Károli Gáspár Református Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Károli Gáspár Református Egyetem (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary)

A KRE címere
A KRE címere
Alapítva 1855
Rövid név KRE
Hely Magyarország, Budapest, Nagykőrös, Kecskemét
Korábbi nevei

• Pesti Theológiai Akadémia

• Budapesti Református Theológiai Akadémia
Mottó Minőség. Közösség. KÁROLI
Típus Egyházi fenntartású egyetem
Oktatók száma kb. 500
Hallgatói létszám kb. 8000
Rektor Prof. Dr. Trócsányi László
OM-azonosító FI 44189
Elérhetőség
Cím 1091 Budapest, Kálvin tér 9.
Elhelyezkedése
Károli Gáspár Református Egyetem (Magyarország)
Károli Gáspár Református Egyetem
Károli Gáspár Református Egyetem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 06′ 08″
A Károli Gáspár Református Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Károli Gáspár Református Egyetem témájú médiaállományokat.

A Károli Gáspár Református Egyetem (röviden: KRE vagy "Károli") egyike a magyarországi református felsőoktatási intézményeknek, amely bölcsészettudományi, egészségtudományi, gazdaságtudományi, hitéleti, jogtudományi, pedagógus és társadalomtudományi képzéseket folytat. Bár maga az egyetem ezen a néven 1993-ban jött létre, jogelődje, a Pesti Theológiai Akadémia (az 1873-as városegyesítés után Budapesti Református Teológiai Akadémia) már 1855 óta létezett. Az egyetem 1993-as megalapításával az akkor már meglévő, és a már 19. században is működő református képzési intézmények újraindultak, és a későbbi Károli Gáspár Református Egyetem vezetése alatt egyesültek. Az egyetem jelenleg Budapesten, Nagykőrösön és Kecskeméten rendelkezik különböző tudományterületek képzéseivel.

A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint Károli a 4. legjobb egyetem Magyarországon. Az oktatók kiválósága alapján 2. helyen áll, míg 1. a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát tekintve.[1]

Az egyetem névadója[2][szerkesztés]

Károli Gáspár

Károli Gáspár (1529–1592) református lelkész, bibliafordító, egyházszervező, Czvittinger Dávid, az első magyar irodalomtörténész szerint

„kora legkiválóbb magyar bölcsésze, nyelv- és hittudósa; hívei közt Isten igéjének legékesebb hirdetője.”

Tanulmányait 1549-ben Brassóban, 1556-ban Wittenbergben, valamint feltételezhetően Strassburgban és Svájcban végezte. 1563-tól szinte folyamatosan Göncön volt lelkész, rövid ideig szolgált Tállyán. Átvette az idősebb nemzedéktől az egyház irányítását, és szinte haláláig a kassavölgyi (abaúji) önálló egyházmegye püspöki jogkörű esperese volt. 1566-ban hitvitát folytatott az antitrinitárius Egri Lukáccsal, majd döntő szerepe volt az 1568-as kassai zsinaton történt elítélésében. 1569-ben a váradi hitvitán Melius Juhász Pétert támogatta.

1563-ban jelent meg Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul című prózai műve, mely az első magyar történelembölcseleti tanulmánynak tekinthető. Ebben összefoglalja a magyar reformáció wittenbergi eredetű történelemszemléletét, mely szerint Isten a történelem Uraként bűneiért bünteti a magyar nemzetet, ezzel magyarázza a mohácsi tragédiát és az ország három részre szakadását. Ezzel összefüggésben Isten ítéletének közeli voltát hirdeti. Érveit magyar nyelvű bibliai idézetekkel támasztja alá, melyek kisebb-nagyobb eltérésekkel vagy néhány szó szerinti egyezéssel a Vizsolyi Biblia szövegét előlegzik meg, jelezve a bibliafordítás iránti érdeklődését.

