Arthur Ashkin
| Arthur Ashkin | |
.jpg) | |
| Született |
1922. szeptember 2. Brooklyn, New York |
| Elhunyt |
2020. szeptember 21. (98 évesen) Rumson, New Jersey |
| Állampolgársága | amerikai |
| Nemzetisége | amerikai |
| Gyermekei | három gyermek |
| Foglalkozása | fizikus |
| Iskolái | Columbia Egyetem, Cornell Egyetem |
| Kitüntetései | Fizikai Nobel-díj (2018) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Ashkin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arthur Ashkin (New York-Brooklyn, 1922. szeptember 2. – Rumson, New Jersey, 2020. szeptember 21.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Élete[szerkesztés]
Arthur Ashkin 1922-ben, a New York-i Brooklynban született, háromgyermekes ukrán-zsidó családban.[1][2][3][4] Szülei Isadore és Anna Ashkin voltak. Apja 18 éves korában Odesszából emigrált az Egyesült Államokba,[5] az öt évvel fiatalabb Anna szintén a mai Ukrajnából, Galíciából származott. Amerikába érkezése után egy évtizeden belül Isadore amerikai állampolgár lett, és egy fogorvosi laboratóriumot vezetett a manhattani Delancey Street 139. szám alatt.[6]
Ashkin 1940-ben végzett a brooklyni James Madison High School-ban,[7] ezután a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait. 1945. július 31-én csatlakozott az Egyesült Államok hadseregének tartalékaihoz, a háború után a Columbia Egyetem laboratóriumában dolgozott technikusként. Ebben az időszakban Ashkin visszaemlékezései szerint három Nobel-díjassal is találkozott.[8]
Ashkin 1947-ben befejezte tanulmányait és diplomát szerzett a Columbia Egyetemen. Ezután a Cornell Egyetemre járt, ahol atomfizikát tanult. Ez a manhattan terv korszakában volt, és Ashkin szintén fizikus testvére, Julius Ashkin is részt vett benne. Arthur Ashkin ebben az időszakban megismerte Hans Bethe-t és Richard Feynmant, akik akkor Cornellben voltak. [8]
1952-ben szerezte meg PhD fokozatát a Cornell Egyetemen,[9] majd a Bell Labs-hoz ment dolgozni Sidney Millman kérésére és ajánlására, aki Ashkin tanára volt a Columbia Egyetemen.[10]
A Bell Labs-nál Ashkin körülbelül 1960 és 1961 között dolgozott a mikrohullámú területen, majd áttért a lézeres kutatásra. Kutatásai és publikált cikkei abban az időben a nemlineáris optikára, az optikai szálakra, a parametrikus oszcillátorokra és a paraméteres erősítőkre koncentráltak. A Bell Labs-nál az 1960-as években a piezoelektromos kristály fotorefraktív effektusának felfedezője volt .
1992-ben nyugdíjba vonult a Bell Labs-tól, az évek során számos tanulmányt írt és 47 szabadalommal rendelkezett. 2003-ban megkapta a méréstudomány fejlődéséért járó Joseph F. Keithley-díjat és 2004-ben a Harvey-díjat. 1984-ben a Nemzeti Mérnöki Akadémia, 1996-ban a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja lett. 2013-ban felvették a Nemzeti Feltaláló Hírességek Csarnokába.[11] Ezalatt továbbra is otthoni laboratóriumában dolgozott.
Ashkin munkája alapozta meg Steven Chu atomok hűtésével és csapdázásával kapcsolatos munkáját, amelyért Chu 1997-ben fizikai Nobel-díjat kapott .
2018. október 2-án Arthur Ashkin fizikai Nobel-díjat kapott az optikai csipeszek (optical tweezers) megalkotásáért. A rendszert – amely egy olyan optikai csapdát jelent, amely a lézersugárzás segítségével képes töltetlen részecskéket csapdába ejteni – még 1970-ben dolgozta ki, amelyből az atomfizika, a biológia és a biofizika kutatásai is jelentős mértékben profitáltak. Az optikai csipesz segítségével a kutatók képesek a vírusok, baktériumok és más élő sejtek vizsgálatára és manipulálására anélkül, hogy károsítanák őket.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint Ashkin felfedezésével valósággá vált a tudományos fantasztikum: az optikai csipeszeknek köszönhetően a fény segítségével mozgatni lehet a megfigyelt "tárgyat". A világ számos laboratóriumában lehetővé vált többek között a DNS vagy épp a sejtek belső működésének tanulmányozása is.[12]
96 éves korában Ashkin volt a legidősebb Nobel-díjas, aki megkapta a díjat, amíg John B. Goodenough 2019-ben 97 éves korában meg nem kapta a kémiai Nobel-díjat.[13] Ashkin 2020. szeptember 21-én, 98 éves korában hunyt el.[14][15]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.osa.org/en-us/history/biographies/bios/arthur-ashkin/
- ↑ Lindinger, Manfred. „Physik-Nobelpreis 2018: Eine Zange aus lauter Licht”, FAZ.NET (Hozzáférés ideje: 2021. március 16.) (német nyelvű)
- ↑ The Nobel Prize in Physics 2018 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ 96-year-old Arthur Ashkin wins physics Nobel for laser ‘tweezers’ (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ http://s3images.coroflot.com/user_files/individual_files/119040_O_7cbeb97P3oLnwEDlp7BnRxO.pdf
- ↑ White-Orr's Reference Register. 1918. Hozzáférés: 2021. márc. 16.
- ↑ 26 Jun 1940, Page 6 - The Brooklyn Daily Eagle at Newspapers.com (angol nyelven). Brooklyn Public Library. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ a b Optical Tweezers - He Wrote the Book on Atom Trapping. web.archive.org, 2005. április 11. [2005. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ A Measurement of Positron-Electron Scattering and Electron-Electron Scattering - ProQuest (magyar nyelven). search.proquest.com. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ Arthur Ashkin, CC'47, Wins Nobel Prize in Physics (angol nyelven). Columbia News. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ Inductee Detail | National Inventors Hall of Fame. web.archive.org, 2018. október 3. [2018. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: "Valósággá vált a tudományos fantasztikum" – három lézerfizikusé lett az idei fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2018. október 2. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ Nobel Laureates by age (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ McClain, Dylan Loeb. „Arthur Ashkin, 98, Dies; Nobel Laureate Invented a ‘Tractor Beam’”, The New York Times, 2020. szeptember 28. (Hozzáférés ideje: 2021. március 16.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ In Memoriam: Arthur Ashkin. spie.org. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Arthur Ashkin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
