Nyíregyházi Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyíregyházi Egyetem (University of Nyíregyháza)
NyE cimer.jpg
Alapítva 2000
Hely Magyarország, Nyíregyháza
Korábbi nevei Nyíregyházi Főiskola
Bessenyei György Tanárképző Főiskola
Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Mezőgazdasági Főiskolai Kar
Típus Alkalmazott tudományok egyeteme
Tanulólétszám kb. 5000
Rektor Vassné dr. Figula Erika (2017. augusztus 1. – )[1]
Elérhetőség
Postacím 4400, Nyíregyháza Sóstói út 31./B
A Nyíregyházi Egyetem weboldala

A Nyíregyházi Egyetem (röviden: NYE) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb felsőoktatási intézménye, 2000. január 1-jén jött létre Nyíregyházi Főiskola néven, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza) fúziójával. (Időnként napjainkban is emlegetik egyes egységeit az elődökre használt „TK” ('téká' - tanárképző), illetve „MG” ('emgé' - mezőgazdasági) néven.) 2016. január 1-jével átalakult alkalmazott tudományok egyetemévé. Számos szakterületen képez hallgatókat: agrár, bölcsészettudományi, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, művészetközvetítési, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudományi, természettudományi képzési területeken.

Története[szerkesztés]

Jogelődök[szerkesztés]

Tanárképző Főiskola[2][szerkesztés]

A pedagógusképzés több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza Nyíregyházán. Az első, akkor még középfokú tanítóképző intézmény az evangélikusok iskolaszervező munkájának köszönhetően, 1847-ben nyitotta meg kapuit Nyíregyházán, de a működése már egy év után, 1848-ban ellehetetlenült. A tanítás 1859-ben indult újra, és az intézet Eperjesre való áthelyezéséig, 1873-ig folyamatosan fogadott és bocsátott ki tanítványokat. Ezt követően hosszabb szünet után, 1914 őszén indult meg újra Nyíregyházán az akkor már állami tanítóképzés (Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet), ami 1959-től felsőfokú oktatási intézményként működött. Emellett egy másik tanító(nő)képző is létesült a 20. század során a városban, amely tanárai révén ugyancsak a mai egyetem elődintézményének tekinthető: 1926-ban nyílt meg a Leánykálvineum, amely keretében református polgári iskola és tanítónőképző működött az 1948-as államosításig.

Részben a tanítóképzés hagyományaira alapozva 1962-ben Tanárképző Főiskola létesült Nyíregyházán. Az indulás éveiben három tanári szakon fogadott hallgatókat, akik az ún. kombinált (2 év nappali, 2 év levelező) képzési formában  készültek fel a tanári pályára. 1966-tól valósult meg a felső tagozatos szaktanárok nappali kétszakos képzése. A Felsőfokú Tanítóképző Intézet oktatói már 1962-től bekapcsolódtak a tanárképző főiskola munkájába. Az együttműködés előkészítette a két pedagógusképző intézmény összeolvadását, amely 1970-ben ment végbe, ezáltal megtörtént a tanító és tanárképzés intézményi fúziója. 1971-ben óvónőképzéssel bővült a képzési kínálat, 1972-ben pedig a főiskola felvette a Szabolcs megyéből származó Bessenyei György nevét, amelyet a 2000. január elsején életbe lépő integrációig viselt.

Mezőgazdasági Főiskola[3][szerkesztés]

Nyíregyházán már több mint 80 éves hagyománya van a mezőgazdasági szakemberképzésnek.  

Közel három éves előkészítő munka után 1939. március 1-én kezdődött meg a tanítás a nyíregyházi Kertmunkás Iskolában. A második világháborút követően a város és a megye újból összefogott, hogy magasabb szinten folytatódjon a szakemberképzés. Az intézmény Kertészeti Középiskolaként, illetve 1950 szeptemberétől Mezőgazdasági Technikumként folytatta működését. A képzés az eredeti általános kertészeti szakirányból 1950-ben gyümölcstermesztő, 1957-ben gyümölcs- és szőlőtermesztő szakirányúvá szerveződött. 1955-ben egy teljesen új szakterület, a mezőgazdasági gépészképzés is beindult.

1961-től újból változott a működés kerete: az intézmény immár felsőfokú mezőgazdasági technikumként  működött tovább, felsőfokú végzettségű szakembereket biztosítva az ekkoriban alakuló termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gyümölcstelepítések részére. A képzéssel párhuzamosan megszerveződtek az oktatási egységek (tanszékek) is. A tanszéki szervezetet fokozatosan az új munkaköri elnevezéssel megbízott oktatók töltötték fel, nevezetesen felsőfokú technikumi tanársegéd, adjunktus, docens és tanár.

