Budapesti Gazdasági Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)

A Markó utcai kampusz a belvárosban
A Markó utcai kampusz a belvárosban
Alapítva 1857
Hely Budapest, magyar Magyarország
Típus állami
Oktatók száma 987
Hallgatói létszám 16,905
Rektor Sándorné Dr. Kriszt Éva Ph.D
Tagság EUA, MAB, ENQA, NSZFI, NIBS, SPACE, EURASHE, EDEN, ATMU, EFAH, ERASMUS, SOCRATES, AIESEC, BCCI, EDIRC, LEONARDO, EAIE, AWBMAMD, CEEPUS, MONTIFIC, ECQA
Elhelyezkedése
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) (Budapest)
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 07′ 29″
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) témájú médiaállományokat.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (rövidítése: BGE) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2015. évi módosítása értelmében a Budapesti Gazdasági Főiskola helyébe lépő új egyetem neve 2016. január 1-jétől.[1] Karai jelenleg Budapesten és Zalaegerszegen működnek.


A BGF Magyarország első, legnagyobb és piacvezető gazdasági főiskolája volt.[2][3] 2013-ban elnyerte az „Alkalmazott tudományok főiskolája” címet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ítél oda annak a – legfeljebb két – főiskolának, amely „hallgatóinak kiváló, gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó, jól használható képzést nyújt, továbbá kutatási tevékenységet folytat az alkalmazott tudományok területén, valamint széles körű nemzetközi együttműködést alakított ki más oktatási intézményekkel”.[4]

A BGF a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény alapján, 3 felsőoktatási intézmény összevonásával, 3 főiskolai karként való integrálásával jött létre.[2]

Magyarország legnagyobb, több mint 20 ezer hallgatót képező főiskoláját, a BGF-et a magyar felsőoktatási integráció hozta létre, s 2000. január 1-jétől a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg. A jogelőd intézményekben végzettek, illetve az elmúlt években immáron BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei.

A képzések tartalmának kialakításakor eddig is alapvetően figyelembe vette a BGF a gazdaság és a munkaerőpiac kívánalmait. Ennek is köszönhetően a munkaerőpiac a BGF által kiállított oklevelet nagyra értékeli elméleti és gyakorlati szempontból is. A felsőoktatási rangsorokban mind a felvételi, mind a különböző szervezetek által készített „elégedettségi”, illetve „színvonal-vizsgálatokban” az intézmény mindig az élmezőnybe tartozott. Ez azt mutatja, hogy az intézményt a leendő és volt hallgatók is pozitívan értékelik, annak munkaerő-piaci hasznosságát is megfelelőnek ítélik. A BGF-en kiállított közgazdászdiploma a legkeresettebb főiskolai diploma a gazdaságtudományok területén.[5]

Története[szerkesztés]

A Budapesti Gazdasági Egyetem KVIK és PSZK karainak hivatalos jogelődje az 1857. november elsején alapított Handelsakademie Pest (Pesti Kereskedelmi Akadémia). A Pesti Kereskedelmi Akadémia volt az ország és Közép-Európa első közgazdasági felsőoktatási intézménye („közgáza”).[6] A világon ez volt a második gazdasági iskola a párizsi ESCP után, melyet 1819-ben alapítottak.[forrás?]

A Pénzügyi és Számviteli Kar budapesti kampusza

A Pesti Kereskedelmi Akadémia alapítása idején Magyarországon osztrák uralom volt, az iskolát az osztrák császár, I. Ferenc József alapította. 1873-ban Pest és Buda egyesülését követően átnevezték a főiskolát, új neve Budapesti Kereskedelmi Akadémia lett. 1899-ben a híres Keleti Kereskedelmi Akadémia kivált a Budapesti Kereskedelmi Akadémiából, ahol korábban tanszékként működött, majd 1920-ban a két intézmény ismét összeolvadt.

A Számviteli Főiskola 1953-ban alakult meg, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola pedig 1969-ben. Szintén 1969-ben alakult Külkereskedelmi Levelező Iskola, a Külkereskedelmi Főiskola előde.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola 1970-ben jött létre, melyet 1971-ben a főiskola Zalaegerszegi Intézetének megalakulása követett. Ebben az évben, 1971-ben a Külkereskedelmi Főiskola is megalakult a Külkereskedelmi Levelező Iskolából. Egy évvel később, 1972-ben a Pénzügyi és Számvitel Főiskola Salgótarjáni Intézetének megalakulásával nyerte el végleges formáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskola - egészen a BGF megalakulásáig. 1992-től a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola új neve Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola.

