Bloch Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bloch Henrik
Született 1854. február 4.
Elhunyt 1923 (68-69 évesen)
Foglalkozása pedagógus

Bloch Henrik (Herman-Mestec, Csehország, 1854. február 4.Budapest, Erzsébetváros, 1923. március 6.)[1] főgimnáziumi tanár.

Élete[szerkesztés]

Bloch Mózes fia volt. Közép- és főiskolai tanulmányai elvégzése után a német és görög nyelvből és irodalomból, meg történelemből szerezte meg tanári képesítését. 1881-ben hívták meg a budapesti rabbiképző intézet alsó tanfolyamának tanárául. A tanítás mellett irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagyobb tanulmánya, egyszersmind doktori értekezése (Lipcse, 1879) Josephus Flavius munkáinak forrásairól szól. Számos cikke jelent meg német napilapokban, magyar folyóiratokban és gyűjteményes munkákban. Halálát Basedow-kór okozta. Felesége Reismann Zsófia volt.

Történelmi értekezései, cikkei és birálatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Mittheilungen aus der historischen Literatur (1884-tők), Österreichische Monatschrift für den Orient (1884.), Beilage zur Allg. Zeitung (1884-től), Frankfurter Zeitung (1884-től), Le Moyen âge (Paris 1888), Magyar Zsidó Szemle (1884-től) és Pester Lloyd (1886).

Munkája[szerkesztés]

  • Die Quellen des Flavius Josephus in seiner Archäologie. Leipzig, 1879.

Jegyei[szerkesztés]

H. Bl. és Dr. H. B. (Pester Lloyd 1866 és Beil. zur Allg. Zeitung 1889-90).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927.