Scher Tibor
Scher Tibor | |
Született | Rubinstein Tibor 1912. július 27. Kiskőrös |
Elhunyt | 1975. július 2. (62 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Sík Olga (1940–1954) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-10-29/30)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Scher Tibor, született Rubinstein Tibor (Kiskőrös, 1912. július 27.[4] – Budapest, 1975. július 2.)[5] ókortörténész, rabbi, hebraista, könyvtáros,[6] a történelemtudományok kandidátusa (1963).
Életpályája
[szerkesztés]Rubinstein Antal népiskolai tanító és Scher Ilona gyermekeként született, ám később Scher Áron felekezeti igazgató és Lichtmann Eszter örökbe fogadta. A Kiskunhalasi Református Szilády Reálgimnáziumban érettségizett (1930). A Pázmány Péter Tudományegyetemen és az Országos Rabbiképző Intézetben végzett (1936). Gimnáziumi tanár volt 1945-ig, majd 1946–48-ban kultúrattasé a Közel-Keleten és a jeruzsálemi Magyar Intézet vezetője. 1948–50-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a dékáni hivatal vezetője, majd 1950–52-ben az MTA könyvtárának igazgatója volt. Ebben az időben alakult az MTA Keleti Könyvtára. 1952–56-ban a Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója volt. Két évig az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1958-tól haláláig az ELTE könyvtártudományi, utóbb ókori-keleti tanszékén docens.
Cikkeit a Magyar Könyvszemle, az Acta Orientalia, a Könyvtáros című folyóiratok közölték.
Családja
[szerkesztés]Házastársa Sík Olga opera-énekesnő, énektanár volt, akivel 1940. október 31-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot. 1954-ben elváltak.[7] Második hitvese Szerdjuk Veronika volt, akit 1955-ben Budapesten vett nőül.
Főbb művei
[szerkesztés]- Az ártó szellemek a Bibliában és a talmudi irodalomban (doktori értekezés, Budapest, 1936)
- Az MTA Könyvtárának rövid története (Budapest, 1951)
- A magyar könyv és könyvtár a török háborúk és a nemzeti függetlenségi küzdelmek korában (Budapest, 1962)
- Az írnok társadalmi helyzete és funkciói az ókori közel-keleti társadalmakban (kandidátusi értekezés, 1963)
- Föníciai és kanaáni feliratok (Budapest, 1973)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a kiskőrösi polgári születési akv. 238/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 935/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézet
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1410/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3