Traunstein
Traunstein | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Járás | Traunstein járás | ||
Irányítószám | 83278 | ||
Körzethívószám | 0861 | ||
Rendszám | TS | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 251 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 437,53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 591 m | ||
Terület | 48,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″47.868333°N 12.643333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″47.868333°N 12.643333°E | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Traunstein weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 251 fő (2022. december 31.).[1] Traunstein Waging am See, Wonneberg, Surberg, Siegsdorf, Vachendorf, Grabenstätt, Chieming, Nußdorf és Traunreut községekkel határos.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 3972 | 14 611 | 18 171 | 17 349 | 18 785 | 18 944 | 19 642 | 20 172 | 20 520 | 21 251 |
1875 | 1950 | 1970 | 1987 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Fekvése
[szerkesztés]A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.
1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.
1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.
Néphagyományok
[szerkesztés]Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
- Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
- Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
- Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.
Közlekedés
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)