1586-tól kezdte meg Göncön az általa vezetett munkaközösség a Biblia magyar nyelvre való fordítását, elsősorban genfi és heidelbergi latin nyelvű kiadások alapján. 1588 őszén Rákóczi Zsigmond egri főkapitány, későbbi erdélyi fejedelem letelepítette Vizsolyba Mantskovit Bálint lengyel nyomdászt, aki másfél év munkával kinyomtatta a fordítást és a hozzá csatolt kommentárokat. 1590-ben jelent meg a nyomtatás helyéről Vizsolyi Bibliának nevezett első teljes magyar nyelvű Szentírás, mely a későbbi protestáns bibliakiadások alapjává vált. Bár soha nem lett hivatalos fordítás, felekezettől függetlenül elterjedt, nagy hatást gyakorolva a magyar irodalmi nyelv fejlődésére. Bottyán János szerint

„...a kollektív lélek az ereje ennek a fordításnak: a közösségben kapott Szentlélek, ez adja a hitelét, varázsát, időtálló erejét, s azt a tekintélyét, amely minden más fordítás fölé emeli … ünnepien emelkedett, templomian zengő, négy évszázad óta szüntelenül ható ünnepélyes nyelve annak köszönhető, hogy Károli Gáspárban nemcsak kiváló tudós volt a munkaközösség irányítója, hanem egyben kitűnő igehirdető is.”

Története, jogelődje[szerkesztés]

Az egyetem jogelődjét 1855. október 10-én a budapesti Kálvin téri református templomban Báthory Gábor nyitotta meg, akkor még Pesti Theológiai Akadémia néven. A korábban Kecskeméten folyó lelkészképzés 1855 augusztusától Pestre került át. Az intézet igazgatója Török Pál pesti lelkész volt. A karon jó nevű oktatók vettek részt a mindennapi munkában (Török Pál, Ballagi Mór, Filó Lajos), és vonzották a hallgatókat, évről évre újabb tanszékeket állítottak fel, erősödött a teológiai akadémia hírneve, nőtt hallgatóinak száma, de egyre nyomasztóbb lett a helyhiány. Kezdetben a Kálvin téri Református Egyházközség termeiben folyt az oktatás, sőt, a professzorok saját lakásukban is tartottak előadásokat. Az átmeneti időszakban a Kálvin tér közelében fekvő Lónyay utcában kapott termekben is folyt a tanítás. 1909-ben, oktatási célra bérbe vették, majd megvásárolták a kincstárból a Ferencvárosi Dohánygyár Ráday utcai telkét, a rajta lévő épülettel. 1912. november 2-án avatták fel a Teológiai Akadémia Ráday utcai új épületét, miután szeptember 16-án a főiskola megkezdte működését. Megnyílt az internátus, megfelelő elhelyezést nyert a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár. Majd megalakult a szemináriumi könyvtár is.

Budapest[szerkesztés]

1855. október 10-én a Kálvin téri református templomban Báthory Gábor helyettes superintendens az egyházkerület nevében ünnepélyesen megnyitotta a pesti theológiai intézetet az esperesek, gondnokok, lelkipásztorok és nagyszámú gyülekezet előtt 15 elsőéves hallgatóval.

Az Úrra tekintve, Akinek egyházát terjeszteni s Lelke szerint élni” az új intézet legfőbb feladata, örömmel fogtak a munkához.

