Szentmiklósi Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentmiklósi Márton
Született 1860. március 19.
Verbic
Elhunyt 1932. október 30. (72 évesen)
Budapest
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató

Szentmiklósi Márton, 1897-ig Kajuch[1] (Verbic, 1866. március 19.Budapest, 1932. október 30.)[2] jogász, egyetemi tanár.

Életrajza[szerkesztés]

Kajuch Márton és Detrich Gizella fia. Középiskoláit és a jogot Budapesten végezte, 1889-ben jogi doktor lett; 1891-ben a budapesti királyi ítélőtáblán joggyakornok volt. 1892-ben Németországba ment, ahol a lipcsei és göttingeni egyetemen római jogot hallgatott. 1893-ban a budapesti egyetemen a római jog magántanára lett; ugyanazon évben fogalmazóvá nevezték ki az igazságügyi minisztériumba. 1894 szeptembere 1894 és 1932 között a budapesti egyetemen a római jog tanára, 1902-ben nyilvános rendes tanára volt, majd Schwarz Gusztáv római jogi tanszékének megüresedésével kerül annak helyére. 1932-ben, Budapesten érte a halál.

Munkássága[szerkesztés]

Irodalmi munkásságában a római jogra épülő német pandektisztika (pandektatudomány) híve.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Az exceptio doli a régi és a mai római jogban (Budapest, 1892)
  • A római jog institutiói (Budapest, 1896)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1897. évi 108561. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 17. oldal 55. sor.
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 424/1932. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]