Ugrás a tartalomhoz

Pavel Alekszejevics Cserenkov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pavel Alekszejevics Cserenkov
Életrajzi adatok
Született1904.július 28.
Novaja Csigla
Elhunyt1990. január 6. (85 évesen)
Moszkva
SírhelyNovogyevicsi temető
Ismeretes mint
Állampolgárságorosz
HázastársMaria Putintseva
IskoláiVoronyezsi Állami Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Voronyezsi Állami Egyetem
Pályafutása
Szakterületmagfizika
Tudományos fokozata fizikai és matematikai tudományok doktora (1940)
Munkahelyek
Lebegyev Fizikai Intézetkutató
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (1958)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavel Alekszejevics Cserenkov témájú médiaállományokat.

Pavel Alekszejevics Cserenkov (oroszul: Павел Алексеевич Черенков) (Novaja Csigla, 1904. július 28.Moszkva, 1990. január 6.) Nobel-díjas szovjet fizikus.

A Voronyezsi területen fekvő Novaja Csigla faluban született 1904. július 28-án. 1928-ban végzett fizika–matematika szakon a voronyezsi egyetemen. 1930-tól a leningrádi Fizikai Intézetben volt aspirantúrán. 1935-ben védte meg kandidátusi, majd 1940-ben a doktori disszertációját. 1932-től Szergej Vavilov akadémikus mellett dolgozott, majd 1935-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyevről elnevezett Fizikai Intézetében dolgozott Moszkvában. Kutatási területe a fizikai optika,[1] atomfizika és a nagyenergiájú részecskék fizikája volt. 1953-tól a kísérleti fizika professzora. 1959-től a Fizikai Intézet Atomfizikai Laboratóriumát vezette. 1964-ben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1970-ben pedig az akadémia rendes tagja lett.

1934-ben észleli először a róla elnevezett jelenséget, amelyet ma Cserenkov-effektusként ismerünk. Vavilov irányítása mellett oldatokat sugárzott be gamma-sugárzással, és azok lumineszcencia sugárzását vizsgálta (hideg villódzás). Ekkor tapasztalta, hogy egy gyenge kékes kísérősugárzás mutatható ki, ami a lumineszcenciától eltérő tulajdonságú. Vavilov megmutatta, hogy a sugárzás a gamma fotonoktól meglökött gyors Compton-elektronoktól származik. Minden esetben létrejön ez a sugárzás, ha egy töltött részecske sebessége meghaladja az adott közegbeli fénysebességet. 1958-ban Igor Tammal és Ilja Frankkal megosztott Nobel-díjat kapott a jelenség felfedezéséért.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A fizikai optika a fénnyel mint hullám-jelenséggel foglalkozik.

További információk

[szerkesztés]