Budapesti Gazdasági Egyetem
Budapesti Gazdasági Egyetem (
| |
![]() | |
A Rektori Épület a Markó utcaban | |
Alapítva | 1857 |
Rövid név | BGE |
Hely | Magyarország, Budapest |
Típus | egyetem |
Oktatók száma | 987 |
Hallgatói létszám | 16 905 |
Rektor | Heidrich Balázs (2016. július 1. – )[1] |
Tagság | EUA, MAB, ENQA, NSZFI, NIBS, SPACE, EURASHE, EDEN, ATMU, EFAH, ERASMUS, SOCRATES, AIESEC, BCCI, EDIRC, LEONARDO, EAIE, AWBMAMD, CEEPUS, MONTIFIC, ECQA |
Elérhetőség | |
Cím | 1055 Budapest, Markó u. 29-31. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 07′ 29″ | |
A Budapesti Gazdasági Egyetem weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Gazdasági Egyetem témájú médiaállományokat. |

A Budapesti Gazdasági Egyetem (angolul: Budapest Business School, (rövidítve: BGE) a Budapesti Gazdasági Főiskola helyébe lépő új egyetem neve 2016. január 1-jétől.[2] A BGE üzleti egyetem, egyben Európa második legrégebbi üzleti iskolája[forrás?] a francia ESCP Business School után. Az egyetem egyik jogelődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt, amely a közép-európai térség, ezen belül az Osztrák–Magyar Monarchia első kereskedelmi felsőoktatási intézménye volt.[3] 2020-ban három budapesti és egy vidéki karból áll az egyetem, melyen mintegy 16 000 hallgató tanul.
Története[szerkesztés]
A Budapesti Gazdasági Egyetem története jogelőd intézményei révén 1857-re, a Pesti Kereskedelmi Akadémia alapítására vezethető vissza. A korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola jelenlegi formája 2000. január 1-jén jött létre három elismert és sikeres felsőoktatási intézmény, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola integrációjával. A három budapesti és egy vidéki (zalaegerszegi) karból álló Egyetem mintegy 16.000 hallgatójával Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye.
A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar elődje az 1857-ben alapított Kereskedelmi Akadémia volt, amely - 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémiával bővülve - a közép-európai térség, ezen belül az Osztrák-Magyar Monarchia első kereskedelmi főiskolája volt. Ebben az iskolában képezték a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. A második világháború után, egészen 1962-ig középfokú kereskedelmi iskola működött az Alkotmány utcai patinás épületben, amely - a képzés újjászervezésével - először felsőfokú kereskedelmi szakiskola lett, majd a tradíciókra alapozva 1969-ben Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. Az intézmény az önálló idegenforgalmi szakot is kifejező mai elnevezését végül 1992-ben nyerte el.
A Külkereskedelmi Kar története 1957-ben kezdődött. Ekkor jött létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált szakembereket képző Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962-ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává. 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. 1992-ben kezdődött meg nemzetközi együttműködésben az angol és francia nyelvű szakmai oktatás. Jelenleg mintegy 4000 hallgató tanul a Kar különböző típusú képzési programjain.
A Pénzügyi és Számviteli Kar története szintén visszavezethető a hazai felsőfokú gazdasági szakemberképzés közös eredetére, az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémiára, majd a Keleti Kereskedelmi Akadémiára. Szorosabban véve azonban a Számviteli Főiskola 1953. évi megalakulását tekinthetjük a főiskola alapítási dátumának, az intézmény az 1970/71. tanévtől kapta a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nevet. Az 1971/72-es tanévben Zalaegerszegen, a következő tanévben pedig Salgótarjánban létesült a főiskolának területi intézete. Ezzel a hazai pénzügyi és számviteli felsőfokú szakemberképzés zászlóshajójává vált. A zalaegerszegi intézet jelenleg Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven folytatja oktató-kutató munkáját.[3]
Az elődintézmények[szerkesztés]
név | székhely | időszak | |
---|---|---|---|
1 | Pesti Kereskedelmi Akadémia (Handelsakademie Pest) | Pest | 1857–1873 |
2 | Budapesti Kereskedelmi Akadémia | Budapest | 1873–1953 |
3 | Keleti Kereskedelmi Akadémia | Budapest | 1899–1920 |
4 | Számviteli Főiskola | Budapest | 1953–1970 |
5 | Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola | Budapest | 1969–1992 |
6 | Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola | Budapest | 1992–2000 |
7 | Pénzügyi és Számviteli Főiskola | Budapest | 1970–2000 |
8 | Külkereskedelmi Főiskola | Budapest | 1969–2000 |
9 | Budapesti Gazdasági Főiskola | Budapest | 2000–2015 |
10 | Budapesti Gazdasági Egyetem | Budapest | 2016- |
Karok és képzések[szerkesztés]
BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK)[szerkesztés]
Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. Budapesten, az V. kerületi Alkotmány utca 9-11. alatt működik. A következő képzésekkel várja jelenleg a hallgatókat:[4]