2000-ben a 3 főiskola összeolvadásával jött létre a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF). A korábbi intézmények az új főiskola karaiként működtek tovább: Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar; Külkereskedelmi Főiskolai Kar és Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar. 2009-ben a mesterképzési szakok indítása után a karok egyetemi karokká váltak, így nevükből a "Főiskolai" jelzőt elhagyták, mellyel kialakultak a BGE mai karai.

2010-ben megalakult a BGE nemzetközi gazdálkodástudományi doktori iskolája. A PhD képzés a cambridge-i Anglia Ruskin University-vel közösen folyik, angol nyelven.[2] 2011-ben a Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete önálló karrá alakult Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ) néven, kialakítva ezzel a BGE 4. karát.[7]

2013-ban az intézmény elnyerte az „Alkalmazott tudományok főiskolája” címet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ítél oda annak a – legfeljebb két – főiskolának, amely „hallgatóinak kiváló, gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó, jól használható képzést nyújt, továbbá kutatási tevékenységet folytat az alkalmazott tudományok területén, valamint széles körű nemzetközi együttműködést alakított ki más oktatási intézményekkel”.[4]

2016. január 1-jétől a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2015. évi módosítása értelmében a BGF Budapesti Gazdasági Egyetem néven, alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább.

Az elődintézmények[szerkesztés]

név székhely időszak
1 Pesti Kereskedelmi Akadémia (Handelsakademie Pest) Pest 1857–1873
2 Budapesti Kereskedelmi Akadémia Budapest 1873–1953
3 Keleti Kereskedelmi Akadémia Budapest 1899–1920
4 Számviteli Főiskola Budapest 1953–1970
5 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Budapest 1969–1992
6 Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola Budapest 1992–2000
7 Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest 1970–2000
8 Külkereskedelmi Főiskola Budapest 1969–2000
9 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapest 2000–2015
10 Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest 2016-

Karok[szerkesztés]

A KVIK Alkotmány utcai épülete
A BGE épülete Budapesten, Magyarország EU elnökségének idején
BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK)[szerkesztés]

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. Budapesten, az V. kerületi Alkotmány utca 9-11. alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[8]

  • BA Andragógia
  • BA Kereskedelem és marketing (angol és német nyelven is)
  • BA Turizmus-vendéglátás (magyar, angol és német nyelven is)
  • BA Üzleti szakoktató (vendéglátás és kereskedelem szakirányokon)
  • MA Turizmus-menedzsment (angol nyelven is)
      • Egészségturizmus és területfejlesztés szakirány
      • F&B menedzsment szakirány
  • MA Közgazdásztanár
BGE Külkereskedelmi Kar (KKK)[szerkesztés]

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar. Budapesten, a XVI. kerületi Diósy Lajos utca 22-24. alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[9]

  • BA Kereskedelem és marketing
  • BA Kommunikáció és médiatudomány
  • BA Nemzetközi gazdálkodás (magyar, angol és francia nyelven is)
  • BA Nemzetközi tanulmányok
  • MA Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol nyelven is)
  • MA Nemzetközi tanulmányok (angol nyelven is)
    • Európa-tanulmányok szakirány
    • Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány
  • MA marketing
BGE Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK, hagyományosan: PSZF)[szerkesztés]
A PSZK légi felvétele, háttérben a Bagolyvár Kollégium 2 épülete (bal-felső sarok)

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar. Budapesten, a XIV. kerületi Buzogány utca 10-12. alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[10]

  • BA Emberi erőforrások
  • BA Gazdálkodási és menedzsment
  • BA Gazdaságinformatikus
  • BA Pénzügy és számvitel (magyar és angol nyelven is)
  • MA Pénzügy
  • Vállalati pénzügy szakirány
  • Monetáris és közpénzügyek szakirány
  • MA Számvitel
    • Ellenőrzés és könyvvizsgálat szakirány
    • Vezetői számvitel szakirány
  • MA Vállalkozásfejlesztés
BGE Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ)[szerkesztés]

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg. A kar Zalaegerszegen, a Gasparich Márk u. 18/A alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[11]

  • FOSZK Gazdálkodási és menedzsment, Gazdaságinformatikus, Nemzetközi gazdálkodás, Pénzügy és számvitel
  • BA Gazdálkodási és menedzsment
  • BA Gazdaságinformatikus
  • BA Pénzügy és számvitel
  • MA Pénzügy (levelező)

Doktori iskola[szerkesztés]