Budán és Pesten az ellenreformáció idején, a Türelmi Rendeletig (1781) sem gyülekezete, sem kollégiuma nem lehetett egyháznak. A század végén merült fel a pesti Protestáns Egyetem felállításának gondolata. Ez a terv az 1848-as forradalom és szabadságharc és annak bukása miatt nem valósulhatott meg. Amint a szabadságharcot követő megtorló önkényuralom nyomása engedni kezdett, az egyház azonnal hozzákezdett, hogy a Dunamelléki lelkészképzést megfelelő módon megoldja. A korábban Kecskeméten végzett lelkészképzés 1855 augusztusától Pestre költözött, mely örömünnep volt Buda és Pest reformátusainak és evangélikusainak, mert azt jelentette, hogy végre az ország fővárosában is otthont kapott a protestáns theologia és az evangéliumi ihletésű művelődés. Az intézet igazgatója, lelke és gazdája Török Pál pesti lelkész volt, akinek kiváló szervező-képességére a megalapítás után is nagy szüksége volt a fiatal iskolának. Jónevű tanárok vonzották a hallgatókat, évről-évre újabb tanszékeket állítottak fel, erősödött a theologiai akadémia hírneve, nőtt hallgatóinak száma, de egyre hangsúlyosabbá vált a helyhiány. Kezdetben az egyházközség termeiben folyt az oktatás, sőt a professzorok saját lakásukban is tartottak előadásokat. 1863-ban épült fel az a két emeletes épület a Kálvin téri templom mellett, amely 1912-ig adott otthont a theologiának. A kezdeti célkitűzéseket röviden így fogalmazták meg:

olyan magasabb intézetté kell növekednie, amelyben előadják az összes theologiai tudományokat egész terjedelmükben, s pótolhassa némileg a külföldi egyetemeket azon ifjak részére, akik nem kereshetik fel azokat.”

A XX. sz. elején a Kálvin téri helyiségek szűkösnek bizonyultak. Ezen valamelyest enyhített, amikor a református főgimnázium a Kálvin tér közelében fekvő Lónyay utcai új épületébe költözött, s az így felszabadult helyiségeket is a teológia kapta meg. Az 1904. évi bővítés sem oldotta meg a helyzetet, így az egyházkerület további megoldást keresett. Darányi Ignác egyházkerületi főgondok szívós munkája nyomán 1909-ben jelentős előrelépés történt: az egyházkerület a célra bérbe vette majd megvásárolta a kincstárból a Ferencvárosi Dohánygyár Ráday utcai telkét a rajta lévő épülettel. A tanári kar és az ifjúság 1912. június 19-én a tanévzárón vett búcsút a régi épülettől. November 2-án avatták fel a teológiai akadémia Ráday utcai új épületét, miután szeptember 16-án a főiskola megkezdte működését. Megnyílt az internátus, megfelelő elhelyezést nyert a püspöki hivatal, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár. Az 1912. évi egyházkerületi közgyűlés életbe léptette az új akadémiai szabályzatot, majd megalapította a szemináriumi könyvtárat, mindezekkel megvetette az akadémia munkájának alapját, segítette fejlődését. Az internátus ekkor, – tekintve a 10-es, 20-as évek budapesti lakásviszonyait – igen jól felszerelt volt: központi fűtés, villanyvilágítás volt mindenhol, s 2-4 ágyas, jól bebútorozott szobákban laktak a teológusok.

A két háború között érzékenyen érintette az akadémiát is a gazdasági válság, amely mind a diákságot, mind a professzorokat sújtotta. 1931-ben az igazgató jelentette a választmánynak, hogy „a súlyos gazdasági helyzet nagy szegénységbe, sőt nyomorba döntött egy sereg (mintegy 30) hallgatót”. Egyre világosabban kibontakozott ebben a gazdasági válságokkal terhes időszakban, hogy a kivezető út a hívek, a gyülekezetek áldozatkészségében van. Ahogy az első világháború utáni ínségek között a tanárok is kijártak vidéki gyülekezetekbe „szuplikálni” – pénzbeli és élelmiszergyűjtést szervezni a konviktus javára, úgy újult fel ennek a gondolta 1940-ben, amikor B. Szabó János vértesaljai esperes készített javaslatot  a szuplikáció megszervezésére, a püspök pedig jelentést kért annak bevezetéséről. Megerősödött a teológusok másik szolgálata, a legáció is. A 20-as évek elején 15-20-ra süllyedt a legációs helyek száma a 40-es évek elejére 60-on felülre emelkedett, úgyhogy minden diáknak rendszeresen jutott legáció.

