Budapesti Gazdasági Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)

A Markó utcai kampusz a belvárosban
A Markó utcai kampusz a belvárosban
Alapítva 1857
Hely Budapest, magyar Magyarország
Típus állami
Oktatók száma 987
Hallgatói létszám 16,905
Rektor Prof. Dr. Heidrich Balázs
Tagság EUA, MAB, ENQA, NSZFI, NIBS, SPACE, EURASHE, EDEN, ATMU, EFAH, ERASMUS, SOCRATES, AIESEC, BCCI, EDIRC, LEONARDO, EAIE, AWBMAMD, CEEPUS, MONTIFIC, ECQA
Elhelyezkedése
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) (Budapest)
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 07′ 29″
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) témájú médiaállományokat.
A BGE épülete Budapesten, Magyarország EU elnökségének idején

A Budapesti Gazdasági Egyetem (rövidítése: BGE) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2015. évi módosítása értelmében a Budapesti Gazdasági Főiskola helyébe lépő új egyetem neve 2016. január 1-jétől.[1] Karai jelenleg Budapesten és Zalaegerszegen működnek.


A BGF Magyarország első, legnagyobb és piacvezető gazdasági főiskolája volt.[2][3] 2013-ban elnyerte az „Alkalmazott tudományok főiskolája” kiválósági címet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ítél oda annak a – legfeljebb két – intézménynek, amely „hallgatóinak kiváló, gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó, jól használható képzést nyújt, továbbá kutatási tevékenységet folytat az alkalmazott tudományok területén, valamint széles körű nemzetközi együttműködést alakított ki más oktatási intézményekkel”.[4]

A BGF a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény alapján, 3 felsőoktatási intézmény összevonásával, 3 főiskolai karként való integrálásával jött létre.[2] Az említett jogelődök, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola voltak, melyeket együttesen 2000. januárt 1-jétől Budapesti Gazdasági Főiskolaként működtek tovább.

Már a jogelőd intézményekben végzettek, valamint a 2000 óta eltelt években BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakembereivé váltak, sokan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei lettek.

A képzések tartalmának kialakításakor eddig is alapvetően figyelembe vette az immár Budapesti Gazdasági Egyetemként működő intézmény a gazdaság és a munkaerőpiac kívánalmait. Ennek is köszönhetően a munkaerőpiac a BGE által kiállított oklevelet nagyra értékeli elméleti és gyakorlati szempontból is. A felsőoktatási rangsorokban mind a felvételi, mind a különböző szervezetek által készített „elégedettségi”, illetve „színvonal-vizsgálatokban” az intézmény mindig az élmezőnybe tartozott. Ez azt mutatja, hogy az intézményt a leendő és volt hallgatók is pozitívan értékelik, annak munkaerő-piaci hasznosságát is megfelelőnek ítélik.[5]

Története[szerkesztés]

A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt, amely - 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémiával bővülve - a közép-európai térség, ezen belül az Osztrák-Magyar Monarchia első kereskedelmi főiskolája volt. Ebben az iskolában képezték a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. A II. világháború után, egészen 1962-ig középfokú kereskedelmi iskola működött az Alkotmány utcai patinás épületben, amely - a képzés újjászervezésével - először felsőfokú kereskedelmi szakiskola lett, majd a tradíciókra alapozva 1969-ben Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. Az intézmény az önálló idegenforgalmi szakot is kifejező mai elnevezését végül 1992-ben nyerte el.

A Pénzügyi és Számviteli Kar története szintén visszavezethető a hazai felsőfokú gazdasági szakemberképzés közös eredetére, az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémiára, majd a Keleti Kereskedelmi Akadémiára. Szorosabban véve azonban a Számviteli Főiskola 1953. évi megalakulását tekinthetjük a főiskola alapítási dátumának, mely után az intézmény az 1970/71. tanévtől kapta meg a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nevet. Az 1971/72-es tanévben Zalaegerszegen, a következő tanévben pedig Salgótarjánban létesült a főiskolának területi intézete. Ezzel a hazai pénzügyi és számviteli felsőfokú szakemberképzés zászlóshajójává vált. A zalaegerszegi intézet jelenleg Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven folytatja oktató-kutató munkáját.

A BGE-n és jogelőd intézményeiben oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei.

A Külkereskedelmi Kar története egészen a 20. század derekáig, egészen pontosan 1957-ig nyúlik vissza. Ekkor jött létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált szakembereket képző Külkereskedelmi Levelező Iskola, mely 1962-ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává. Kevesebb mintegy évtized leforgása alatt, az intézmény érdemes lett a főiskolai rangra, melyet 1971-ben kapott meg, s így Külkereskedelmi Főiskolaként működött tovább. 1992-ben kezdődött meg nemzetközi együttműködésben az angol és francia nyelvű szakmai oktatás. Jelenleg mintegy 4000 hallgató tanul a Kar különböző típusú képzési programjain.