A BGE nemzetközi gazdálkodástudományi doktori iskolája intézményi szinten működik, ahol a PhD képzés és fokozatszerzés a cambridge-i Anglia Ruskin University-vel közösen folyik, angol nyelven, kettős akkreditációval.[2]

Kollégiumok[szerkesztés]

  • BGE-KVIK Lengyel Gyula Kollégium (1113 Budapest, Laufenauer u. 1-7.)[12]
  • BGE-KKK Mátyásföldi Kollégium (1165 Budapest, Diósy Lajos u. 22-24.)[13]
  • BGE-PSZK Bagolyvár úti Kollégium (1148 Budapest, Bagolyvár u. 6-10.)[14]
  • BGE-GKZ Gasparich úti kollégium (8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A)[14]

Rangsorok[szerkesztés]

  • A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács Webometrics Kutatási rangsorolása alapján a BGF az 1. számú legértékesebb gazdaságtudományi, üzleti képzést nyújtó felsőoktatási intézmény a hazai egyetemek és főiskolák között, valamint a 40. Európában és a 112. legjobb ilyen intézmény a világon.
  • A BGF az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény amely szerepel a 100 legjobb üzleti képzést nyújtó intézmény rangsorában az Engviet.com rangsorában.
  • A Heti Válasz és a CEMI (Central European Management Intelligence) 2011-es kutatása szerint, amit vállalati felső vezetőkkel és fejvadász cégek megkérdezésével végeztek az üzleti szférában, a BGF az 1. helyen szerepelt az értékelésükben a diploma értéke alapján az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül.
  • A HVG Diplomában megjelent 2009-es GVI kutatás és értékelés szerint, melyet vállalati felső vezetőkkel készített, a BGF nyújtja a legjobb képzést a pénzügy, számvitel, gazdaságelemzés, emberi erőforrások, turizmus és szállodamenedzsment területén az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül, továbbá a három legjobb iskola között szerepel minden más szakterületen is.
  • A BGF-es diploma a legértékesebb és az iskola nyújtja a legjobb minőségű oktatást az üzleti menedzsment, az emberi erőforrás menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás és a pénzügy és számvitel szakok tekintetében az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül a Népszabadság 2007-es A 25 legjobb diploma kutatása szerint.
  • A Felvi.hu adatai alapján 2011-ben 14,986 jelentkezővel a BGF messze a legnépszerűbb gazdaságtudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény volt Magyarországon és összességében is a második legnépszerűbb felsőoktatási intézmény Budapesten az ELTE után.
  • A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 1. helyezett az oktatás minőségét tekintve az összes hazai gazdaságtudományi és üzleti képzést nyújtó felsőoktatási intézmény között.
  • A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 2. helyezett a diploma értékét tekintve az összes gazdaságtudományi és üzleti képzést nyújtó intézmény között.
  • A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 1. helyezett a diploma megszerzésének nehézsége alapján a gazdaságtudományi területen.

Híres hallgatói[szerkesztés]

BGE nyelvvizsga[szerkesztés]

A BGE Nyelvvizsga és Továbbképző Központ (BGE NYTK) lehetőséget biztosít BGE-s és nem BGE-s hallgatóknak egyaránt államilag akkreditált szaknyelvi nyelvvizsgák letételére. A központ 2000. májusa óta működik az intézményben. Minden szinten (B1, B2 és C1), valamint minden vizsgarendszerben (írásbeli, szóbeli és komplex) tehető vizsga, az alábbi 8 nyelvből: angol, francia, japán, kínai, német, olasz, orosz és spanyol. A BGF-NYTK országosan 20 vizsgahellyel rendelkezik. A következő szakterületek szaknyelvi vizsgabizonyítványait lehet megszerezni:[15]

  1. üzleti szaknyelvi,
  2. idegenforgalmi-vendéglátóipari szaknyelvi és
  3. pénzügyi szaknyelvi.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a 2011. évi CCIV. törvény 115. § (13) bekezdése: "A Budapesti Gazdasági Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Gazdasági Egyetem megnevezéssel működik." - a 2015. évi CCVI. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
  2. ^ a b c d Történet
  3. Budapesti Gazdasági Főiskola
  4. ^ a b Alkalmazott tudományok főiskolája
  5. A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák #Piaci tényezők
  6. A kereskedelmi Akadémia jubileuma
  7. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
  8. Alapképzések KVIK
  9. Alapképzések KKK
  10. Alapképzések PSZK
  11. Alapképzések PSZK
  12. Kollégium KVIK
  13. Kollégium KKK
  14. Kollégium PSZK-BP
  15. Nyelvvizsga és Továbbképző Központ