Osztrák Tudományos Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Osztrák Tudományos Akadémia
OEAW Logo.svg
Az akadémia I. kerületi központi épülete
Az akadémia I. kerületi központi épülete

Korábbi neve(i) Österreichische Akademie der Wissenschaften
Alapítva 1847
Típus tudományos szervezet
Székhely Bécs (é. sz. 48° 12′ 31″, k. h. 16° 22′ 39″)
Nyelvek német
Präsident (elnök) Anton Zeilinger
Dolgozók száma kb. 1300
Elhelyezkedése
Osztrák Tudományos Akadémia (Bécs)
Osztrák Tudományos Akadémia
Osztrák Tudományos Akadémia
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 31″, k. h. 16° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 31″, k. h. 16° 22′ 39″
Az Osztrák Tudományos Akadémia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Tudományos Akadémia témájú médiaállományokat.

Az Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie der Wissenschaften - ÖAW) egy központi tudományos intézmény Ausztriában, melynek feladata az egyetemeken kívül történő kutatás támogatása és a tudomány képviselete. Székhelye Bécsben található. A Magyar Tudományos Akadémiához képest viszonylag későn, 1847. május 14-én alapította I. Ferdinánd osztrák császár, német és francia példára.

Az Osztrák Tudományos Akadémia hagyományosan az „Österreichische Volkspartei”-hoz áll közel, ami kifejezi jobbközép politikai hátterét. A tisztségek elosztásában és a tájékoztatásban viszont kívánatos lenne a politikai függetlenség.

Jóval korábban, Mária Terézia idején (1750 körül) is voltak már tervek egy angol ill. francia mintára létrehozandó tudományos akadémiáról. Alapítása után, a 19. század ötvenes éveiben megkezdődött a kutatómunka. A szellemi tudományok területén történelmi forrásmunkák kiadására került sor, mint például a „Biographische Lexicon des Kaisertums Österreich”. Régészeti kutatóexpedíciók indultak útnak Kis-Ázsiába, Dél-Arábiába és Núbiába. Nyelvészeti kutatások folytak a Balkánon és a Közel-Keleten. 1899-ben a bécsi Akadémia dicsekedhetett elsőként Európában egy fonogramarchívummal.

Széles körben folytak a természettudományos kutatások is. A híres „Novara” hajó föld körüli expedícióját az Akadémia támogatta. A sarkkutatások terén is elöl jártak az osztrák tudósok. Az Akadémia fennállásának első évtizedében úttörő munkát végzett: 1851-ben megalapította a meteorológiát és a föld mágnesességét kutató intézetet, a „Zentralanstalt für Meteorologie und Erdmagnetismus”-t. Ezt követte a 20. század elején az „Institut für Radioumforschung” (magyarul rádiumkutató intézet) létrehozása. Az Osztrák Tudományos Akadémia a „Kartell der deutschen Akademien” (1893) és az „Internationale Assoziation der Akademien” egyik alapító tagja (1899).

Az Osztrák Tudományos Akadémia számos egyetemi kutatóintézmény mellett ma Ausztria legfontosabb kutatóintézményének nevezheti magát. Ez legfőképpen a nemzetközi szervezetekkel és kutatóprogramokkal való együttműködésnek köszönhető.

Magyar tagjai[szerkesztés]