forder-and-aitken-lectureship".
  14. ↑ "www.bbaw.de/en/the-academy/awards/medals/helmholtz-medal".
  15. ↑ "www5.open.ac.uk/students/ceremonies/sites/www.open.ac.uk.students.ceremonies/files/files/Honorary%20graduate%20cumulative%20list(7).xlsx".
  16. ↑ "MacTutor History of Mathematics archive".
  17. ↑ "astronomische-gesellschaft.de/en/activities/awards/schwarzschild".
  18. ↑ "www.science.unsw.edu.au/alumni/dirac-lecture-series".
  19. ↑ "clarivate.com/citation-laureates". Hozzáférés: 2023. szeptember 23.
  20. ↑ "Award winners : Copley Medal" (angol nyelven). Royal Society. Hozzáférés: 2018. december 30.
  21. ↑ "www.usc.gal/es/cursos/conciencia/premio_fonseca.html".
  22. ↑ "www.itep.ru/science/pomeranshuk/laureaty-2019.php".
  23. ↑ "www.nobelprize.org/uploads/2020/10/press-physicsprize2020.pdf" (PDF).

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]