A hatvanas és hetvenes évek fordulóján a felsőfokú technikumok nagy részét megszüntették. Összesen három intézmény – köztük a nyíregyházi – lett önálló mezőgazdasági főiskola. Nyíregyházán a főiskolai szintű felsőfokú képzés az 1971-ben létesített Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött el a Kertészeti Karon, illetve a Mezőgazdasági Gépészeti Karon.  A 80-as évek végére országosan felerősödtek az intézményi integrációs törekvések, melynek eredményeként a főiskola 1990. július 1-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) szervezetébe került, mint Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Ezzel - a  közel 30 éves önálló működés után - a mezőgazdasági főiskolák közül utolsóként az intézmény beépült egy egyetemi szervezetbe, a szorosabb szakmai együttműködés reményében. 

Az egyesítés után[szerkesztés]

A 2000-ben megvalósult szervezeti integráció során a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának egyesüléséből, illetve a belső strukturális átalakításból jött létre a Nyíregyházi Főiskola, amely 2016. január 1-jétől Nyíregyházi Egyetem néven, mint alkalmazott tudományok egyeteme működik.

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

Intézetek és tanszékek[szerkesztés]

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet[szerkesztés]

Tanszékei:

  • Pszichológia Intézeti Tanszék
  • Pedagógia Intézeti Tanszék
  • Szociálpedagógia Intézeti Tanszék

Szakjai:

  • alapképzések:
    • szociálpedagógia (BA)
    • csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak (BA)
    • pedagógia (BA)
  • mesterképzések
    • tanári mesterszak
      • család- és gyermekvédő tanár
      • ének-zene tanár
      • fizikatanár
      • földrajztanár
      • informatikatanár
      • inkluzív nevelés tanára
      • kémiatanár
      • környezettan-tanár
      • magyartanár
      • matematikatanár
      • mérnöktanár (gépészmérnök)
      • pedagógiatanár
      • testnevelő tanár
      • történelemtanár
      • vizuális- és környezetkultúra-tanár
    • andragógia mesterszak
  • felsőfokú szakképzések:
    • csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzés
    • szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés, szociális munka szakirány

Gazdálkodástudományi Intézet[szerkesztés]

Tanszékei:

  • Vállalatgazdaságtani Intézeti Tanszék
  • Logisztika és Menedzsmenttudományok Intézeti Tanszék

Szakjai:

  • alapképzések:
    • gazdálkodási és menedzsment (BSc)
    • turizmus–vendéglátás (BSc)
  • felsőfokú szakképzések:
    • gazdálkodási és menedzsment (BSc)
    • turizmus–vendéglátás
  • szakirányú továbbképzések:
    • diplomás gazdaságvédelmi szakreferens
    • diplomás marketingszervezetek irányítása szakreferens
    • diplomás vállalatirányítás és kontrolling szakreferens
    • gazdasági informatikai elemző
    • gazdaságvédelmi szakközgazdász
    • logisztikai és szállítmányozási menedzser
    • marketingszervezetek irányítása szakközgazdász
    • mérnök- közgazdász (főiskolai)
    • pénzügyi, adó és adóeljárás szakközgazdász
    • regionális szakközgazdász
    • vállalati irányítás és kontrolling szakközgazdász
    • wellness és spa szakközgazdász

Környezettudományi Intézet[szerkesztés]

Tanszékei:

  • Biológia Intézeti Tanszék
  • Kémia Intézeti Tanszék
  • Környezettan Intézeti Tanszék

Szakjai:

  • alapképzések:
    • biológia (BSc)
    • környezettan (BSc)
    • kémia (BSc)
  • mesterképzések:
    • környezettan tanári mesterszak
    • kémiatanári mesterszak
  • osztatlan tanárképzés (szakpárban):
    • biológia
    • kémia
    • természetismeret-környezettan
  • szakirányú továbbképzés:
    • környezettudományi és biztonsági menedzser

Matematika és Informatika Intézet[szerkesztés]

Szakjai:

  • alapképzések:
    • programtervező informatikus (BSc)
  • osztatlan tanárképzés (szakpárban):
    • általános iskolai matematikatanár
    • általános iskolai informatikatanár
  • mesterképzés:
    • matematikatanár (MA)
  • felsőfokú szakképzés:
    • programtervező informatikus felsőfokú szakképzés

