Ugrás a tartalomhoz

Julian Schwinger

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julian Schwinger
Született1918. február 12.[1][2][3][4][5]
New York
Elhunyt1994. július 16. (76 évesen)[2][3][4][5][6]
Los Angeles
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
Halál okahasnyálmirigyrák
SírhelyeMount Auburn Cemetery (Willow Pond Knoll Ga-11000-54-1)[13][14]
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Schwinger témájú médiaállományokat.

Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus. Ő fogalmazta meg a renormálás elméletét, és rögzített egy elektron-pozitron-jelenséget (Schwinger-effektus). Elméleti fizikai eredményeiért 1951-ben Albert Einstein-díjat kapott. Kvantum-elektrodinamikai munkásságáért Richard Feynmannal és Shinichiro Tomonagával megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 1965-ben.

Családja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New Yorkban született. 1947-ben házasodott meg.

Életrajza

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú tanulmányait a City College of New York-on, majd a Columbia Egyetemen végezte, ahol 1936-ban szerzett BA-fokozatot és 1939-ben PhD-t (Isidor Isaac Rabi vezetésével). Robert Oppenheimer alatt dolgozott (Kaliforniai Egyetem, Berkeley), majd 1941-ben a Purdue Egyetemen kapott állást.

A második világháború alatt az MIT Sugárzási Laboratóriumában dolgozott, elméleti támogatást nyújtva a radar fejlesztéséhez. Megpróbálta magfizikusi tudását alkalmazni az elektromágneses mérnöki problémákra, és a nukleáris szórással kapcsolatos eredményekre jutott. Később alkalmazni kezdte a sugárzások megértése terén elért eredményeit a kvantumfizika területén.

A háború után a Purdue-ról a Harvard Egyetemre ment, ahol 1945-től 1974-ig tanított. Ezalatt az idő alatt kifejlesztette a renormálás elméletét, ami megmagyarázta az elektron mágneses térbeli Lamb-eltolódását. Rájött, hogy többféle neutrínónak kell léteznie, ami a különféle leptonokhoz, mint az elektron és a müon, kapcsolhatók. Kísérletileg ezt jóval később igazolták.

Több mint hetven doktori disszertáció témavezetője volt, ezen a területen a fizika egyik legtermékenyebbje. Négy diákja lett később Nobel-díjas: Roy Glauber, Benjamin Roy Mottelson, Sheldon Glashow és Walter Kohn (kémiában).

Késői éveiben, bosszankodva a részecskefizika más magyarázatainak komplexitásán, Schwinger kifejlesztette a forráselméletet, ami a gravitonokat, fotonokat és más részecskéket egyforma módon kezeli. 1972-ben otthagyta a Harvardot egy másik állásért (University of California, Los Angeles) ahol folytatta a forráselméleti munkáját haláláig. Itt nagyszerű előadói és témavezetői örökséget hagyott maga után.

Hidegfúzió

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989 után élénken érdeklődni kezdett a sokat vitatott hidegfúzió felfedezése iránt. Nyolc elméleti cikket írt róla. Úgy gondolta, az Amerikai Fizikai Társaság annyira elfogult a témával szemben, hogy lemondott tagságáról tiltakozásképpen. Úgy érezte, a hidegfúziós kutatásokat elnyomják, és sérül a kutatói szabadság. Ezt írta: „A nyomás az alkalmazkodás irányában óriási. Tapasztaltam ezt a beküldött cikkeknek a szerkesztők általi elutasításában, amit névtelen bírálók epés kritikájára alapoztak. A részrehajlás nélküli bírálatnak cenzúrával való helyettesítése a tudomány halála lesz.”

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Solomon R. Guggenheim Múzeum". Solomon R. Guggenheim Múzeum. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
  7. 1 2 3 "MacTutor History of Mathematics archive".
  8. ↑ "The Nobel Prize in Physics 1965". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. február 5.
  9. ↑ "Table showing prize amounts" (PDF) (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. március. Hozzáférés: 2021. február 5.
  10. ↑ julian-schwinger
  11. ↑ "Journal officiel de la République française" (francia nyelven). 1989. december 19. 15756. o.
  12. ↑ "web.archive.org/web/20170705052457/http://upmc.fr/fr/universite/histoire_et_personnalites/les_docteurs_honoris_causa/les_docteurs_honoris_causa_de_1975_a_2003.html".
  13. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
  14. ↑ "www.remembermyjourney.com/Search/Cemetery/325/Map?q=last:Schwinger&searchCemeteryId=325&birthYear=&deathYear=#deceased=14711122".

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Julian_Schwinger&oldid=28763967”