Nyikolaj Gennagyijevics Baszov
| Nyikolaj Gennagyijevics Baszov | |
| Született | 1922. december 14.[1][2][3][4][5] Uszmany |
| Elhunyt | 2001. július 1. (78 évesen)[2][3][5][6] Moszkva |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Ksenia Tikhonovna Basova |
| Gyermekei | Dmitri N. Basov |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem (–1950) |
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Novogyevicsi temető[6] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Gennagyijevics Baszov témájú médiaállományokat. | |
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (oroszul Николай Геннадиевич Басов) (Uszmany (ma Lipecki terület), 1922. december 14. – Moszkva, 2001. július 1.) Nobel-díjas orosz fizikus, a kvantumelektronika egyik megalapítója.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középiskolát Voronyezsben végezte. 1941-ben behívták katonának, és a kujbisevi katonai orvosi akadémiára irányították. 1943-ban orvosi asszisztensként végzett és a Vörös Hadseregben az 1. Ukrán Fronthoz került. 1945 decemberében szerelt le, és a Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetben kezdett tanulni elméleti és kísérleti fizikát.
1950-ben átkerült a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézetébe. Alekszandr Mihajlovics Prohorov és Mihail Alekszandrovics Leontovics professzorok irányítása mellett dolgozott disszertációján a kvantummechanikai laboratóriumban. 1952-től Prohorovval oszcillátorok építésével kísérletezett. 1954-ben ammónium-mézert állítottak elő ammónia-molekula-sugárral. 1956-ban Baszov doktori disszertációját a molekuláris oszcillátorról írta.
Bencion Vul, Jurij Popov és Baszov elhatározták, hogy különböző típusú félvezető-lézereket állítanak elő. 1962-ben készült el az első lézerdióda, majd elektron sugárnyalábbal hoztak létre lézert. Baszov kísérleteket folytatott erős gáz- és vegyi lézer, ibolyántúli sugárzást kibocsátó lézer előállításával. Kollégáival excimerlézert is kifejlesztett.
Baszov, Prohorov és az amerikai Charles Hard Townes tanulmányai alapozták meg a kvantumelektronikát. 1964-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el alapvető munkájukat a kvantumelektronika területén, amely mézer-lézer-elvű oszcillátorok és erősítők készítéséhez vezetett.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Басов Николай Геннадиевич, 2015. szeptember 27.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
- ↑ "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven).
- 1 2 "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 29..
- ↑ "The Nobel Prize in Physics 1964". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. február 3..
- ↑ "Table showing prize amounts" (PDF) (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. március. Hozzáférés: 2021. február 3..
- ↑ "www.upm.es/UPM/Historia/HonorisCausa".
- ↑ "Kalinga Prize for the Popularization of Science". Kalinga Prize.
- ↑ "Большая золотая медаль РАН имени М.В.Ломоносова". Orosz Tudományos Akadémia.
- ↑ "APS Fellow Archive". Amerikai Fizikai Társaság.
- ↑ "APS Council Announces 1998 APS Fellows" (PDF). Amerikai Fizikai Társaság. 1999.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Nicolay G. Basov" (angol nyelven). nobelprize.org. Hozzáférés: 2019. április 2..