Méliusz Juhász Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méliusz Juhász Péter
Életrajzi adatok
Születési név Méliusz Juhász Péter
Cím teológus, református püspök, író, botanikus
Született 1532, Horhi
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1572. december 25., Debrecen
Munkássága
Vallás kereszténység
Felekezet református
Méliusz Juhász Péter: Magyar prédikációk (Debrecen 1553)

Méliusz Juhász Péter (Horhi Juhász Péter vagy Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter) (Horhi [Somogy megye, a törökök elpusztították], 1532. – Debrecen, 1572. december 25.) református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Tolnán és Sárváron végezte, ahol eleinte lutheránusnak nevelték, de aztán Szegedi Kis István hatására magával ragadta a helvét reformáció szelleme. Ezután 1556. október 25-én beiratkozott a wittenbergi egyetemre, ahonnan magisteri címmel jött haza. 1558-tól protestáns lelkész Debrecenben, ahol hamarosan a kálvinista tanok hirdetője lett. Ő szervezte meg a Magyarországi Református Egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai, különösen az antitrinitáriusok ellen. 1561 végétől haláláig debreceni református püspök. 1561-ben befogadta Debrecenbe a jeles vándornyomdászt, Huszár Gált, akinek hátrahagyott felszereléséből állandósult a mindmáig létező városi (ma: Alföldi) nyomda. Első műve 1561 májusában jelent meg: "A Szent Pál apastal levelének melyet a kolossabelieknek írt prédikációk szerént való magyarázatja", amit a "döbröcöni tanácsnak" ajánlott. 1567-ben összeállított egy hitvallás és egyházi szabálygyűjteményt («Articuli ex verbo dei et lege naturae eompositi ...»), ami a római katolikus vallással szemben körvonalazta a református tanokat. E tanokat a debreceni zsinaton jóváhagyták. Ez a munka fő vonalaiban a magyar református egyház életének formáit évszázadokra szólóan meghatározta. Több ízben vitázott Dávid Ferenccel, 1569-ben Nagyváradon, János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében. 1571. november 5-ére Nyírbátorba hívott egybe zsinatot, ahol az antitrinitárius tanok ellen fogalmazott érveket.

Nagyarányú irodalmi tevékenységet fejtett ki: számos hitvitázó munkát, prédikációs kötetet adott ki, több hittételt fejtegető-magyarázó éneket írt, részleteket fordított a Bibliából. Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője, ebben közli az első adatokat Magyarország (Debrecen környéke) flórájához. A református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival, imakönyvével, kátéjával, agendájával. Herbárium című műve az első magyar orvosi füveskönyv.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Méliusz Juhász Péter: Herbarium (Debrecen 1578)

Magiar Praedikatioc (Debrecen, 1563)”

„A Debreczenbe öszve gyült keresztien praedikatoroknac, igaz es szent iras szerint valo vallásoc.

1. Az egy valo istensegröl.
2. Az szent haromsagrol.
3. A Christus valo istensegeröl. es hogy öröktül fogua szülètett istennec fia.
4. A szent Lélec valo es egyenlö es imadando istensegeröl.
5. A közbè iarorul.
6. A bün okaijrol.
7. A lelkeknec itelet èlött valo heliekröl.
8. Az Antichristus Papa szörzésinec, ostiainak meg veteseröl, es meg vtalasarol.
9. Az Anya szët egyhazbeli eneklesekröl, es egyeb rend tartasokrol.
10. A Tanitoc öltözetiröl, à gyülekezet helyeröl.
11. A valasztasrol.
12. A Szabad akarat ellen.
13. A Christus testè ételéröl, és ielen voltarol.
14. Az Vr vaczoraia kenyéreröl.
15. A Temes helyeröl. A Magyar Orszagi iambor és keresztyen Aros népnec, ackic Debreczemben, Szombadban Kassan es Varadon laknac Valete Debreczenbe,
16. Julij: Anno. D. 1567. Ihasz Peter à ti Kegyel: attya fia, de Horhi, Debreczembe lelki Pasztor.”

Az egész szent irasbol való igaz tudoman.

