Doktorátus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A doktor átirányít ide. Lásd még: orvos.

A doktorátus legtöbb országban a legmagasabb tudományos fokozat. Magyarországon és egyes közép- és kelet-európai országokban létezik egy doktorátus fölötti fokozat is, a habilitáció (dr. hab.) ami doktorátusvezetésre és -elbírálásra jogosít.

A szó a latin docere-ből ered, aminek jelentése „tanítani”, és rövidített változata a licentia docendi (tanítási jogosítvány) címnek. A latin kifejezés az arab idzsazat attadrisz fordítása, amivel a tanításra jogosult iszlám-kutatókat illették.

Doktorátustípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A titulus középkori kezdetei óta sokféle értelmezésen és kategorizáláson ment át, ami országonként és egyetemenként változott.

Megkülönböztetünk doktori fokozatot és doktori címet.

A mai Magyarországon megszerezhető doktori fokozat (tudományos fokozat) kizárólag a PhD (Doctor of Philosophy) és a DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozat. A korábban megszerzett, az MTA által adományozott a tudomány(ok) kandidátusa és a tudomány(ok) doktora fokozatokat azonban a magyar jog továbbra is elismeri tudományos fokozatokként. A PhD-vel vagy DLA-val rendelkező személyek használhatják nevük előtt a Dr. rövidítést.

Doktori címek pl. az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.). De doktori címnek minősül az MTA által adományozott az "MTA doktora" cím is.

De csoportosíthatjuk a különböző doktorátusokat az alábbiak szerint is: Tudományos (akadémiai) doktorátus: a tudományos kutatás elismerését jelképezi. E doktori cím elnyerésének feltétele egy többé-kevésbé szerény bővítése az emberiség tudásának, amit a szakterület más kutatói által elbírált publikációkban tesznek közzé. A cím átnyújtási protokolljának legtöbb helyen utolsó lépése egy téziseket is tartalmazó (disszertáció) benyújtása és annak nyilvános megvédése egy szakbizottság előtt. E kategória legelterjedtebb változata a PhD. Az Európai Unióban törvény biztosítja az egyes országokban megszerzett tudományos doktori cím elismerését az összes többi országban. A klasszikus akadémiai doktori cím (DSc.) hazai elnevezése jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia doktora ("MTA doktora"). (Köznyelvben: "nagydoktor"). Ezt a címet csak PhD. fokozattal rendelkező személy nyerheti el, fokozatszerzését követően minimum öt esztendővel. (Nem ritka, hogy húsz-harminc évbe is beletelik a megszerzése). Az "MTA doktora" cím igen magas tudást tanúsít, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja csak az "MTA doktora" címmel rendelkező személy lehet.

A foglalkozásdoktori cím a jogszabályban meghatározott oklevél megszerzésével járó cím. Magyarországon ilyen az általános orvosok doctor medicinæ universæ (dr. med.), a fogorvosok doctor medicinæ dentalis (dr. med. dent.), a gyógyszerészek doctor pharmaciæ (dr. pharm.), az állatorvosok doctor veterinariæ (dr. vet.) és a jogászok doctor juris (dr. jur.) titulusa.

Az egyetemi doktori cím (dr. univ.) tudományos kutatómunkához kötött, egyetemeken szerzett, akadémia által el nem ismert tudományos fokozat 1983-1993 között, azaz a PhD bevezetéséig.

A tiszteletbeli doktorátus (doctor honoris causa) egy kutató formális kitüntetése egy egyetem által a szakterületén elért kiváló eredményeiért. Lehetséges azonban, hogy a cím nem akadémikus, hanem egyéb eredmények kitüntetésére szolgáljon. A doctor honoris causának nincsenek formális követelményei, viszont legtöbb esetben a kitüntetett munka felér egy standard doktori szinttel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]