Műszaki és Agrártudományi Intézet[szerkesztés]

Tanszékei:

  • Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék
  • Jármű- és Mezőgazdasági Géptani Tanszék
  • Közlekedéstudományi és Infotechnológiai Tanszék
  • Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Tanszék

Szakjai:

  • alapszakok:
    • fizika (BSc)
    • gépészmérnök (BSc)
    • közlekedésmérnök (BSc)
    • közlekedésmérnök (BSc), légiközlekedési hajózó szakirány
    • mezőgazdasági mérnök (BSc)
    • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc)
  • mesterképzések:
    • fizikatanári mesterszak (MSc)
    • mérnöktanári (gépészmérnöki) mesterszak (MSc)
  • felsőfokú szakképzések:
    • mezőgazdasági mérnök felsőoktatási szakképzés
    • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök felsőoktatási szakképzés
    • növénytermesztő és növényvédő technológus
    • gépipari mérnökasszisztens
    • mechatronikai mérnökasszisztens
    • hulladékgazdálkodási technológus
  • szakirányú továbbképzések:
    • agrár- és vidékfejlesztési szakmérnöki szak
    • élelmiszeripari minőségügyi szakmérnöki szak
    • gumiipari technológiai szakmérnöki szak
    • minőségirányítási szakmérnöki szak
    • műszaki logisztikai szakmérnöki szak
    • környezet- és vízgazdálkodási szakmérnöki szak
    • továbbképzés közúti járművezető képzésben dolgozó szakoktatóknak, iskolavezetőknek, vizsgabiztosoknak
    • munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szak

Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet[szerkesztés]

Tanszékei:

  • Angol Nyelv és Kultúra Intézeti Tanszék
  • Irodalomtudományi Intézeti Tanszék
  • Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék
  • Ügyviteli Intézeti Tanszék

Szakjai:

  • alapképzés:
    • anglisztika (BA)
  • osztatlan tanárképzés (szakpárban):
    • általános iskolai magyartanár
  • mesterképzés:
    • magyartanár (MA)
  • szakirányú továbbképzés:
    • gazdasági és társadalomtudományi szakfordító és tolmács
    • pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak: tantárgy-pedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban (angol nyelv) ismeretkör
    • pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak: tantárgy-pedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban (magyar nyelv) ismeretkör
    • pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak: tantárgy-pedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban (ügyviteli ismeretek)
    • gépírásoktató
    • kreatív írás

Tanítóképző Intézet[szerkesztés]

Alapszak:

  • tanító, választható műveltségi területek:
    • magyar nyelv és irodalom
    • ember és társadalom
    • matematika
    • vizuális nevelés

Társadalom- és Kultúratudományi Intézet[szerkesztés]

Szakjai:

  • alapképzés:
    • andragógia
    • kommunikáció és médiatudomány
    • nemzetközi tanulmányok
  • mesterképzés:
    • andragógia
    • nemzetközi tanulmányok
  • felsőfokú szakképzés:
    • kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés

Testnevelés és Sporttudományi Intézet[szerkesztés]

Szakjai:

  • alapképzés:
    • testnevelő–edző (BSc)
    • sportszervező (sportmenedzser) (BSc)
  • szakirányú továbbképzés:
    • fitness terápia
    • outdoor programvezető
    • sportanimátor
    • személyi edző

Történettudományi és Filozófia Intézet[szerkesztés]

Tanszékei:

  • Filozófia Intézeti Tanszék
  • Történettudományi Intézeti Tanszék

Szakjai:

  • alapképzés:
    • történelem (BA)
    • szabad bölcsészet (BA)
  • mesterképzés:
    • történelemtanár (MA)

Turizmus és Földrajztudományi Intézet[szerkesztés]

Szakjai:

  • alapképzés:
    • földrajz (BSc)
  • mesterképzés:
    • földrajztanári mesterszak
  • felsőfokú szakképzés:
    • idegenforgalmi szakmenedzser

Vizuális Kultúra Intézet[szerkesztés]

Szakjai:

  • alapképzés:
    • képi ábrázolás (BA)
    • környezetkultúra (BA)
  • mesterképzés:
    • vizuális- és környezetkultúra tanár (MA)

Zenei Intézet[szerkesztés]

Szakjai:

  • alapképzés:
    • ének-zene (BA)
  • mesterképzés:
    • tanári mesterszak – ének-zene tanári szakképzettség (MA)
  • osztatlan tanárképzés (szakpárban):
    • ének-zene szakos tanár
    • népzene-, és népikultúra-tanár
  • szakirányú továbbképzés:
    • tantárgypedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban (ének-zene)

