Traunstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Traunstein
Traunstein 032.JPG
Traunstein címere
Traunstein címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Traunstein járás
Irányítószám 83278
Körzethívószám 0861
Rendszám TS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 17 349 fő (1987. máj. 25.)[1]
  • 18 171 fő (1970. máj. 27.)[2]
  • 14 611 fő (1950. szept. 13.)[3]
  • 9028 fő (1925. jún. 16.)
  • 3972 fő (1875. dec. 1.)[4]
  • 18 703 fő (2011. dec. 31.)[5]
  • 18 785 fő (2012. dec. 31.)[5]
  • 18 944 fő (2013. dec. 31.)[5]
  • 19 365 fő (2014. dec. 31.)[5]
  • 19 642 fő (2015. dec. 31.)[5]
  • 19 983 fő (2016. dec. 31.)[5]
  • 20 172 fő (2017. dec. 31.)[5][6]
  • 14 088 fő (1975. dec. 31.)[7] +/-
Népsűrűség357,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság591 m
Terület
  • 48,53
  • 48,57
km²
Időzóna CET, UTC+1
Traunstein (Németország)
Traunstein
Traunstein
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 52′, k. h. 12° 38′Koordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 12° 38′
Traunstein (Bajorország)
Traunstein
Traunstein
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Traunstein járás térképén
Elhelyezkedése Traunstein járás térképén
Traunstein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat.

Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 17 349 fő (1987. május 25.).[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Traunstein um 1600.jpg
Traunstein Stadtplatz - bei nacht.JPG
Felle Traunstein und Umgebung.jpg
Traunstein 1900.jpg

Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.


1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.


1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.

Néphagyományok[szerkesztés]

Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.


Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
  • Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
  • Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
  • Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.


Galéria[szerkesztés]


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]