A második világháború és az ostrom során tönkrement a tantermek jó része. Még az 1946/47-es tanév is a háború utóhatásának jegyeit viselte magán. 1956-ban a teológus ifjúság csatlakozott az egyetemi felvonulókhoz, akiket a kapuban Pap László dékán igével indított útnak. A forradalom során két teológus lelt mártírhalált, Herczeg Lajos és Magócsi István. A szabadságharc zavaros napjaiban a segíteni akarás vezette, s egy látogatásból hazatérve a Lónyay utcában lőtték le őket egy szovjet tankból. Önfeláldozásukra az udvaron felállított kopjafák emlékeztetnek.

1955-ben a Theológiai Akadémia fennállásának 100 éves jubileumát ünnepelték meg. Ekkor korszerűsítették az internátus egy részét, s javították az épület egyéb részeit. A jubileumi ünnepségre – híven a nagymúltú nemzetközi kapcsolataihoz – meghívták a külföldi protestantizmus, az Egyházak Világszövetsége vezetőit, akik közül tizenkettőt díszdoktorrá avattak. Az ünnepségsorozatban jelent meg könyv alakban az akadémia 100 éves története, ezüst és bronz emlékérmet adnak ki, s számos előadással, úrvacsorai istentisztelettel adtak hálát az akadémia 100 éves fennállásáért.

1978-ban határozta el az egyházkerületi közgyűlés az épület bővítését és újjáépítését. 1981–1983 között felépült az új épületszárny, amelynek három emeletén összesen 75 kétágyas diákszoba és 8 lakás kapott helyet. 1983. október 10-én a Teológiai Akadémia 128. évfordulóján tartották az új épületszárny avatási ünnepségét. 1983–1987 között megtörtént a régi épület teljes felújítása. A világon másodikként Bibliamúzeum nyílt az épületben.

Nagykőrös[3][szerkesztés]

A nagykőrösi tanítóképző – hivatalos nevén a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara – jelenleg hazánk egyik legrégibb, legkisebb, a rendszerváltás idején elsőként induló egyházi pedagógusképző intézménye.

Az intézet alapítása a magyar reformkor politikai, gazdasági és kulturális törekvéseinek eredménye. A Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlése 1836. május 2-án Teleki Sámuel gróf főkurátor indítványára a következő határozatot hozta:

…a Nagykőrösi Oskolát olymódon feljebb emeltetni óhajtaná, hogy ott az abban eddig is tanítatni szokott Tudományok mellett egy Oskolai Tanítókat formáló Intézet egybe kapcsolva a Pallérozott Mezei Gazdaságnak Tanító Székével, mely még Hitünk Oskoláiban mind eddig nem létezett, állíthatnék fel.

Az anyagi javak biztosításával az előkészítő munkák után, 1839 októberében az intézet megkezdte működését. Ebben az időben Kecskemét és Nagykőrös között már éles harc folyt, hogy melyik városban legyen a Dunamelléki Református Egyházkerület kollégiuma.

Az első világháború után a Tanácsköztársaság kikiáltásának következtében a Vörös hadsereg csapatai a várost megszállták és elrendelték az összes iskola kiürítését. A tanítóképző épületét is igénybe vették. Nagyobb változást jelentett az öt évfolyamú tanítóképzés bevezetése. Ekkor lépett életbe az új tanterv, melynek következtében két új tanszéket szerveztek. A neveléstudomány területén Imre Sándor hatása országosan is meghatározó lett.