Agrár- és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet[szerkesztés]

Az AMKI egy interdiszciplináris K+F+I intézet, amelynek legfontosabb tevékenységei a következők:

  • alapkutatások, amelyek kiterjednek a sejtek szerkezetére és működésének vizsgálatára és helyi jellegű termesztett növényekben található bioaktív hatóanyagok beazonosítására, hatásmechanizmusuk tanulmányozására, felhasználva a legmodernebb molekuláris sejtbiológiai, genetikai, biokémiai, mikrobiológiai, humánbiológiai, proteomikai, metabolomika, bioinformatikai módszereket és valós-idejű makrokinematográfiát.
  • alkalmazott kutatások, amelyeknek fő profilja: bizonyos humán patogén betegségek megelőzésében és/vagy gyógyításában alkalmazható természetes antioxidánsok hatásmechanizmusainak vizsgálata; energia növények agroenergetikai alkalmazhatóságának kutatása, humán táplálkozásbiológiai-, mikrobiológiai összefüggések megfejtése és agrárbiológiai elemzések.
  • kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük a magas hozzáadott-értékű funkcionális élelmiszerek és élelmiszer kiegészítők kifejlesztésére, illetve új agrárvertikum-specifikus minőségirányítási rendszerek kidolgozására koncentrál.
  • szolgáltatások kapcsán közreműködés a mezőgazdasági és élelmiszeripari minőségirányításban, valamint a környezetgazdálkodásban és nem utolsósorban a humán kórképek molekuláris diagnosztikájában.

További egységek[szerkesztés]

Létesítmények[szerkesztés]

A-épület[szerkesztés]

A Hallgatói Információs Központnak is nevezett épületet 2003 őszén adták át. Ide kerültek át az igazgatási egységek, továbbá az intézetek közül jelenleg itt található a Gazdálkodástudományi Intézet, Társadalom- és Kultúratudományi Intézet és a Történettudományi és Filozófia Intézet. Rendezvényterme a Bessenyei-aula.

B-épület[szerkesztés]

Az egykori Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tanulmányi Épülete, jelenleg itt található az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, a Környezettudományi Intézet, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Tanítóképző Intézet, a Turizmus és Földrajztudományi Intézet, a Vizuális Kultúra Intézet és a Zenei Intézet, továbbá a Bessenyei György Tanárképző Központ, a Szaknyelvi és Idegen Nyelvi Kommunikációs Központ, a Képzési és Továbbképzési Intézet. 2012–2013 során ide költözött át a főiskola könyvtára is. 2007-ben átadott rendezvényterme a Kodály-terem.

C-épület[szerkesztés]

A Kótaji úton található (de megközelíthető a Sóstói úti egység irányából is), 2004 őszén ide költözött a Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, a jelenlegi szervezeti felépítésben pedig a Műszaki és Agrártudományi Intézet található itt. Megépítésével vált campus jellegűvé a főiskola.

D-épület[szerkesztés]

Az A- és B-épületet köti össze, emeletén hét körelőadóterem található.

E-épület[szerkesztés]

A „téglaépület” tetejére 2007 tavaszán épített új szinttel, illetve a földszint felújításával létrejött új tanulmányi épület, mely a Matematika és Informatika Intézetnek ad otthon. Összesen hat termében 120 számítógép segíti az oktatást.

Kollégiumi épületek[szerkesztés]

  • Hotel Sandra Ifjúsági Szálló
  • Campus Kollégium
  • Bessenyei Hotel

Sportlétesítmények[szerkesztés]

-Uszoda: A Botanikus kert mellett található. 28 °C-os víz van előírva, 5 sávval rendelkezik, 25 m hosszú.

-Atlétikai csarnok: A Sandra, illetve az E épület mögött található ponyvás épület, az alakja miatt a „Hernyó” becenevet kapta. 2019–2020 telén az időjárás következtében súlyosan megrongálódott, így jelenleg használhatatlan állapotban van.

Botanikus Kert[szerkesztés]

Botanikus kert kialakítását már a főiskola alapításakor tervezték, de a tényleges építkezést csak 1972-ben kezdték el a sóstói erdőben. A Tuzson János Botanikus Kertet 1998-ban nyilvánították helyi védett természeti hellyé, és ekkor 5,6 ha-ra növelték annak területét. 2008-ra a gyűjtemény mérete elérte a 2500 taxont: ebből mintegy 1500 szabadföldön és 1000 melegházban látható.

További létesítmények[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]