Traunstein

	Traunstein
	; Traunstein címere
	; Traunstein címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Traunstein járás
Irányítószám	83278
Körzethívószám	0861
Rendszám	TS
Testvérvárosok	Lista Pinerolo; Gap; Wesseling; Haywards Heath;
	Népesség
Teljes népesség	17 349 fő (1987. máj. 25.); 18 171 fő (1970. máj. 27.); 14 611 fő (1950. szept. 13.); 9028 fő (1925. jún. 16.); 3972 fő (1875. dec. 1.); 18 703 fő (2011. dec. 31.); 18 785 fő (2012. dec. 31.); 18 944 fő (2013. dec. 31.); 19 365 fő (2014. dec. 31.); 19 642 fő (2015. dec. 31.); 19 983 fő (2016. dec. 31.); 20 172 fő (2017. dec. 31.); 14 088 fő (1975. dec. 31.) +/-;
Népsűrűség	357,49 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	591 m
Terület	48,53; 48,57; km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Traunstein Pozíció Németország térképén
	é. sz. 47° 52′, k. h. 12° 38′Koordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 12° 38′
	Traunstein Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Traunstein járás térképén
	Traunstein weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat.

Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 17 349 fő (1987. május 25.).^[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.

1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.

1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.

Néphagyományok[szerkesztés]

Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.

Nevezetességek[szerkesztés]

Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.