1. Az egi Jehova Istenröl.
2. A Jehova Elohymrol, az Harombizonsag teuökröl, kit S. Haromsagnac mondunc. :3. A Christvs Örocke valo születet fiusagarol, es eg' Istensegeröl az ö Attiaval:
4. A S. Lelek öröcke valo Adonai Jehova Istensegeröl es imadasarol:
5. Az Eretnekek hamis ellen vetesinek megfeijtesseröl, kik vilag kezdetitül fogva Isten ellen Tamattak, Mint mast a Seruetus Tanytuani. A Horhi Melios es Ihaz Peter altal”


„Ha megtöröd szárazon az aloést á sebre hinted meg forrasztja és a szemérem testnec fayasat meg gyogyittya. […] az alfeled környül való dagadásokat és hasadékokat, sülöket meg gyogyit ha össze olgyíted á malosa szőlő leuéuel

Ha az gyökerét borban addig főzed míg ollyan lészen mint egy oluasztott viasz vagy pép, ha az alfeled szakadásit vele kened meg gyogyul”

„Czer levelű fű vízkórság nehéz vizelet és lépdagadás ellen

Ha mind a két fele fodorkát borban vagy vizben megfözed, s meg szüröd, az utan mézet, vagy nádmézet vetz bele, és gyakorta iszod, hurutot, wyonnan támat vízkorságot, az az szomiuhosztatu betegséget, rasztot, vagy lép dagadást, torok fayást, nehéz vizellést meggyógyít.

A Czalán a veséket megtisztittya. És felindittya á barátokat az apátzákra hogy nyericzenec: A kinec á virgaya meg lanka Czac főzze ezt borban, ezzel ellyen.

Két feleé borsfű: eggyic kerti, ez magos, erős, bors szagu: az masic erdei, mezei, hasonló az Hisophoz: satureia a neve, mert fel indittya á buyaságot á ki él sokat vele.”

„Malua, székrekedés ellen

Mikor az ember erolkedic gyakorta, de sem szarhatic, sem vizelhetic, ez malua leuele és gyökere, az kömény, és az anifum, azaz béczi köménnyel ha borba főzed, gyakran iszod, meg indittya.”

„Malua, vérző íny ellen

ha á virágit mézes borba vagy mézes vízbe meg főzed egy keués timsót vetz belé, száynak, ember inenec rothadássat, veszesset meg gyogyittya ha gyakran mosod vele”

A Szent Pal apastal levelenec, mellyeket a Colossabelieknec irt predicacio szerent valo magyarazattya

[1] (A Szent Pál apostol levelének, mellyet a Kolossébeliekhez írt, prédikáció szerint való magyarázatja), Debrecen, (1561) - Az első, Alföldi Nyomda által nyomtatott könyv [2], melynek egyetlen ismert példánya jelenleg a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár állományában található és 2011. májusa óta része a Román Nemzeti Kulturális Örökségnek. [3]

  • Verses munkái (Szilády Áron – Dézsi Lajos kiadásában: Régi Magyar Költők Tára VII., Budapest, 1912 – 1926)
  • Herbarivm.

„Az faknac fvveknec nevekröl, termésetekröl, és haßnairól, Magyar nyelwre, és ez rendre hoßta az Doctoroc Kőnyueiből az Horhi Melius Peter. Nyomtattot Coloſuárat Heltai Gaſpárné Műhellyébé, 1. 5. 78. Eßtendőben.”


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zoványi Jenő: Melius Juhász Péter ifjúkora (Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből, Budapest, 1887)
  • Novák Béla: Melius Juhász Péter élete és munkái (Budapest, 1899)
  • Czakó Gyula: Melius Juhász Péter élete (Debrecen, 1904)
  • Borbély István: Melius Juhász Péter (Irodalom történet 1913)
  • Rapaics Raymund: A magyarság virágai (Budapest, 1932)
  • Gombocz Endre: A magyar botanika története (Budapest, 1936)
  • Révész Imre: Debrecen lelki válsága 1561 – 1571 (Budapest, 1936)
  • Horváth János: A reformáció jegyében (Budapest, 1953)
  • Bán Imre: Melius Juhász Péter (Communicationes ex Bibliotheca 1962. 23. szám)
  • Halmai János: Melius Juhász Péter (Orvosi Hetilap 1963. 2. szám)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]