Alapképzések | Mesterképzések | Felsőoktatási szakképzések | Szakirányú továbbképzések |
---|---|---|---|
Andragógia | Közgazdásztanár | Kereskedelem és marketing | Csúcsgasztronómia menedzser |
Kereskedelem és marketing
(magyar, angol és német nyelven) |
Turizmus-menedzsment
(magyar vagy angol nyelven) |
Turizmus-vendéglátás | Kereskedelmi logisztika és ellátási
lánc menedzsment |
Közösségszervezés | Munkahelyi mentálhigiéné | ||
Turizmus-vendéglátás
(magyar, angol és német nyelven) |
Protokoll és rendezvényszervező | ||
Üzleti szakoktató | Szaknyelvpedagógia | ||
Turizmus-desztináció menedzsment |
BGE Külkereskedelmi Kar (KKK)[szerkesztés]
Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar. Budapesten, a XVI. kerületi Diósy Lajos utca 22-24. alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[5]
Alapképzések | Mesterképzések | Felsőoktatási szakképzések | Szakirányú továbbképzések |
---|---|---|---|
International business economics
(in English or in French) |
International economics and business | Kommunikáció és média | Bormarketing |
Kereskedelem és marketing | International relations | Nemzetközi gazdálkodás | Kereskedelmbiztonság és üzletfejlesztés |
Kommunikációs és médiatudomány | Marketing | Nemzetközi beszerzések és értékesítés | |
Nemzetközi gazdálkodás
(magyar, angol vagy francia nyelven) |
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás | Nemzetközi logisztikai szolgáltatások | |
Nemzetközi tanulmányok | Nemzetközi tanulmányok
(magyar vagy angol nyelven) |
Public relations és szóvivő | |
Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács | |||
TQM Minőségügyi menedzsment |
BGE Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK, hagyományosan: PSZF)[szerkesztés]
Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar. Budapesten, a XIV. kerületi Buzogány utca 10-12. alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[6]
Alapképzések | Mesterképzések | Felsőoktatási szakképzések | Szakirányú továbbképzések |
---|---|---|---|
Emberi erőforrások | Pénzügy | Emberi erőforrások | Business coach |
Finance and accounting (in english) | Számvitel | Gazdálkodás és menedzsment | Controlling szakközgazdász |
Gazdálkodás és menedzsment | Vállalkozásfejlesztés | Gazdaságinformatikus | Európai pénzügyi szaktanácsadó |
Gazdaságinformatikus | Pénzügy és számvitel | Közgazdálkodás, közpénz menedzsment | |
Pénzügy és számvitel
(magyar és angol nyelven) |
Mérnök-közgazdász | ||
Pénzintézeti informatika szakközgazdász | |||
Pénzintézeti kockázatelemző szakközgazdász | |||
Pénzügy adó-, illeték, vám | |||
Pénzügyi controller és tanácsadó szakközgazdász | |||
Üzleti és hr menedzsment |
BGE Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ)[szerkesztés]
Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg. A kar Zalaegerszegen, a Gasparich Márk u. 18/A alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[6]
Alapképzések | Mesterképzések | Felsőoktatási szakképzések | Szakirányú továbbképzések |
---|---|---|---|
Gazdálkodás és menedzsment | Pénzügy | Gazdálkodás és menedzsment | Business coach |
Gazdaságinformatikus | Gazdaságinformatikus | Gazdasági logisztikus | |
Pénzügy és számvitel | Pénzügy és számvitel | Közgazdálkodás, közpénz menedzsment | |
Pályázati projektmenedzser |
Doktori iskola[szerkesztés]
A BGE mint alkalmazott tudományok egyeteme profiljára épülő doktori iskola létesítését a Magyar Felsőfokú Akkreditációs Bizottság 2018. december 14-i határozata hagyta jóvá. A kis- és közepes vállalkozások üzleti és menedzsment tématerületeit lefedő doktori képzést 2019 szeptemberében indította az Egyetem. A Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola a magyar felsőoktatási térben hiánypótló, unikális képzést kínál, amelyből mind az akadémiai karrierpálya iránti érdeklődők, mind a gazdasági gyakorlattal szoros kapcsolatban állók profi tálhatnak. Az itt végző hallgatók magasan képzett, innovatív megközelítésekre nyitott szakemberekként, oktatókként, kutatókként léphetnek majd ki a munkaerőpiacra.
Az angol nyelvű képzés 2020/2021. tanév első félévében indul.[7]
Kollégiumok[szerkesztés]
- BGE-KVIK Lengyel Gyula Kollégium (1113 Budapest, Laufenauer u. 1-7.)[8]
- BGE-KKK Mátyásföldi Kollégium (1165 Budapest, Diósy Lajos u. 22-24.)[9]
- BGE-PSZK Bagolyvár úti Kollégium (1148 Budapest, Bagolyvár u. 6-10.)[10]
- BGE-GKZ Gasparich úti kollégium (8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A)[11]
Rangsorok[szerkesztés]
- A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács Webometrics Kutatási rangsorolása alapján a BGF az 1. számú legértékesebb gazdaságtudományi, üzleti képzést nyújtó felsőoktatási intézmény a hazai egyetemek és főiskolák között, valamint a 40. Európában és a 112. legjobb ilyen intézmény a világon.
