Ádám Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ádám Lajos
Született 1879. május 1.
Tergenye
Elhunyt 1946. november 19. (67 évesen)
Budapest VII. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • egyetemi oktató
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Dr. Ádám Lajos (Tergenye, 1879. május 1.Budapest, 1946. november 19.)[1][2] sebész, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Ádám Adolf balassagyarmati születésű kereskedő és Kohn Netti fia.[3] Budapesten szerezte orvosi oklevelét 1904-ben. Orvosi pályája kezdetén Hültl Hümér tanár mellett alorvosként működött. 1912-től tanársegédi beosztást nyert, majd idővel a budapesti I. számú Sebészeti Klinika igazgatója lett. 1946-ban a budapesti egyetem rektori címét viselte. Jelentős cselekedete, hogy bevezette Magyarországon a helyi érzéstelenítés elterjesztését. Több, mint 100 tudományos közleményben ismertette azokat tapasztalatait, amelyeket nagy számú műtéttel kapcsolatban szerzett. Tanulmányai közül legjelentősebbek a sipolyokra, a tetanuszra, az érzéstelenítésre, és az epe- és végbélsebészetre vonatkozóak. Vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Sebésztársaságnak.

Felesége nagyszentmiklósi gróf Nákó Erzsébet (1885–1963) volt.[4]

Fő művei[szerkesztés]

  • A rákkérdésről (Budapest, 1935)
  • Az élet megbecsülése (Budapest, 1936)
  • A fájdalom (1936)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Babics Antal: Ádám Lajos (Orv. L., 1946. 23. sz.);
  • Ádám Lajos Emlékalbum, Budapest, 1947.
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996.
  • Uj Idők lexikona 1–2. A–Assisi, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1936, 54. o.