MTA doktora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora[1] (röviden: az MTA doktora), valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz.

Az MTA doktora cím története és szerepe[szerkesztés]

Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel. Mindkettő rövidítése DSc, de a korábbi cím az orosz доктор наук cím magyarországi verziója volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1949 óta csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet. A cím a köznyelvben nagydoktor. A magyar felsőoktatásban a professzori előlépés tudományos mércéje az akadémiai doktori cím (korábban fokozat).[2]

Szabályozások[szerkesztés]

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki[1]

  • tudományos fokozattal rendelkezik,
  • az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította,
  • tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki,
  • tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora cím megszerzését az alábbiak szabályozzák:[1]

  • MTA törvény - 1994. évi XL. törvény[3] a Magyar Tudományos Akadémiáról
  • 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet[4] a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról
  • A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya (ASZ)
  • Az MTA Doktori Szabályzata
  • Az MTA Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje
  • Az MTA Tudományos osztályainak doktori ügyrendjei
  • Az MTA Tudományos osztályainak minimumkövetelményei

Az MTA doktora címet szerzettek[szerkesztés]

Az MTA doktora címben 2011 óta 800 fő,[5] összesen 2610 fő[6] részesült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c MTA doktora eljárás (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. január 14. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  2. Magyar Tudomány 2020/3 - Akadémiai doktorok – egyetemi tanárok: párhuzamosok, ha találkoznak - MeRSZ (angol nyelven). mersz.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  3. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  4. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  5. MTA doktora címben részesültek (2011-től) (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  6. Az MTA doktorai (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)