Traunstein

	Traunstein
; Traunstein címere	; Traunstein zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Traunstein járás
Polgármester	Lista Fritz Stahl (1990–2008); Christian Hümmer (2020–); Wilhelm Steger (1960–1972); Josef Kössl (1952–1959);
Irányítószám	83278
Körzethívószám	0861
Rendszám	TS
Testvérvárosok	Lista Pinerolo; Gap; Wesseling; Haywards Heath;
	Népesség
Teljes népesség	20 977 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	431,89 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	591 m
Terület	48,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″47.868333°N 12.643333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″47.868333°N 12.643333°E
	Traunstein Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Traunstein weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Traunstein (hegy).

Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 20 977 fő (2025. december 31.).^[1] Traunstein Waging am See, Wonneberg, Surberg, Siegsdorf, Vachendorf, Grabenstätt, Chieming, Nußdorf és Traunreut községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2025 között:

Lakosok száma	3972	14 611	14 088	18 703	18 944	19 642	20 172	20 868	21 551	20 977
	1875	1950	1975	2011	2013	2015	2017	2021	2023	2025

Adatok: Wikidata

Fekvése

A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.

Története

Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.

1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.

1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.

Néphagyományok

Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.

Nevezetességek

Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.