A második világháborút követően, 1948-ban megtörtént a felekezeti iskolák államosítása. A nagykőrösi tanítóképzés drasztikus megszüntetése tehát 1948-ban kezdődött, amikor is a már 109 év óta működő országos hírű református tanítóképzőt államosították. Ezt követően 1957-ig még állami intézményként működött. Mind az államosítás, mind az 1957-ben történt végleges megszüntetés az egész város négy évtizedes sérelme volt. Visszahozatalára számtalan kísérlet történt a múlt rendszerben is, de a centralizáció miatt ezek csak álmok maradhattak.

A kormány az 1047/1990. sz., az MSZMP-vagyon felosztásáról szóló rendeletében a nagykőrösi Hősök tere 5. szám alatti addigi pártházat a város tulajdonába adta, oktatási célokra. Azt azonban a városi tanács testületének döntésére bízták, hogy milyen típusú oktatást kívánnak az épületben működtetni. A város különböző érdekeltségű szervezetei, alakuló pártjai, vállalatai, és intézményei számos különböző lehetőséget javasoltak pártház hasznosítására. Még az oktatási intézmények között is komoly véleménykülönbség alakult ki (a gimnáziumhoz kívánták csatolni az épületet). A hosszú, bonyodalmas, társadalmi vita után, a városi tanács testülete elé dr. Törös László terjesztette elő a javaslatot: a MSZMP helyi szervezetének addigi székházában a tanítóképző kezdje el működését. A javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta.

A Károli Gáspár Református Egyetem létrejötte[4][szerkesztés]

1990. július 1-jétől egyetemmé nyilvánították egyebek között a Budapesti Református Teológiai Akadémiát is. Ezen a bázison a református zsinat 1993. február 24-i ülésén megalapította „a Károli Gáspár Református Egyetemet” a Budapesti Református Teológiai Akadémia bővítésével és a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola főiskolai karaként történt csatlakozásával, amit 1839-ben alapítottak.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993-ban döntött egy több karral rendelkező egyetem megalapításáról.

A Károli Gáspár Református Egyetem célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed és Kolozsvár hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett több tudományterületen és több tudományágban folytasson alap- és mesterképzést, felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést és doktori képzést.

Karok[szerkesztés]

Az egyetem jelenleg öt karból áll és csaknem 8000 hallgatója van. A Budapesten, Nagykőrösön és Kecskeméten elhelyezkedő egyetemi hálózatban az egyes karok szoros kapcsolatban vannak egymással és integráns részeit képezik a központi intézménynek. A karokon folyó képzések egy része Budapesten, város egyes pontjain, valamint Nagykőrösön és Kecskeméten találhatóak. Bár az egyetem maga 1993-ban került alapításra, az egyes karokon folyó tudományos munka már a 19. század első felében megkezdődött. A régre visszanyúló, meghatározó oktatás folytonosságára azonban a második világháborút követő időszaknak jelentős negatív hatása volt. Az egyetem legkorábban alapított és legnagyobb múltú karának az Állam- és Jogtudományi Kar és annak jogelődje tekinthető, hiszen a 19. század első felében 1831-ben már folyt jogi képzés a református egyház képzéseinek keretén belül. A jelenlegi formában működő jogi kar azonban 1998-ban kezdte meg működését. Az egyetem legfiatalabb kara a Szociális és Egészségtudományi Kar, amelyet 2019-ben alapítottak.

