Szentmiklósi Márton
| Szentmiklósi Márton | |
| Született |
1860. március 19. Verbic |
| Elhunyt |
1932. október 30. (72 évesen) Budapest |
| Foglalkozása |
|
Szentmiklósi Márton, 1897-ig Kajuch[1] (Verbic, 1866. március 19. – Budapest, 1932. október 30.)[2] jogász, egyetemi tanár.
Életrajza[szerkesztés]
Kajuch Márton és Detrich Gizella fia. Középiskoláit és a jogot Budapesten végezte, 1889-ben jogi doktor lett; 1891-ben a budapesti királyi ítélőtáblán joggyakornok volt. 1892-ben Németországba ment, ahol a lipcsei és göttingeni egyetemen római jogot hallgatott. 1893-ban a budapesti egyetemen a római jog magántanára lett; ugyanazon évben fogalmazóvá nevezték ki az igazságügyi minisztériumba. 1894 szeptembere 1894 és 1932 között a budapesti egyetemen a római jog tanára, 1902-ben nyilvános rendes tanára volt, majd Schwarz Gusztáv római jogi tanszékének megüresedésével kerül annak helyére. 1932-ben, Budapesten érte a halál.
Munkássága[szerkesztés]
Irodalmi munkásságában a római jogra épülő német pandektisztika (pandektatudomány) híve.
Főbb művei[szerkesztés]
- Az exceptio doli a régi és a mai római jogban (Budapest, 1892)
- A római jog institutiói (Budapest, 1896)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Belügyminisztérium 1897. évi 108561. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 17. oldal 55. sor.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 424/1932. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909. (Kajuch Márton)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar Tudomány 2001
További információk[szerkesztés]
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
