David Jonathan Gross

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David Gross
Életrajzi adatok
Született1941február 19. (83 éves)
Washington
Ismeretes mint
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • elméleti fizikus
Nemzetiségamerikai
SzüleiBertram Myron Gross
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Héber Egyetem
Kaliforniai Egyetem
Pályafutása
Szakterületfizika
Tudományos fokozatPhD
Munkahelyek
Princetoni Egyetemprofesszor (1997-ig)
Kaliforniai Egyetem Kavli Elméleti Fizikai Intézetigazgató
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (2004)

David Gross aláírása
David Gross aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz David Gross témájú médiaállományokat.

David Jonathan Gross (Washington, 1941. február 19. –) amerikai fizikus és húrelmélet kutató. Frank Wilczekkel és Hugh David Politzerrel megosztva megkapta 2004-ben a fizikai Nobel-díjat az erős kölcsönhatás elméletében fontos szerepet játszó aszimptotikus szabadság felfedezéséért.

Munkássága[szerkesztés]

1973-ban Frank Wilczekkel dolgozott a Princetoni Egyetemen, közösen fedezték fel az aszimptotikus szabadságot, mely szerint, mennél közelebb van egymáshoz két kvark, annál gyengébben hatnak kölcsön, ha nagyon közel vannak egymáshoz, akkor szabad részecskéknek tekinthetőek. Az elmélet – melyet tőlük függetlenül fedezte fel David Politzer – fontos volt a kvantum-színdinamika további fejlődése szempontjából.

1985-ben Jeff Harveyvel, Emil Martinec-kel és Ryan Rohm-mel felfedezte a heterotikus húrelméletet.

Gross B.Sc. és M.Sc. szinteket a jeruzsálemi Héber Egyetemen szerezte meg 1962-ben, a Ph.D.-t a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben, 1966-ban. 1997-ig a Princetoni Egyetem professzora volt. Jelenleg a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara telephelyén található Kavli Elméleti Fizikai Intézet igazgatója.

Források[szerkesztés]