Károli Gáspár Református Egyetem karai[5]
Kar Rövidítés Irányítószám Postacím
Állam- és Jogtudományi Kar ÁJK 1042 Budapest, Viola u. 2-4.
6000 Kecskemét, Kaszap utca 6-14.
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar BTK 1088 Budapest, Reviczky u. 4.
1088 Budapest, Reviczky u. 6.
1146 Budapest, Dózsa György. út 25-27.
1037 Budapest, Bécsi út 324. 5. épület
Hittudományi Kar HTK 1022 Budapest, Csopaki út 6.
Pedagógiai Kar PK 1042 Budapest, Viola u. 2-4.
2750 Nagykőrös, Hősök tere 5.
Szociális és Egészségtudományi Kar SZEK 1042 Budapest, Viola u. 3-5.
6000 Kecskemét, Kaszap utca 6-14.
2750 Nagykőrös, Hősök tere 5.
Károli Gáspár Református Egyetem kari adatok
Kar Rövidítés Alapítva Intézetek száma Tanszékek száma Oktatók száma Hallgatók száma Dékán
Állam- és Jogtudományi Kar[6] ÁJK 1998 3 9 90 3460 Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar[7] BTK 1993 11 25 273 2158 Dr. habil. Horváth Géza
Hittudományi Kar[8] HTK 1855 - 9 22 156 Prof. Dr. Kocsev Miklós
Pedagógiai Kar[9] PK 1839 3 7 75 1213 Prof. Dr. Pap Ferenc
Szociális és Egészségtudományi Kar[10] SZEK 2019 2 4 24 220 Dr. Mogyorósi András

Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)[szerkesztés]

Az Állam- és Jogtudományi Kar épülete

A Károli Gáspár Református Egyetem jogelődjét, a Pesti Református Teológiai Akadémiát 1855-ben alapították. Az 1990. évi XXIII. törvény 5. §-a alapján hozott 30/1990/III.21/OGY. számú országgyűlési határozat 1990. július 1-jétől egyetemmé nyilvánította egyebek között a Budapest Református Teológiai Akadémiát.[11] Az önálló felsőoktatási intézményként a Magyarországi Református Egyház Zsinatának döntése és a Felsőoktatási törvény alapján 1993-ban vette fel a Károli Gáspár Református Egyetem nevet. Az intézményben az Alapító által jóváhagyott Alapító Okiratnak megfelelően, mint a Kecskeméti Református Jogakadémia (1831) jogutóda kezdte meg működését az Állam- és Jogtudományi Kar. A világi jellegű jogászképzés 1998 őszén indult meg az állami egyetemekhez hasonló keretek között.

A Károli jogi képzése országosan a 3. helyen áll a hallgatók kiválósági rangsorában, a felvettek pontátlaga alapján a pedig 2. legjobb az összes magyarországi jogi képzés közül. A Károli jogászképzése 2. legjobb oktatói kiválóság alapján, míg 1. helyezést ért el az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát tekintve.[12]

A KRE-ÁJK-n gazdasági szakok oktatása is folyik, melyek országosan a legjobbak az oktatók kiválósága alapján a gazdaságtudományi képzésterületi rangsorban, míg 2. a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát tekintve.[13]


ÁJK kari kiadványok:

  • Glossa Iuridica
  • A Kecskeméti Református Jogakadémia története (1875-1949)
  • Studia Iuridica Caroliensia (SIC; idegen nyelvű folyóirat)
  • Acta Iuvenum Caroliensia (AIC; hallgatói tanulmánykötet)
  • Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum
  • JOG és ÁLLAM
  • Bűnügyi tudományok

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK)[szerkesztés]

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar budapesti Reviczky utcai épülete

A Károli Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara az élmezőnyben, a 4. helyen végzett az összes magyarországi egyetemi kar közül – egyúttal a KRE-BTK a második legjobb bölcsészkar Magyarországon. A KRE-BTK 1. helyen végzett a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát tekintve a bölcsészettudományi képzésterületi rangsorban. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya a kar összes oktatója közül országosan kimagasló, 95,5%-uk rendelkezik tudományos fokozattal. A KRE-BTK a 3. legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzotta.[14]


BTK kari kiadványok

  • Orpheus Noster
  • Psychologia Hungarica Caroliensis
  • Vallástudományi Szemle
  • Scholia Iuvenum Humaniora
  • Károli Könyvek
  • Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Évkönyve

Hittudományi Kar (HTK)[szerkesztés]

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara évszázados múltra tekint vissza a református felsőoktatást figyelembe véve. A kar jogelődje az 1855-ben alapított Pesti Theológiai Akadémia, melyet az egyetem jogelődjének is tekintenek.

