Hans Albrecht Bethe
| Hans Albrecht Bethe | |
 | |
| Született |
1906. július 2.[1][2][3][4][5][6] Strasbourg[7] |
| Elhunyt |
2005. március 6. (98 évesen)[1][2][3][4][5][6] Ithaca |
| Állampolgársága |
|
| Szülei | Albrecht Bethe |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
.jpg){kind=small} | |
| Hans Albrecht Bethe aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Albrecht Bethe témájú médiaállományokat. | |
Hans Albrecht Bethe (Straßburg, 1906. július 2. – Ithaca, New York, 2005. március 6.) német–amerikai Nobel-díjas fizikus. A Fizikai Nobel-díjat 1967-ben kapta a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért.
A második világháború alatt az atombomba előállítását végző titkos Manhattan terv alatt az ő csoportja számolta ki, hogy mekkora az urán-235 kritikus tömege, aminek a hasadása elegendő a bomba robbanásához.
Fontos szerepe volt a hidrogénbomba kifejlesztésében is az 1950-es években. Később Albert Einsteinnel együtt lépett fel a kísérleti atomrobbantások és a fegyverkezési verseny ellen. Részben ő vette rá 1963-ban a Fehér Házat a légköri kísérleti atomrobbantásokat tiltó szerződés, majd a fegyverzetcsökkentést szolgáló SALT–1 szerződés aláírására 1972-ben.
Tartalomjegyzék
Munkássága[szerkesztés]
Bethe jelentősen hozzájárult a kvantummechanika és a kvantum-elektrodinamika fejlődéséhez. Közreműködött a magerők megértésében, és foglalkozott az energiatermelés általános kérdéseivel. A magfizika területén végzett munkája tette a Manhattan terv egyik legfontosabb közreműködőjévé. 1943 és 1946 között ő volt ott az elméleti fizikai részleg vezetője. Nevéhez fűződik a Bethe-rács fogalmának bevezetése is (1935).
Hans Bethe részt vett az elektronok anyagban történő lefékeződését leíró elmélet kidolgozásában (Bethe–Bloch formula, 1934) és fontos szerepe volt a csillagbelsők magfizikai folyamatainak feltárásában (Bethe–Weizsäcker ciklus).
Emellett a Hans Bethe adta az első magyarázatot a hidrogén spektrumvonalainak Lamb-eltolódására. Haláláig aktív maradt a tudományos életben. Az utolsó (99-dik) életévében is lelkesedéssel foglalkozott a szupernóvák nehéz matematikájával.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Бете Ханс Альбрехт
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1967/
- ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
- ↑ http://www.ras.ru/win/db/award_dsc.asp?P=id-1.ln-ru
- ↑ http://www.okc.albanova.se/research/memorial-lecture/earlier-lectures
- ↑ Mechanism of supernovae.
További információk[szerkesztés]
Magyarul[szerkesztés]
- H. H. Arnold–Hans Bethe–Niels Bohr: Egy világ vagy egy se; ford. M. Zemplén Jolán; Franklin, Bp., 1947 (A Búvár könyvei)
- Németh Judit: Hans A. Bethe, a magfizika és a nukleáris asztrofizika egyik szülőatyja – Szubjektív megemlékezés, Fizikai Szemle, 2006/7.
- A német uránprogram – Bethe hozzászólásával, Fizikai Szemle, 2000/10.
- Hans Bethe: Az elárult szerződés, Fizikai Szemle, 2000/10.
- H. A. Bethe: A csillagok energiatermelése, Fizikai Szemle, 1975/41
Angolul[szerkesztés]
- Hans Bethe Nobel-előadás
- Hans Bethe World of Science-on, cikkeinek bő listájával
- Hans Bethe Britannica Nobel Prizes-on
- Hans Bethe három előadása
|