2000-ben a 3 főiskola összeolvadásával jött létre a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF). A korábbi intézmények az új főiskola karaiként működtek tovább: Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar; Külkereskedelmi Főiskolai Kar és Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar. 2009-ben a mesterképzési szakok indítása után a karok egyetemi karokká váltak, így nevükből a "Főiskolai" jelzőt elhagyták, mellyel kialakultak a BGE mai karai.[6]

2010-ben megalakult a BGE nemzetközi gazdálkodástudományi doktori iskolája. A PhD képzés a cambridge-i Anglia Ruskin University-vel közösen folyik, angol nyelven.[2] 2011-ben a Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete önálló karrá alakult Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ) néven, ezzel létrejött az egyetem negyedik kara.[7]

2013-ban az intézmény elnyerte az „Alkalmazott tudományok főiskolája” kiválósági címet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ítél oda annak a – legfeljebb két – főiskolának, amely „hallgatóinak kiváló, gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó, jól használható képzést nyújt, továbbá kutatási tevékenységet folytat az alkalmazott tudományok területén, valamint széles körű nemzetközi együttműködést alakított ki más oktatási intézményekkel”.[4]

2016. január 1-jétől a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2015. évi módosítása értelmében a BGF Budapesti Gazdasági Egyetem néven, alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább.

Az elődintézmények[szerkesztés]

név székhely időszak
1 Pesti Kereskedelmi Akadémia (Handelsakademie Pest) Pest 1857–1873
2 Budapesti Kereskedelmi Akadémia Budapest 1873–1953
3 Keleti Kereskedelmi Akadémia Budapest 1899–1920
4 Számviteli Főiskola Budapest 1953–1970
5 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Budapest 1969–1992
6 Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola Budapest 1992–2000
7 Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest 1970–2000
8 Külkereskedelmi Főiskola Budapest 1969–2000
9 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapest 2000–2015
10 Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest 2016-

Karok és képzések[szerkesztés]

BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK)[szerkesztés]

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. Budapesten, az V. kerületi Alkotmány utca 9-11. alatt működik. A következő képzésekkel várja jelenleg a hallgatókat:[8]

A KVIK Alkotmány utcai épülete
Alapképzések Mesterképzések Felsőoktatási szakképzések Szakirányú továbbképzések
Andragógia Közgazdásztanár Kereskedelem és marketing Csúcsgasztronómia menedzser
Kereskedelem és marketing

(magyar, angol és német nyelven)

Turizmus-menedzsment

(magyar vagy angol nyelven)

Turizmus-vendéglátás Kereskedelmi logisztika és ellátási

lánc menedzsment

Közösségszervezés Munkahelyi mentálhigiéné
Turizmus-vendéglátás

(magyar, angol és német nyelven)

Protokoll és rendezvényszervező
Üzleti szakoktató Szaknyelvpedagógia
Turizmus-desztináció menedzsment
BGE Külkereskedelmi Kar (KKK)[szerkesztés]

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar. Budapesten, a XVI. kerületi Diósy Lajos utca 22-24. alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[9]

Alapképzések Mesterképzések Felsőoktatási szakképzések Szakirányú továbbképzések
International business economics

(in English or in French)

International economics and business Kommunikáció és média Bormarketing
Kereskedelem és marketing International relations Nemzetközi gazdálkodás Kereskedelmbiztonság és üzletfejlesztés
Kommunikációs és médiatudomány Marketing Nemzetközi beszerzések és értékesítés
Nemzetközi gazdálkodás

(magyar, angol vagy francia nyelven)

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás Nemzetközi logisztikai szolgáltatások
Nemzetközi tanulmányok Nemzetközi tanulmányok

(magyar vagy angol nyelven)

Public relations és szóvivő
Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács
TQM Minőségügyi menedzsment
BGE Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK, hagyományosan: PSZF)[szerkesztés]

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar. Budapesten, a XIV. kerületi Buzogány utca 10-12. alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[10]

A Pénzügyi és Számviteli Kar zuglói épülete
Alapképzések Mesterképzések Felsőoktatási szakképzések Szakirányú továbbképzések
Emberi erőforrások Pénzügy Emberi erőforrások Business coach
Finance and accounting (in english) Számvitel Gazdálkodás és menedzsment Controlling szakközgazdász
Gazdálkodás és menedzsment Vállalkozásfejlesztés Gazdaságinformatikus Európai pénzügyi szaktanácsadó
Gazdaságinformatikus Pénzügy és számvitel Közgazdálkodás, közpénz menedzsment
Pénzügy és számvitel

(magyar és angol nyelven)

Mérnök-közgazdász
Pénzintézeti informatika szakközgazdász
Pénzintézeti kockázatelemző szakközgazdász
Pénzügy adó-, illeték, vám
Pénzügyi controller és tanácsadó szakközgazdász
Üzleti és hr menedzsment
BGE Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ)[szerkesztés]

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg. A kar Zalaegerszegen, a Gasparich Márk u. 18/A alatt működik. A következő szakokkal és szakirányokkal:[11]

A BGE zalaegerszegi karának Infocentruma
Alapképzések Mesterképzések Felsőoktatási szakképzések Szakirányú továbbképzések
Gazdálkodás és menedzsment Pénzügy Gazdálkodás és menedzsment Business coach
Gazdaságinformatikus Gazdaságinformatikus Gazdasági logisztikus
Pénzügy és számvitel Pénzügy és számvitel Közgazdálkodás, közpénz menedzsment
Pályázati projektmenedzser

