Domanovszky Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domanovszky Sándor
Domanovszky Sándor.jpg
Született 1877. május 27.[1]
Nagyszeben
Elhunyt 1955. április 30. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Domanovszky Endre
Szülei Domanovszky Endre
Foglalkozása történész, egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései Corvin-koszorú
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Domanovszky Sándor témájú médiaállományokat.

Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877. május 27.Budapest, 1955. április 30.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1915, rendes: 1926, tiszteleti: 1940–1949). A fia volt Domanovszky Endre festőművész.

Élete[szerkesztés]

Édesapja a filozófus Domanovszky Endre (18171895), édesanyja Jurenák Frida[2] volt. Anyai nagyapja Jurenák Pál (1795-1876) budapesti választott polgár, vaskereskedő, ágostai evangélikus felekezetű,[3] nagyanyja Weisz Borbála (1810-1881),[4] dédnagyapja Jurenák János parlamenti képviselő és modori polgármester volt.

Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen végezte el 1899-ben. Ettől az évtől a pozsonyi főreáliskola tanára, majd 1904-től a fővárosi kereskedelmi akadémia tanára lett. 1914-1948 között a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar művelődéstörténet professzora, közben a Bölcsészkar dékánja, majd az egyetem rektora is volt.
1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1926-ban az Akadémia rendes tagjává választották. A lengyel és az osztrák tudományos akadémia levelező tagja volt (1932, ill. 1941). A Nemzetközi Történész Bizottság (Comité International des Sciences Historiques, CISH) munkájába is bekapcsolódott (1928). – 1913-tól, 30 évig a Századok című lap szerkesztője volt. Hosszú ideig a Magyar Történelmi Társulat alelnöki tisztségét töltötte be (19161946).
Történész szakértője volt a párizsi magyar békedelegációnak (1919–1920). Az 1920-as évek elején, mint a Történelmi Társulat alelnöke szoros kapcsolatba került Klebelsberg Kunóval. Az Országos Ösztöndíjtanács ügyvezető alelnöke és az Országos Közoktatási Tanács tagja volt, valamint a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[5] A Pázmány Péter Tudományegyetemet képviselte a parlament felsőházában (1939).

Az egyetemi tanszékén az oktatók-kutatókból – vezetésével – agrártörténeti csoport szerveződött. A 16–18. századi Magyarország majorsági gazdálkodásának kérdéseit vizsgálták. Mindig gondos, adatközlés és feldolgozás jellemezte történeti munkáikat. Domanovszky a magyar középkor történeti forrásaival is foglalkozott. A dubnici-, pozsonyi-, budai-, a Mügeln és a Kézai-krónika (1906) feldolgozója volt. Értékes könyve az Árpád-házi trónörökösödési kérdések boncolgatása és a József nádor életéről írt munkája. Jelentős munka a kétkötetes Világtörténete és a szerkesztésében megjelent ötkötetes Magyar művelődéstörténet. – Tankönyvírói és metodikai munkássága is kiemelkedő volt.

Művei[szerkesztés]

  • Dubnici Krónika (1899)
  • A budai Krónika (1902)
  • Kézai Simon mester krónikája (1906)
  • A trónöröklés kérdéséhez Az Árpádok korában (1913)
  • A harmincadvám eredete (1916)
  • A szepesi városok árumegállító joga 1358–1570 (1922)
  • Die Geschichte Ungarns (1923)
  • József nádor élete és iratai (I–IV. 1925–1944)
  • La méthode historique de M. Nicolas Jorga (1938)
  • Magyar művelődéstörténet – a Magyar Történelmi Társulat megbízásából szerkesztette Domanovszky Sándor – Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1939–1942. – Hasonmás kiadás: Babits Kiadó, Szekszárd, 1993. – helytelen ISBN kód: 9637876679 – Hozzáférés: 2013. május 20.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007. 89-94.o.
  • Domanovszky Sándor helye a magyar történettudományban. Századok 1978/2, 211-234.
  • Domanovszky Sándor 1979: Gazdaság és társadalom a középkorban.
  • Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó.