Traunstein
Traunstein | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Járás | Traunstein járás | ||
Irányítószám | 83278 | ||
Körzethívószám | 0861 | ||
Rendszám | TS | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség |
| ||
Népsűrűség | 357,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 591 m | ||
Terület |
| ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 47° 52′, k. h. 12° 38′Koordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 12° 38′ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Traunstein járás térképén | |||
Traunstein weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat. |
Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 17 349 fő (1987. május 25.).[1] +/-
Tartalomjegyzék
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]
A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.
1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.
1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.
Néphagyományok[szerkesztés]
Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
- Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
- Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
- Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.
Közlekedés[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (német nyelven). Bavarian State Office for Statistics and Data, 1991
- ↑ Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1978), 1978
- ↑ Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1952), 1952
- ↑ Vollständiges Ortschaften-Verzeichniss des Königreichs Bayern (német nyelven), 1877
- ↑ a b c d e f g https://www.statistikdaten.bayern.de/genesis/online/data?operation=abruftabelleAbrufen&selectionname=12411-001
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
- ↑ DESTATIS 1975
|