Károli Gáspár Református Egyetem
| Károli Gáspár Református Egyetem | |
 | |
| A Bölcsészettudományi Kar épülete (1088, Budapest, Reviczky u. 4.) | |
| Alapítva | 1855 |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Korábbi nevei | Budapesti Református Theológiai Akadémia |
| Mottó | Soli Deo Gloria |
| Típus | egyetem |
| Rektor | Balla Péter |
| Elérhetőség | |
| Cím | Rektori hivatal: 1091 Budapest, Kálvin tér 9. |
 Károli Gáspár Református Egyetem
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 06′ 08″ | |
| A Károli Gáspár Református Egyetem weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Károli Gáspár Református Egyetem témájú médiaállományokat. | |
A Károli Gáspár Református Egyetem egy budapesti egyetem, amely bölcsészeti, jogi, pszichológiai és teológiai képzéseket folytat. Bár maga az egyetemen ezen a néven csak az 1990-es években jött létre, jogelődje, a Pesti Theológiai Akadémia (az 1873-as városegyesítés után Budapesti Református Teológiai Akadémia) már 1855 óta létezett.
Tartalomjegyzék
Története, jogelődje[szerkesztés]
Az egyetem jogelődjét 1855. október 10-én a Kálvin téri templomban Báthory Gábor nyitotta meg, akkor még Pesti Theológiai Akadémia néven. A korábban Kecskeméten végzett lelkészképzés 1855 augusztusától ui. Pestre került át. Az intézet igazgatója Török Pál pesti lelkész volt. Jó nevű tanárok tanítottak itt, és vonzották a hallgatókat, évről évre újabb tanszékeket állítottak fel, erősödött a teológiai akadémia hírneve, nőtt hallgatóinak száma, de egyre nyomasztóbb lett a helyhiány. Kezdetben a Kálvin-téri Református Egyházközség termeiben folyt az oktatás, sőt, a professzorok saját lakásukban is tartottak előadásokat. 1863-ban épült fel az a kétemeletes épület a Kálvin téri református templom mellett, amely 1912-ig adott otthont a teológiának. Az átmeneti időszakban a Kálvin tér közelében fekvő Lónyay utcában kapott termekben is folyt a tanítás. 1909-ben, oktatási célra bérbe vették, majd megvásárolták a kincstárból a Ferencvárosi Dohánygyár Ráday utcai telkét, a rajta lévő épülettel. 1912. november 2-án avatták fel a Teológiai Akadémia Ráday utcai új épületét, miután szeptember 16-án a főiskola megkezdte működését. Megnyílt az internátus, megfelelő elhelyezést nyert a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár. Majd megalakult a szemináriumi könyvtár is.
A második világháború és az ostrom során tönkrement a tantermek jó része. Még az 1946/47-es tanév is a háború utóhatásának jegyeit viselte magán.
1956-ban a teológus ifjúság csatlakozott a felvonulókhoz, akiket a kapuban Pap László dékán igével indított útnak. A forradalom során két teológus lelt mártírhalált, Herczeg Lajos és Magócsi István. A szabadságharc zavaros napjaiban a segíteni akarás vezette, s egy látogatásból hazatérve a Lónyay utcában lőtték le őket egy szovjet tankból. Önfeláldozásukra az udvaron felállított kopjafák emlékeztetnek.
1978-ban határozta el az egyházkerületi közgyűlés az épület bővítését és újjáépítését. 1981–1983 között felépült az új épületszárny, amelynek három emeletén összesen 75 kétágyas diákszoba és 8 lakás kapott helyet. 1983. október 10-én a Teológiai Akadémia 128. évfordulóján tartották az új épületszárny avatási ünnepségét. 1983–1987 között megtörtént a régi épület teljes felújítása. A világon másodikként Bibliamúzeum nyílt az épületben.
A Theológiai Akadémián (majd a belőle kialakuló Hittudományi Karon) a következő neves teológusok tanítottak:[1]
- Török Pál 1855–1860
- Ballagi Mór 1855–1877
- Tatai András 1856–1858
- Bauhofer István 1857–1858
- Filó Lajos 1858–1860
- Haberern Jonatán 1858–1865
- Bihari Imre 1858–1859
- Peti József 1859–1862
- Farkas József 1862–1908
- Papp Károly 1862–1865
- Molnár Aladár 1862–1867
- Kovács Albert 1867–1904
- Petri Elek 1879–1904
- Szőts Farkas 1879–1918
- Kenessey Béla 1886–1895
- Bihari Péter 1885–1888
- Szabó Aladár 1891–1905
- Hamar István 1897–1931
- Marton Lajos 1904–1933
- Bilkei Pap István 1905–1935
- Pruzsinszky Pál 1906–1926
- Kováts J. István 1914–1946
- Sebestyén Jenő 1918–1946
- Victor János 1925–1932,
és 1949–1954 - Csekey Sándor 1929–1956
- Budai Gergely 1934–1954
- Sipos István 1936–1938
- Czeglédy Sándor 1938–1940
- Pap László 1938–1957
- Bodonhelyi József 1942–1965
- Csomasz Tóth Kálmán 1952–1979
- Kádár Imre 1953–1968
- Czeglédy István 1953–1966
- Nagy Barna 1954–1958
- Esze Tamás 1956–1957
- Bucsay Mihály 1956–1980
- Tóth Kálmán 1958–1995
- Békefi Benő 1958–1962
- Nyáry Pál 1962–1966
- Huszti Kálmán 1962–1979
- Szabó Géza 1966–1982
- Finta István 1967–1978
- Sarkadi Nagy Pál 1967–1980
- Pákozdy László Márton 1966–1983
- Sebestyén János 1979–1982
- Bajusz Ferenc 1968–1989
- Máté János 1979–1998
- Ladányi Sándor 1979–2012
- Zsindely Endre 1980–1986
- Vályi Nagy Ervin 1980–1985
- Adorján József 1980–1987
- Kenéz Ferenc 1981–1982
- Bolyki János 1983–1996
- Boross Géza 1983–2003
- Szűcs Ferenc 1985–
- Herczeg Pál 1985–2008
- Tenke Sándor 1988–2002
- Pálhegyi Ferenc 1990–1993
- Pásztor János 1992–1996
- Karasszon István 1995–
- Németh Dávid 2002–
- Balla Péter 2002–
- Horváth Erzsébet 2002–
- Pethő Sándor 2004–
- Békési Sándor 2005–
- Nagy István 2005–
A Károli Gáspár Református Egyetem létrejötte[szerkesztés]
1990. július 1-jétõl egyetemmé nyilvánították egyebek között a Budapesti Református Teológiai Akadémiát is. Ezen a bázison a református zsinat 1993. február 24-i ülésén megalapította „a Károli Gáspár Református Egyetemet” a Budapesti Református Teológiai Akadémia bővítésével és a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola főiskolai karaként történt csatlakozásával, amit 1839-ben alapítottak.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993-ban döntött egy több karral rendelkező egyetem megalapításáról. 1998-ban megkezdte működését az Állam- és Jogtudományi Kar.
