Károli Gáspár Református Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Károli Gáspár Református Egyetem (
  • Pesti Theológiai Akadémia
  • Budapesti Református Teológiai Akadémia
  • Károli Gáspár Református Egyetem
)
A Bölcsészettudományi Kar épülete (1088, Budapest, Reviczky u. 4.)
A Bölcsészettudományi Kar épülete
(1088, Budapest, Reviczky u. 4.)
Alapítva 1855
Hely Magyarország, Budapest, Nagykőrös
Korábbi nevei Budapesti Református Theológiai Akadémia
Mottó Soli Deo Gloria
Típus egyetem
Rektor Dr. Czine Ágnes[1]
Elérhetőség
Cím Rektori hivatal: 1091 Budapest, Kálvin tér 9.
Elhelyezkedése
Károli Gáspár Református Egyetem (Magyarország)
Károli Gáspár Református Egyetem
Károli Gáspár Református Egyetem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 06′ 08″
A Károli Gáspár Református Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Károli Gáspár Református Egyetem témájú médiaállományokat.

A Károli Gáspár Református Egyetem egy egyetem, amely bölcsészettudományi, gazdasági, hitéleti, jogi, művészeti, pedagógus és társadalomtudományi képzéseket folytat. Bár maga az egyetemen ezen a néven 1993-ban jött létre, jogelődje, a Pesti Theológiai Akadémia (az 1873-as városegyesítés után Budapesti Református Teológiai Akadémia) már 1855 óta létezett.

Története, jogelődje[szerkesztés]

Az egyetem jogelődjét 1855. október 10-én a Kálvin téri templomban Báthory Gábor nyitotta meg, akkor még Pesti Theológiai Akadémia néven. A korábban Kecskeméten végzett lelkészképzés 1855 augusztusától ui. Pestre került át. Az intézet igazgatója Török Pál pesti lelkész volt. Jó nevű tanárok tanítottak itt, és vonzották a hallgatókat, évről évre újabb tanszékeket állítottak fel, erősödött a teológiai akadémia hírneve, nőtt hallgatóinak száma, de egyre nyomasztóbb lett a helyhiány. Kezdetben a Kálvin-téri Református Egyházközség termeiben folyt az oktatás, sőt, a professzorok saját lakásukban is tartottak előadásokat. 1863-ban épült fel az a kétemeletes épület a Kálvin téri református templom mellett, amely 1912-ig adott otthont a teológiának. Az átmeneti időszakban a Kálvin tér közelében fekvő Lónyay utcában kapott termekben is folyt a tanítás. 1909-ben, oktatási célra bérbe vették, majd megvásárolták a kincstárból a Ferencvárosi Dohánygyár Ráday utcai telkét, a rajta lévő épülettel. 1912. november 2-án avatták fel a Teológiai Akadémia Ráday utcai új épületét, miután szeptember 16-án a főiskola megkezdte működését. Megnyílt az internátus, megfelelő elhelyezést nyert a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár. Majd megalakult a szemináriumi könyvtár is.

A második világháború és az ostrom során tönkrement a tantermek jó része. Még az 1946/47-es tanév is a háború utóhatásának jegyeit viselte magán.

1956-ban a teológus ifjúság csatlakozott a felvonulókhoz, akiket a kapuban Pap László dékán igével indított útnak. A forradalom során két teológus lelt mártírhalált, Herczeg Lajos és Magócsi István. A szabadságharc zavaros napjaiban a segíteni akarás vezette, s egy látogatásból hazatérve a Lónyay utcában lőtték le őket egy szovjet tankból. Önfeláldozásukra az udvaron felállított kopjafák emlékeztetnek.

1978-ban határozta el az egyházkerületi közgyűlés az épület bővítését és újjáépítését. 1981–1983 között felépült az új épületszárny, amelynek három emeletén összesen 75 kétágyas diákszoba és 8 lakás kapott helyet. 1983. október 10-én a Teológiai Akadémia 128. évfordulóján tartották az új épületszárny avatási ünnepségét. 1983–1987 között megtörtént a régi épület teljes felújítása. A világon másodikként Bibliamúzeum nyílt az épületben.

A Theológiai Akadémián (majd a belőle kialakuló Hittudományi Karon) a következő neves teológusok tanítottak:[2]

A Károli Gáspár Református Egyetem létrejötte[szerkesztés]

1990. július 1-jétõl egyetemmé nyilvánították egyebek között a Budapesti Református Teológiai Akadémiát is. Ezen a bázison a református zsinat 1993. február 24-i ülésén megalapította „a Károli Gáspár Református Egyetemet” a Budapesti Református Teológiai Akadémia bővítésével és a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola főiskolai karaként történt csatlakozásával, amit 1839-ben alapítottak.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993-ban döntött egy több karral rendelkező egyetem megalapításáról. 1998-ban megkezdte működését az Állam- és Jogtudományi Kar.

A KRE célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed és Kolozsvár hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett több tudományterületen és több tudományágban folytasson alap- és mesterképzést, felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést és doktori képzést.

Karok[szerkesztés]

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar[szerkesztés]

A Dózsa György úti épület

1088 Budapest, Reviczky u. 4.

1146 Budapest, Dózsa György út 25-27.

  • anglisztika
  • magyar nyelv és irodalom
  • történettudomány
  • tanárképzés

1037 Budapest, Bécsi út 324.

  • pszichológia

Károli Gáspár Református Egyetem Tanárképző Központ

1146 Budapest, Dózsa György út 23-27.

2014 szeptemberétől az egyetem egyes tanszékei a Dózsa György úti új épületbe költöztek, így a magyar és történelem BA, MA képzés, az anglisztika, valamint a teljes tanárképzés ebben az épületben zajlik.

