Scher Tibor
| Scher Tibor | |
| Született | Rubinstein Tibor 1912. július 27. Kiskőrös |
| Elhunyt | 1975. július 2. (62 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Sík Olga (1940–1954) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-10-29/30)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Scher Tibor, született Rubinstein Tibor (Kiskőrös, 1912. július 27.[4] – Budapest, 1975. július 2.)[5] ókortörténész, rabbi, hebraista, könyvtáros,[6] a történelemtudományok kandidátusa (1963).
Életpályája[szerkesztés]
Rubinstein Antal népiskolai tanító és Scher Ilona gyermekeként született, ám később Scher Áron felekezeti igazgató és Lichtmann Eszter örökbe fogadta. A Kiskunhalasi Református Szilády Reálgimnáziumban érettségizett (1930). A Pázmány Péter Tudományegyetemen és az Országos Rabbiképző Intézetben végzett (1936). Gimnáziumi tanár volt 1945-ig, majd 1946–48-ban kultúrattasé a Közel-Keleten és a jeruzsálemi Magyar Intézet vezetője. 1948–50-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a dékáni hivatal vezetője, majd 1950–52-ben az MTA könyvtárának igazgatója volt. Ebben az időben alakult az MTA Keleti Könyvtára. 1952–56-ban a Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója volt. Két évig az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1958-tól haláláig az ELTE könyvtártudományi, utóbb ókori-keleti tanszékén docens.
Cikkeit a Magyar Könyvszemle, az Acta Orientalia, a Könyvtáros című folyóiratok közölték.
Családja[szerkesztés]
Házastársa Sík Olga opera-énekesnő, énektanár volt, akivel 1940. október 31-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot. 1954-ben elváltak.[7] Második hitvese Szerdjuk Veronika volt, akit 1955-ben Budapesten vett nőül.
Főbb művei[szerkesztés]
- Az ártó szellemek a Bibliában és a talmudi irodalomban (doktori értekezés, Budapest, 1936)
- Az MTA Könyvtárának rövid története (Budapest, 1951)
- A magyar könyv és könyvtár a török háborúk és a nemzeti függetlenségi küzdelmek korában (Budapest, 1962)
- Az írnok társadalmi helyzete és funkciói az ókori közel-keleti társadalmakban (kandidátusi értekezés, 1963)
- Föníciai és kanaáni feliratok (Budapest, 1973)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a kiskőrösi polgári születési akv. 238/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 935/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézet
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1410/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
További információk[szerkesztés]
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnokai és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
| Főkönyvtárnokok | Hunfalvy Pál (1851–1891) · Fröhlich Róbert (1892–1894) · Heller Ágost (1894–1902) · Szily Kálmán (1905–1924) · Ferenczi Zoltán (1925–1927) · Szinnyei József (1928–1943) · Melich János (1943–1948) · Keresztury Dezső (1948–1950) |  |
| (Fő)igazgatók | Scher Tibor (1950–1952) · Haraszthy Gyula, Kovács Máté, Mátrai László (1952–1953) · Haraszthy Gyula (1953–1960) · Rózsa György (1960–1996) · Engel Pál (1996–1997) · Domsa Károlyné (1997–2006, főigazgató-helyettesként) · Náray-Szabó Gábor (2006–2013) · Monok István (2013–) | |
