Johannes Stark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Johannes Stark
Johannes Stark.jpg
Életrajzi adatok
Született1874. április 15.
Freihung
Elhunyt1957. június 21. (83 évesen)
Traunstein
Ismeretes mint
Iskolái Lajos–Miksa Egyetem
Szakmai kitüntetések
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Stark témájú médiaállományokat.

Johannes Stark (Schickenhof (Freihung), 1874. április 15.Traunstein, 1957. június 21.) fizikai Nobel-díjas német fizikus.

Életpálya[szerkesztés]

1894-ben Münchenben kezdte egyetemi tanulmányait, ahol fizikát, matematikát és kémiát tanult. 1897-ben szerzett diplomát, majd ugyanott doktorált fizikából. Göttingenben és Hannoverben tanársegéd, Aachenben lett egyetemi tanár. 1933-ban kezdett el politizálni, Adolf Hitler oldalán Lénárd Fülöppel versengve hirdették a „német fizika” felsőbbrendűségét. Szakmailag a tényekre alapozó kísérleti fizika elsőbbségét hangsúlyozták a spekulatív, hipotézisekre támaszkodó elméleti fizikával szemben, véleményüket náci, antiszemita nézetekkel vegyítve tárták a botrányra éhes nagyközönség elé. Tevékenységük következtében Albert Einstein mellett sok más német zsidó tudós vesztette el az állását. A második világháborút követően 1947-ben négyévi börtönbüntetésre ítélték.

Kutatási területei[szerkesztés]

Kísérleti fizikusként felfedezte a Doppler-effektus csatorna sugárzását. 1913-ban fedezte fel a színképvonalak elektromos térben történő felhasadása effektusát (Stark hatás).

Írásai[szerkesztés]

  • Szakmai munkássága során több mint 300 alkalommal publikált, főként a villamos energia témakörében.
  • Szerkesztője a Jahrbuch der Radioaktivität und Elektronik szaklapnak.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]