A Károli Gáspár Református Egyetemen jelenleg angol, német, magyar, történelem, holland és hittanári képesítést lehet szerezni, a felsorolt szakok közül mindegyik kombinálható mindegyikkel.

  • magyar
  • történelem
  • angol nyelv és kultúra
  • holland nyelv és kultúra
  • média-, mozgókép- és kommunikáció
  • német nyelv és kultúra

Állam- és Jogtudományi Kar[szerkesztés]

Az Állam- és Jogtudományi Kar épülete

1042 Budapest, Viola u. 2-4.

A Károli Gáspár Református Egyetem jogelődjét, a Pesti Református Teológiai Akadémiát 1855-ben alapították. Az 1990. évi XXIII. törvény 5. §-a alapján hozott 30/1990/III.21/OGY. számú országgyűlési határozat 1990. július 1-jétől egyetemmé nyilvánította egyebek között a Budapest Református Teológiai Akadémiát.[4]Az önálló felsőoktatási intézményként a Magyarországi Református Egyház Zsinatának döntése és a Felsőoktatási törvény alapján 1993-ban vette fel a Károli Gáspár Református Egyetem nevet. Az intézményben az Alapító által jóváhagyott Alapító Okiratnak megfelelően, mint a Kecskeméti Református Jogakadémia (1831) jogutóda kezdte meg működését az Állam- és Jogtudományi Kar. A világi jellegű jogászképzés 1998 őszén indult meg az állami egyetemekhez hasonló keretek között.

Képzések[szerkesztés]

  • jogász
  • jogi asszisztens (felsőoktatási szakképzés)
  • kereskedelem és marketing (felsőoktatási szakképzés)
  • gazdálkodás és menedzsment
  • emberi erőforrások
  • nemzetközi gazdálkodás

Hittudományi Kar[szerkesztés]

1092 Budapest, Ráday u. 28.

  • Teológia szak (Lelkész szakirány) (MA)
  • Református hittanoktató szak (BA)
  • Református vallástanár-nevelő szak (MA)
  • Református hittanár-nevelő szak (MA)

Szociális és Egészségtudományi Kar[szerkesztés]

1042 Budapest, Viola utca 3-5.

  • diakónia (Nagykőrös)
  • szociális munka (BA)
  • szociálpedagógia (BA)

Tanítóképző Főiskolai Kar[szerkesztés]

2750 Nagykőrös, Hősök tere 5.

  • óvodapedagógus
  • hittanoktató
  • kántor
  • tanító

1042 Budapest, Árpád út. 161-163.

  • óvodapedagógus
  • csecsemő- és kisgyermeknevelő
  • tanító

Oktatók[szerkesztés]

A Bölcsészettudományi Kar oktatói[5][szerkesztés]

Az Államtudományi Kar oktatói[6][szerkesztés]

A Tanítóképző Kar oktatói[7][szerkesztés]

A Hittudományi Kar oktatói[8][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Közlemény Dr. Czine Ágnes rektori feladatokkal történő megbízásáról. Kre.hu
  2. ↑ Zoványi, i. m. [1], illetve A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának története 1855–2005, 402–403, 407–408. o.
  3. ↑ Fekete Károly: A Debreceni Egyetem története (.pdf) pp. 406. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2019. december 4.) ISBN 9789633181904
  4. ↑ Archivált másolat. [2013. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
  5. ↑ http://www.kre.hu/btk/index.php/2015-10-20-11-09-16/oktatoink.html
  6. ↑ http://www.kre.hu/ajk/index.php/karunkrol/oktatoink.html
  7. ↑ http://www.kre.hu/tfk/index.php/karunkrol/oktatoink.html
  8. ↑ http://www.kre.hu/htk/index.php/karunkrol/oktatoink.html

Források, fellelhető irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Magyarországi egyetemek
Budapest
állami
magán és alapítványi
egyházi
Magyarország zászlaja
Más városok
állami

Debreceni Egyetem (Debrecen, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza, Szolnok) · Dunaújvárosi Egyetem · Eszterházy Károly Egyetem (Eger, Jászberény, Sárospatak) · Nyíregyházi Egyetem · Pannon Egyetem (Veszprém, Kőszeg, Nagykanizsa, Zalaegerszeg) · Pécsi Tudományegyetem (Pécs, Szekszárd)  · Szegedi Tudományegyetem (Szeged, Hódmezővásárhely) · Szent István Egyetem (Gödöllő, Budapest, Gyöngyös, Kaposvár, Keszthely)

magán és alapítványi

Edutus Egyetem (Tatabánya, Budapest) · Kodolányi János Egyetem (Orosháza, Budapest, Székesfehérvár) · Miskolci Egyetem  · Neumann János Egyetem (Kecskemét) · Soproni Egyetem · Széchenyi István Egyetem (Győr, Mosonmagyaróvár)

egyházi

Debreceni Református Hittudományi Egyetem · Gál Ferenc Egyetem (Szeged, Békéscsaba, Gyula, Szarvas)

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Károli_Gáspár_Református_Egyetem&oldid=22984331”