Traunstein

	Traunstein
	; Traunstein címere
	; Traunstein címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Irányítószám	83278
Körzethívószám	0861
Rendszám	TS
Testvérvárosok	Lista Pinerolo; Gap; Wesseling; Haywards Heath;
	Népesség
Teljes népesség	20 520 fő (2019. szept. 30.) +/-
Népsűrűség	422,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	591 m
Terület	48,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Traunstein Pozíció Németország térképén
	é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Traunstein weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 20 520 fő (2019. szeptember 30.).^[1] +/- Traunstein Waging am See, Wonneberg, Surberg, Siegsdorf, Vachendorf, Grabenstätt, Chieming, Nußdorf és Traunreut községekkel határos.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.

1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.

1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.

Néphagyományok[szerkesztés]

Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.

Nevezetességek[szerkesztés]

Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.