Schweitzer József (rabbi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schweitzer József
Schweitzer József 2014-ben
Schweitzer József 2014-ben
Életrajzi adatok
Cím nyugalmazott országos főrabbi
Született 1922. október 13.
Veszprém
Elhunyt 2015. február 5. (92 évesen)
Budapest
Munkássága
Vallás zsidó
Felekezet neológ

Hivatal országos főrabbi
Hivatali idő 1985—1997

Hivatal budapesti főrabbi
Hivatali idő 1981-1985

Hivatal a rabbiképző igazgatója
Hivatali idő 1985-1997
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweitzer József témájú médiaállományokat.

Schweitzer József (Veszprém, 1922. október 13.Budapest, 2015. február 5.) Széchenyi-díjas tudós, vallástörténész, egyetemi tanár, országos főrabbi.

Élete[szerkesztés]

Veszprémben született Schweitzer Sándor jogász és Hoffer Friderika gyermekeként.[1] Csecsemő volt, amikor édesanyját elveszítette.[2] Anyai nagyapja Hoffer Ármin szentesi, majd veszprémi rabbi.[2] Kisgyerekként került Budapestre, itt kezdte az elemi iskolát.[2] 1940-ben a Pesti Izraelita Hitközség Reálgimnáziumában érettségizett.[2] A második világháború idején munkaszolgálatra hívták be, majd Budapesten bujkált.[2] 1945–1947 között vallástanár volt. 1946-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát az akkori Pázmány Péter, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.[1] 1947-ben avatták rabbivá.[2] 1948–1981 között Pécsett volt főrabbi.[1]1964-től az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára volt. 1981-ben a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbijává hívták meg, e tisztséget 1985-ig töltötte be.[2] Ekkor egyetemi tanárként az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának nevezték ki, az itteni teendőit 1997-ig látta el.[1] 1994-ben felekezete a neológ hitközségek országos főrabbijává választotta, melyet 2000-ig látott el.[1]

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Spitzer Ágnes volt 1951-től. Két gyermeke (Judit, 1958; Gábor, 1964)[1] és három unokája született.

Emlékezete[szerkesztés]

Síremlékét 2016. január 31-én avatták fel.[3]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A Pécsi Izraelita Hitközség története (1966)
  • Az első pécsi héber nyomtatvány, 1965
  • Schweitzer J., Szilágyi M.: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig, 1982
  • (szerk): Az Országos Rabbiképző Intézet évkönyvei, Budapest, Országos Rabbiképző Intézet
  • A zsidóság a magyar művelődés századaiban, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem. Természet- és Társadalomtudományi Kar. Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet, 1994
  • (szerk.): Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április: a Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. Magyar Zsidó Levéltár, Orsz. Rabbiképző Int., Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Judaisztikai Kutatócsoport, 1994
  • „Uram, nyisd meg ajkamat" - válogatott tanulmányok és esszék (2007)
  • „Asztali beszélgetések...3 - Közös örökségünk" - szerk: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András, Bp. 1999.
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 9639257141  
  • Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877-1947. Szerk. Lővinger Sámuel, Bp. 1948
  • Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 9789630679206
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 9639556262  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.