Szinnyei József (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szinnyei József
Szinnyei József rektor.jpg
Született 1857. május 26.
Pozsony
Elhunyt 1943. április 14. (85 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Szinnyei József
Szülei Szinnyei József
Foglalkozása nyelvész,
finnugrista,
egyetemi tanár,
főkönyvtárnok
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinnyei József témájú médiaállományokat.

Szinnyei József (ifj.) (Pozsony, 1857. május 26.Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára.

Életpályája[szerkesztés]

Id. Szinnyei József, a neves bibliográfus fia. Az érettségi után, 18751878 között a budapesti egyetem bölcsészeti karának hallgatója volt, három éven át finnugor nyelvészeti, magyar és német irodalmi tanulmányokkal foglalkozott. Egyetemi évei alatt, 1877-ben egy művelődéstörténeti dolgozatával elnyerte az MTA egyik pályadíját. Budenz József tanítványként ekkor már főként nyelvészeti tanulmányokat folytatott. A diploma megszerzése után, 1879-ben nyelvészeti tanulmányok folytatására állami ösztöndíjjal egy évre Finnországba utazott. Hamar elsajátította a finn nyelvet és anyagot gyűjtött megírandó finn-magyar szótárához. Másodmagával finn nyelven magyar nyelvtant írt, ez a Finn Irodalmi Társaság kiadásában jelent meg. Hazatérése előtt házasságra lépett Rosendahl Hilmával, a helsinki finn színház tagjával.

Itthon 1881-ben könyvtári tisztviselő lett a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1883-ban a budapesti egyetemen a finn nyelv és irodalom magántanára lett, a következő évben az MTA megválasztotta levelező tagjává. 1886-tól a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli, 1888-tól nyilvános rendes tanára volt, ahol finnugor összehasonlító nyelvészeti előadásákat is tartott. 1891-ben az Erdélyi Múzeum-Egylet bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztálya megválasztotta titkárának, s mint ilyen két évig szerkesztette a szakosztály folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot. 1893-ban kinevezték a budapesti egyetemre az ural-altaji összehasonlító nyelvészet rendes tanárává. 1896-ban az MTA rendes tagjává, tíz évvel később, Gyulai Pál leköszönése után az I. (nyelv- és széptudományi) osztály titkárává választotta. 19231924 között az egyetem rektora, 1928-tól haláláig az MTA Könyvtárának főkönyvtárnoka volt.

Fontosabb munkáiból[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]