Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Landesrabbinerseminar (Budapest)
Jewish Theological Seminary – University of Jewish Studies
Zsidoegyetem logo.svg

Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem homlokzata a Gutenberg tér felől
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
homlokzata a Gutenberg tér felől
Alapítva 1877
Hely Magyarország, Budapest
Típus egyházi egyetem
Rektor Dr. Schőner Alfréd főrabbi
Elhelyezkedése
Országos Rabbiképző – Zsidó EgyetemLandesrabbinerseminar (Budapest)Jewish Theological Seminary – University of Jewish Studies (Magyarország)
Országos Rabbiképző – Zsidó EgyetemLandesrabbinerseminar (Budapest)Jewish Theological Seminary – University of Jewish Studies
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Landesrabbinerseminar (Budapest)
Jewish Theological Seminary – University of Jewish Studies
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 04′ 12″
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Landesrabbinerseminar (Budapest)
Jewish Theological Seminary – University of Jewish Studies
weboldala
Commons

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem 1877-ben Budapesten alapított, a világ legöregebb, ma is működő Rabbiképző Intézete.

Története[szerkesztés]

Magyarországon már a 19. század elejétől kezdve történtek erőfeszítések egy rabbiszeminárium alapítására. Ebben az időszakban éleződött ki a feszültség Kelet- és Közép-Európa hagyománytisztelő, stetl-világban élő, elszigetelt zsidósága, és a Nyugat-Európai, felvilágosodás eszméit magukévá tevő, modernizálódó zsidóság között. A kétféle kultúra Magyarországon találkozott: a 19. század elejétől számos lengyelországi zsidó települt át Magyarországra. Később sokan menekültek ide Németországból, Ausztriából, valamint Morvaországból. Ahogy a judaista Moshe Carmilly-Weinberger írja, "készülődött a rabbiszeminárium kérdése körüli harc a zsidó közösségekben".

Az ortodox rabbik megpróbálták a rabbiszeminárium alapítását megakadályozni, és egy delegációt küldtek Ferenc József császárhoz Bécsbe. Ferenc József azonban nemcsak hogy kiállt a rabbiképző iskola alapítása mellett, de a finanszírozás kérdését is megoldotta: visszaadta a magyar zsidóknak azt a pénzt, amit még az 1848-as forradalom hadisarcként vetett ki rájuk. Így végül 1877. október 4-én nyitotta meg kapuit az intézmény.

Célok[szerkesztés]

Az intézményt kezdetben az ortodox zsidóságtól való elhatárolódás jellemezte. A zsidók magyarországi asszimilációját támogatta, magát magyar egyetemként határozta meg. A hallgatók nem csak judaisztikát tanultak, hanem a magyarság kultúráját és egyéb világi tudományokat is. Többek között ezek jellemzik a csak Magyarországon létező, ekkor létrejött "neológ" zsidóságot.

Alapvető cél volt, hogy a rabbinövendékeket magas szintű világi tudással engedjék pályájukra. A rabbiképzés feltétele volt a rabbinikus tanulmányok mellett a tudományos képzésben is párhuzamosan részt venni, ezért a Pázmány Péter Tudományegyetemen is kötelesek voltak végzettséget és doktori címet nyerni. A 20. század elején Goldziher Ignác személyében a rabbiszeminárium korának egyik legnevesebb iszlám-kutatóját képezte ki.

A nyilas uralom idején[szerkesztés]

1944. március 19-én bevonultak Budapestre a német seregek. Másnap az SS elfoglalta a Rabbiszeminárium épületét és begyűjtőhelyként alkalmazták. Magyar zsidók és politikai foglyok ezreit deportálták innen a megsemmisítő táborokba, főként Auschwitzba.

Az egyetemi könyvtár legértékesebb darabjait a vezetés még idejében biztonságba helyezte a bevonuló katonák elől. A megmaradó könyvek jelentős részét azonban lefoglalták a nácik. "Adolf Eichmann meglátogatta a Rabbiszemináriumot. Közvetlenül a könyvtárba ment, gyorsan végignézte, majd bezárta az ajtót és magával vitte a kulcsot." - írja Carmilly-Weinberger.

3000 kötetet vitetett Prágába, ahol a volt zsidónegyedben, a "Kihalt fajok múzeumá"-ban akarta kiállítani az európai zsidóságot. Ezután csak a '80-as években találták meg a könyveket a prágai nemzeti múzeum pincéjében és 1989-ben visszavitették Budapestre. A könyvtárára a Rabbiképző Egyetem még ma is igen büszke. A világ legrangosabb zsidó vallási könyvgyűjteménynek számít, Izraelé után.

A háború után[szerkesztés]

A nácik veresége után a Rabbiszeminárium újra működni kezdett, és már két hónappal a német kapituláció után ismét kinyitotta kapuit. Azonban az iskolarészben nem volt elég tanuló ahhoz, hogy a gimnáziumi funkciót hosszú távon fenn lehessen tartani. Ehelyett egy tanárképzőt alapítottak, ahol vallástanárnak, illetve hébertanárnak lehetett tanulni. Mindent elölről kellett kezdeni.

A kommunista vezetés vallásellenessége ellenére a budapesti Rabbiszeminárium megmaradt, egyetlenként Kelet-Európában. Cserébe viszonylag erősen kellett a vezetéshez alkalmazkodni. A vallási életet államilag szabályozták. Ennek szellemében létrehoztak egy vallási minisztériumot, ami többek között a rabbiposztok betöltéséért volt felelős. Ilyen módon a Rabbiképző is függött a politikai vezetéstől. A tananyagnak is meg kellett felelnie a szocialista elvárásoknak.

Mint a vasfüggönytől keletre eső terület egyetlen rabbiképzője, a szocializmus idejében Budapest fontos feladatot kapott. Egész Kelet-Európából, sőt, még Izraelből is érkeztek a hallgatók, hogy rabbinak vagy kántornak tanuljanak.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A szocializmus végetértével külföldi segélyek felhasználásával felújították a Rabbiszeminárium épületét, modernizálták a könyvtárát, sőt, a régi könyveket is. Jelenleg a Rabbiképzőben főként magyarországi hallgatók tanulnak rabbi, kántor, liturgika, judaisztika, zsidó felekezeti szociális munkás és zsidó közösségszervező szakokon.

Szakok[szerkesztés]

  • felekezeti szociális munkás
  • judaisztika
  • rabbihelyettes
  • rabbi
  • zsidó közösségszervező

Külső hivatkozások[szerkesztés]