Nyikolaj Gennagyijevics Baszov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov
Basov.jpg
Született 1922. december 14.[1][2][3][4][5]
Uszmany
Elhunyt 2001. július 1. (78 évesen)[2][3][4]
Moszkva
Állampolgársága
Foglalkozása
  • fizikus
  • feltaláló
  • egyetemi oktató
  • politikus
Tisztség
  • a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
  • igazgató (1973–1988, Lebegyev Fizikai Intézet)
Iskolái Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem (–1950)
Kitüntetései
  • Lenin-díj (1959)
  • fizikai Nobel-díj (1964)[6][7]
  • Lenin-rend (1967. április 27.)
  • Szocialista Munka Hőse (1969. március 13.)
  • Lenin-rend (1969. március 13.)
  • Sarló és kalapács érem (1969. március 13.)
  • Lenin-rend (1972. december 13.)
  • Lenin-rend (1975. szeptember 17.)
  • Lenin-rend (1982. december 13.)
  • Szocialista Munka Hőse (1982. december 13.)
  • Sarló és kalapács érem (1982. december 13.)
  • honorary doctorate of the University Polytechnic of Madrid (1985. január 28.)[8]
  • Honvédő Háború Érdemrend II. fokozata (1985. március 11.)
  • Kalinga Prize (1986)[9]
  • A Szovjetunió Állami Díja (1989)
  • Lomonoszov-aranyérem (1990)[10]
  • Haza Szolgálatáért Érdemérem 2. fokozata (1997. december 13.)
  • Amerikai Fizikai Társaság tagja (1998)[11][12]
Sírhely Novogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Gennagyijevics Baszov témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (oroszul Николай Геннадиевич Басов) (Uszmany (ma Lipecki terület), 1922. december 14.Moszkva, 2001. július 1.) Nobel-díjas orosz fizikus, a kvantumelektronika egyik megalapítója.

Pályafutása[szerkesztés]

A középiskolát Voronyezsben végezte. 1941-ben behívták katonának, és a kujbisevi katonai orvosi akadémiára irányították. 1943-ban orvosi asszisztensként végzett és a Vörös Hadseregben az 1. Ukrán Fronthoz került. 1945 decemberében szerelt le, és a Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetben kezdett tanulni elméleti és kísérleti fizikát.

1950-ben átkerült a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézetébe. Alekszandr Mihajlovics Prohorov és Mihail Alekszandrovics Leontovics professzorok irányítása mellett dolgozott disszertációján a kvantummechanikai laboratóriumban. 1952-től Prohorovval oszcillátorok építésével kísérletezett. 1954-ben ammónium-mézert állítottak elő ammónia-molekula-sugárral. 1956-ban Baszov doktori disszertációját a molekuláris oszcillátorról írta.

Bencion Vul, Jurij Popov és Baszov elhatározták, hogy különböző típusú félvezető-lézereket állítanak elő. 1962-ben készült el az első lézerdióda, majd elektron sugárnyalábbal hoztak létre lézert. Baszov kísérleteket folytatott erős gáz- és vegyi lézer, ibolyántúli sugárzást kibocsátó lézer előállításával. Kollégáival excimerlézert is kifejlesztett.

Baszov, Prohorov és az amerikai Charles Hard Townes tanulmányai alapozták meg a kvantumelektronikát. 1964-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el alapvető munkájukat a kvantumelektronika területén, amely mézer-lézer-elvű oszcillátorok és erősítők készítéséhez vezetett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Басов Николай Геннадиевич, 2015. szeptember 27.
  2. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  5. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  6. The Nobel Prize in Physics 1964 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  7. Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  8. https://www.upm.es/UPM/Historia/HonorisCausa
  9. Kalinga Prize for the Popularization of Science. Kalinga Prize
  10. Большая золотая медаль РАН имени М.В.Ломоносова. Orosz Tudományos Akadémia
  11. APS Fellow Archive. Amerikai Fizikai Társaság
  12. APS Council Announces 1998 APS Fellows. Amerikai Fizikai Társaság, 1999

Források[szerkesztés]

  • Nicolay G. Basov (angol nyelven). nobelprize.org. (Hozzáférés: 2019. április 2.)