A KGRE célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed és Kolozsvár hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett több tudományterületen és több tudományágban folytasson egyetemi és főiskolai alapképzést.
Karok[szerkesztés]
Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar[szerkesztés]
1088 Budapest, Reviczky u. 4.
- germanisztika - néderlandisztika szakirány
- germanisztika - német szakirány
- keleti nyelvek és kultúrák - japán szakirány
- kommunikáció és médiatudomány
- szabad bölcsészet
- szociológia
1146 Budapest, Dózsa György út 25-27.
- anglisztika
- magyar nyelv és irodalom
- történettudomány
- tanárképzés
1037 Budapest, Bécsi út 324.
- pszichológia
Károli Gáspár Református Egyetem Tanárképző Központ
1146 Budapest, Dózsa György út 23-27.
2014 szeptemberétől az egyetem egyes tanszékei a Dózsa György úti új épületbe költöztek, így a magyar és történelem BA, MA képzés, az anglisztika, valamint a teljes tanárképzés ebben az épületben zajlik.
A Károli Gáspár Református Egyetemen jelenleg angol, német, magyar, történelem és hittanári képesítést lehet szerezni, a felsorolt szakok közül mindegyik kombinálható mindegyikkel.
- magyar
- történelem
- pedagógia-pszichológia
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar[szerkesztés]
1042 Budapest, Viola u. 2-4.
A Károli Gáspár Református Egyetem jogelődjét, a Pesti Református Teológiai Akadémiát 1855-ben alapították. Az 1990. évi XXIII. törvény 5. §-a alapján hozott 30/1990/III.21/OGY. számú országgyűlési határozat 1990. július 1-jétől egyetemmé nyilvánította egyebek között a Budapest Református Teológiai Akadémiát.[2]Az önálló felsőoktatási intézményként a Magyarországi Református Egyház Zsinatának döntése és a Felsőoktatási törvény alapján 1993-ban vette fel a Károli Gáspár Református Egyetem nevet. Az intézményben az Alapító által jóváhagyott Alapító Okiratnak megfelelően, mint a Kecskeméti Református Jogakadémia (1831) jogutóda kezdte meg működését az Állam- és Jogtudományi Kar. A világi jellegű jogászképzés 1998 őszén indult meg az állami egyetemekhez hasonló keretek között.
Képzések[szerkesztés]
- jogász
- jogi asszisztens (felsőfokú szakképzés)
- gazdálkodás és menedzsment
- emberi erőforrások
- nemzetközi gazdálkodás
Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar[szerkesztés]
1092 Budapest, Ráday u. 28.
- Teológia szak (Lelkész szakirány) (MA)
- Református hittanoktató szak (BA)
- Protestáns teológus szak (MA)
- Református vallástanár-nevelő szak (MA)
- Református hittanár-nevelő szak (MA)
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar[szerkesztés]
2750 Nagykőrös, Hősök tere 5.
- óvodapedagógus
- szociális munka
- diakónus
- hittanoktató
- kántor
- tanító
1042 Budapest, Viola u. 2-4.
- óvodapedagógus
- szociális munka
- tanító
Felsőfokú szakképzések[szerkesztés]
- szociális munka – ifjúságsegítő
- szociális munka – szociális asszisztens
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zoványi, i. m. [1], illetve A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának története 1855–2005, 402–403, 407–408. o.
- ↑ Archivált másolat. [2013. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
Források, fellelhető irodalom[szerkesztés]
- A Budapesti Református Theológiai Akadémia története 1855–1955. Szerk.: Pap László és Bucsay Mihály. Budapest, Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya. 1955.
- Adalékok a Magyarországi Református Egyházban az 1956–1957-es esztendőben történtekhez. Szerk.: Ladányi Sándor. Budapest, Kálvin János Kiadó. 2006.
- (szerk.) Ladányi Sándor: A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának története 1855–2005. Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar, Budapest, 2005, ISBN 963-8392-86-X
- Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar – 150 éves a budapesti teológia[halott link]
- Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
További információk[szerkesztés]
|