HTK kari kiadványok

  • Protestáns Téka

Pedagógiai Kar (PK)[szerkesztés]

Károli Gáspár Református Egyetem Rektori Hivatal

A nagykőrösi tanítóképző – hivatalos nevén a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara – jelenleg hazánk egyik legrégibb, legkisebb, a rendszerváltás idején elsőként induló egyházi pedagógusképző intézménye. Az intézményt 2021. augusztusa óta nevezik Pedagógiai Karnak (PK), korábban Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK) volt a hivatalos megnevezése.

A KRE-PK a 8. legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzotta a magyarországi pedagógus-képzésterületi rangsorban a 44 rangsorolt kar közül.[15]

Szociális és Egészségtudományi Kar (SZEK)[szerkesztés]

A KRE-SZEK országosan a legjobb helyezést érte el a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát tekintve a társadalomtudományi képzésterületi rangsorban.[16]

Rektorok[szerkesztés]

*Rektori feladatokkal megbízott rektor helyettes

Hallgatói szervezetek, szakkollégiumok[szerkesztés]

A Károli Gáspár Református Egyetemen különböző formában történik a tehetséggondozás. A hallgatóknak lehetőségük van tudományos diákkörök, öntevékeny diákszervezetek, valamint szakkollégiumok munkájában és mindennapi életében részt venni.

Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium épülete.

Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium[20][szerkesztés]

2017. szeptemberében nyitotta meg kapuit a hallgatók előtt azzal a céllal, hogy az alap-, mester- és posztgraduális képzésben tanulmányokat folytató hallgatók kiemelt tehetséggondozó központja legyen. A szakkollégium arra törekszik, hogy a keresztyén és különösen a protestáns értékek és szemléletmód mentén korszerűen művelt, jó szakembereket képezzen a magyar nemzet számára, akik indíttatást éreznek arra, hogy bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos életbe, valamint a doktori fokozat megszerzésével a hazai tudományos intézetek és felsőoktatási intézmények szakmai utánpótlását biztosítsák. A KRE BTK tudományterületeinek teljes körét lefedi a Benda Kálmán Szakkollégium 8 műhelye, melyekben emelt szintű tudományos képzésre és mentorok által vezetett önálló kutatómunkára van lehetősége a hallgatóknak.

Bocskai István Állam- és Jogtudományi Szakkollégium[21][szerkesztés]

A 2014-ben alapított szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm intézmény, melynek célja hogy saját szakmai program kidolgozásával minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve ezzel a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelését, közéleti szerepvállalását. A szakkollégium célja továbbá, hogy tagjait a tárgyi és személyi feltételek megteremtésével az értelmiségi feladatokra, a tudományok és a kultúra fejlesztését célzó önálló tevékenységre is felkészítse.

Sport[22][szerkesztés]

Az egyetemi polgárok részvételével alakult meg a KRE Főnixek, ahol az egyetem legtöbb karának hallgatói rendszeresen vesznek részt edzéseken, valamint a különböző sportágak bajnoki mérkőzésein. A KRE Főnixek jelenleg 8 sportágban képviselteti magát, több csapattal: kézilabda, futball, futsal, kosárlabda, röplabda, floorball, vízilabda, strandröplabda, strandkézilabda.

Az egyetem egy nagyszabású beruházás keretében újította fel az intézmény sportépületét, mely így egyben a Károli sportéletének központja is lett. A komplexum külső és belső megjelenése, infrastruktúrája eleget tesz a modernkor kihívásainak, valamint az egyetemi polgárok igényeinek egyaránt, legyen szó csapatsportról vagy egyéni sportágról egyaránt.

Elhelyezkedése, felszereltsége alapján tökéletes helyszínt biztosít mind az edzések, mind a sportesemények szervezésére, valamint megfelelő helyszínt biztosít az egyetemi sportcsapatok bajnoki mérkőzéseinek lebonyolításához.