- A BGF az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény amely szerepel a 100 legjobb üzleti képzést nyújtó intézmény rangsorában az Engviet.com rangsorában.
- A Heti Válasz és a CEMI (Central European Management Intelligence) 2011-es kutatása szerint, amit vállalati felső vezetőkkel és fejvadász cégek megkérdezésével végeztek az üzleti szférában, a BGF az 1. helyen szerepelt az értékelésükben a diploma értéke alapján az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül.
- A HVG Diplomában megjelent 2009-es GVI kutatás és értékelés szerint, melyet vállalati felső vezetőkkel készített, a BGF nyújtja a legjobb képzést a pénzügy, számvitel, gazdaságelemzés, emberi erőforrások, turizmus és szállodamenedzsment területén az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül, továbbá a három legjobb iskola között szerepel minden más szakterületen is.
- A BGF-es diploma a legértékesebb és az iskola nyújtja a legjobb minőségű oktatást az üzleti menedzsment, az emberi erőforrás menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás és a pénzügy és számvitel szakok tekintetében az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül a Népszabadság 2007-es A 25 legjobb diploma kutatása szerint.
- A Felvi.hu adatai alapján 2011-ben 14,986 jelentkezővel a BGF messze a legnépszerűbb gazdaságtudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény volt Magyarországon és összességében is a második legnépszerűbb felsőoktatási intézmény Budapesten az ELTE után.
- A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 1. helyezett az oktatás minőségét tekintve az összes hazai gazdaságtudományi és üzleti képzést nyújtó felsőoktatási intézmény között.
- A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 2. helyezett a diploma értékét tekintve az összes gazdaságtudományi és üzleti képzést nyújtó intézmény között.
- A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 1. helyezett a diploma megszerzésének nehézsége alapján a gazdaságtudományi területen.
Híres hallgatói[szerkesztés]
- Békesi László kétszeres pénzügyminiszter
- Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a legvagyonosabb magyar
- Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde jelenlegi vezérigazgatója
- Demján Sándor, a TriGránit Zrt. elnöke, a 2. legvagyonosabb magyar
- Scheiring Gábor, az LMP gazdasági kabinetvezetője
- Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC tulajdonosa, a 76. legvagyonosabb magyar
- Erdei Tamás, az MKB Bank volt vezérigazgatója, az OTP Bank igazgatótanácsának tagja
- Dávid Ilona, a MÁV ZRt. elnök-vezérigazgatója
- Hámori Réka, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza
- Juhász Ferenc honvédelmi miniszter (2002–2006)
- Varga Zoltán önkormányzati miniszter (2008–2010)
- Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter (2002–2004)
- Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter (2000–2002)
- Gondos Judit jelenlegi államtitkár, NGM
- Tállai András jelenlegi parlamenti államtitkár, NGM
- Simicskó István honvédelmi államtitkár
- Kis Miklós Zsolt jelenlegi vidékfejlesztési államtitkár
- Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára (1999–2014)
- Sztanó Imre, a hatályos Számviteli törvény alkotója
- Kiss Ádám, humorista
- ifj. Sztanó Imre, vezérigazgató-helyettes, Erste Bank, és továbbiak
BGE nyelvvizsga[szerkesztés]
A BGE Nyelvvizsga és Továbbképző Központ (BGE NYTK) lehetőséget biztosít BGE-s és nem BGE-s hallgatóknak egyaránt államilag akkreditált szaknyelvi nyelvvizsgák letételére. A központ 2000 májusa óta működik az intézményben. Minden szinten (B1, B2 és C1), valamint minden vizsgarendszerben (írásbeli, szóbeli és komplex) tehető vizsga, az alábbi 8 nyelvből: angol, francia, japán, kínai, német, olasz, orosz és spanyol. A BGF-NYTK országosan 20 vizsgahellyel rendelkezik. A következő szakterületek szaknyelvi vizsgabizonyítványait lehet megszerezni:[12]
- üzleti szaknyelvi,
- idegenforgalmi-vendéglátóipari szaknyelvi és
- pénzügyi szaknyelvi.
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.origo.hu/itthon/20160629-uj-rektor-a-budapesti-gazdasagi-egyetem-elen.html
- ↑ a 2011. évi CCIV. törvény 115. § (13) bekezdése: "A Budapesti Gazdasági Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Gazdasági Egyetem megnevezéssel működik." - a 2015. évi CCVI. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
- ↑ a b TÖRTÉNET
- ↑ Alapképzések KVIK
- ↑ Alapképzések KKK
- ↑ a b Alapképzések PSZK
- ↑ Losoncz Miklós: Vállalkozás- és gazdálkodástudományi doktori iskola. BGE (2018) (Hozzáférés: 2019. nov. 29.)
- ↑ Kollégium KVIK
- ↑ Kollégium KKK
- ↑ Kollégium PSZK-BP. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
- ↑ [1]
- ↑ Nyelvvizsga és Továbbképző Központ
|