Doktori iskola[szerkesztés]

A BGE nemzetközi gazdálkodástudományi doktori iskolája intézményi szinten működik, ahol a PhD képzés és fokozatszerzés a cambridge-i Anglia Ruskin University-vel közösen folyik, angol nyelven, kettős akkreditációval.[2]

Kollégiumok[szerkesztés]

  • BGE-KVIK Lengyel Gyula Kollégium (1113 Budapest, Laufenauer u. 1-7.)[12]
  • BGE-KKK Mátyásföldi Kollégium (1165 Budapest, Diósy Lajos u. 22-24.)[13]
  • BGE-PSZK Bagolyvár úti Kollégium (1148 Budapest, Bagolyvár u. 6-10.)[14]
  • BGE-GKZ Gasparich úti kollégium (8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A)[15]

Rangsorok[szerkesztés]

  • A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács Webometrics Kutatási rangsorolása alapján a BGF az 1. számú legértékesebb gazdaságtudományi, üzleti képzést nyújtó felsőoktatási intézmény a hazai egyetemek és főiskolák között, valamint a 40. Európában és a 112. legjobb ilyen intézmény a világon.
  • A BGF az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény amely szerepel a 100 legjobb üzleti képzést nyújtó intézmény rangsorában az Engviet.com rangsorában.
  • A Heti Válasz és a CEMI (Central European Management Intelligence) 2011-es kutatása szerint, amit vállalati felső vezetőkkel és fejvadász cégek megkérdezésével végeztek az üzleti szférában, a BGF az 1. helyen szerepelt az értékelésükben a diploma értéke alapján az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül.
  • A HVG Diplomában megjelent 2009-es GVI kutatás és értékelés szerint, melyet vállalati felső vezetőkkel készített, a BGF nyújtja a legjobb képzést a pénzügy, számvitel, gazdaságelemzés, emberi erőforrások, turizmus és szállodamenedzsment területén az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül, továbbá a három legjobb iskola között szerepel minden más szakterületen is.
  • A BGF-es diploma a legértékesebb és az iskola nyújtja a legjobb minőségű oktatást az üzleti menedzsment, az emberi erőforrás menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás és a pénzügy és számvitel szakok tekintetében az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül a Népszabadság 2007-es A 25 legjobb diploma kutatása szerint.
  • A Felvi.hu adatai alapján 2011-ben 14,986 jelentkezővel a BGF messze a legnépszerűbb gazdaságtudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény volt Magyarországon és összességében is a második legnépszerűbb felsőoktatási intézmény Budapesten az ELTE után.
  • A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 1. helyezett az oktatás minőségét tekintve az összes hazai gazdaságtudományi és üzleti képzést nyújtó felsőoktatási intézmény között.
  • A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 2. helyezett a diploma értékét tekintve az összes gazdaságtudományi és üzleti képzést nyújtó intézmény között.
  • A Felvi.hu 2010-es rangsora alapján a BGF 1. helyezett a diploma megszerzésének nehézsége alapján a gazdaságtudományi területen.

Híres hallgatói[szerkesztés]

BGE nyelvvizsga[szerkesztés]

A BGE Nyelvvizsga és Továbbképző Központ (BGE NYTK) lehetőséget biztosít BGE-s és nem BGE-s hallgatóknak egyaránt államilag akkreditált szaknyelvi nyelvvizsgák letételére. A központ 2000. májusa óta működik az intézményben. Minden szinten (B1, B2 és C1), valamint minden vizsgarendszerben (írásbeli, szóbeli és komplex) tehető vizsga, az alábbi 8 nyelvből: angol, francia, japán, kínai, német, olasz, orosz és spanyol. A BGF-NYTK országosan 20 vizsgahellyel rendelkezik. A következő szakterületek szaknyelvi vizsgabizonyítványait lehet megszerezni:[16]

  1. üzleti szaknyelvi,
  2. idegenforgalmi-vendéglátóipari szaknyelvi és
  3. pénzügyi szaknyelvi.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a 2011. évi CCIV. törvény 115. § (13) bekezdése: "A Budapesti Gazdasági Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Gazdasági Egyetem megnevezéssel működik." - a 2015. évi CCVI. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
  2. ^ a b c d Történet
  3. Budapesti Gazdasági Főiskola
  4. ^ a b Alkalmazott tudományok főiskolája
  5. A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák #Piaci tényezők
  6. Budapesti Gazdasági Egyetem - Történet (hu nyelven). uni-bge.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  7. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
  8. Alapképzések KVIK
  9. Alapképzések KKK
  10. Alapképzések PSZK
  11. Alapképzések PSZK
  12. Kollégium KVIK
  13. Kollégium KKK
  14. Kollégium PSZK-BP
  15. [http://www.bgf.hu/GKZ/Szervezeti-egysegeink/Funkcionalis-es-szolgaltato-szervezeti-egysegek/Kollegium
  16. Nyelvvizsga és Továbbképző Központ