Egyetemi Könyvtár Szövetség tagintézménye

HÖK & hallgatói élet[23][szerkesztés]

A kari hallgatói önkormányzatok mellett, hallgatók egyetemi szintű képviseletét az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (KRE HÖK, EHÖK) látja el. A KRE HÖK célja és feladata többek között az Egyetemre beiratkozott, azzal hallgatói jogviszonyban álló hallgatók érdekképviseletének ellátása valamennyi őket érintő – felsőoktatási – kérdésben minden egyetemi, regionális, ill. országos testületben.

Az EHÖK feladata továbbá a hallgatók egyetemmel kapcsolatos ügyeiben történő segítségnyújtás; a kari hallgatói önkormányzatokkal való kapcsolattartás, egyeztetés; a hazai – különös tekintettel a HÖOK – és nemzetközi hallgatói szervezetekkel történő kapcsolatteremtés, ill. együttműködés, valamint a szükséges anyagi feltételek megléte esetén kulturális, sport, szociális szervezeti egységek létrehozása, irányítása.

Erasmus[24][szerkesztés]

Az egyetemnek jelenleg 36 ország 156 oktatási intézményével van partnerkapcsolata, ahol a hallgatók különböző hosszúságú képzéseken vehetnek részt az egyes tudományterületeken, ezzel nemzetközi tapasztalatokat szerezve az egyetemi képzésük során. Az egyetem minden karán lehetőség van különböző erasmus programban részt venni.

Könyvtár[szerkesztés]

A Károli Gáspár Református Egyetem Könyvtári Szövetségét az Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára, a Bölcsészettudományi Kar Bod Péter Könyvtára, a Hittudományi Kar Török Pál Könyvtára, a Pedagógiai Kar Könyvtára, valamint a Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet tagkönyvtárai 1999 nyarán alapították. Az Egyetemi Könyvtári Szövetség legfőbb feladatának azt tekinti, hogy olyan nagy múltú református kollégiumok, mint Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed és Kolozsvár könyvtári hagyományait folytassa és úgy alakítsa, fejlessze gyűjtőkörét, hogy azzal a lelkészképzés mellett más tudományágak képzését és kutatását is támogassa.

Károli-Csekonics palota

Híres hallgatók[25][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megjelent a HVG Diploma 2022 felsőoktatási rangsor
  2. Károli Gáspárról. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  3. Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának története. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  4. Károli Gáspár Református Egyetem Alapítóokirata. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  5. Károli Gáspár Református Egyetem hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
  6. Károli Gáspár Református Egyetem - Állam- és Jogtudományi Karának hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  7. Károli Gáspár Református Egyetem - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának huvatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  9. Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  10. Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  11. Archivált másolat. [2013. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
  12. Megjelent a HVG Diploma 2022 felsőoktatási rangsor
  13. Megjelent a HVG Diploma 2022 felsőoktatási rangsor
  14. Megjelent a HVG Diploma 2022 felsőoktatási rangsor
  15. Megjelent a HVG Diploma 2022 felsőoktatási rangsor
  16. Megjelent a HVG Diploma 2022 felsőoktatási rangsor
  17. Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  18. Magyarországi Református Egyház korábbi hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  19. Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  20. Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumról. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  21. Bocskai István Állam- és Jogtudományi Szakkollégium. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  22. Sportolási lehetőségek a Károli Gáspár Református Egyetemen. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  23. KRE EHÖK bemutatkozó. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  24. Károlis Gáspár Református Egyetem Erasmus tájékoztató. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  25. Károli Gáspár Református Egyetem hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2021. október 21.)

Források, irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Honlap
  • Máig ható múlt. A Budapesti Református Teológiai Akadémia hallgatói az 1956-os forradalomban; szerk. Horváth Erzsébet, Komlósi Péter; Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, Bp., 2016