Lévai Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lévai Katalin
Született 1954. május 22. (62 éves)
Budapest
Állampolgársága Magyarország
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus

Lévai Katalin (Budapest, 1954. május 22. –) magyar politikus, európai parlamenti képviselő, szociológus, író, a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere.

Élete[szerkesztés]

Anyai ágon szerb, apai ágon zsidó származású.[1][2] Gyermekkorát a fővárosban töltötte. 1976-ban a Külkereskedelmi Főiskola angol-német szakán szerzett diplomát. 1987-ben elvégezte az ELTE szociológia és szociálpolitika szakát, 1993-ban pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán megszerezte a doktori fokozatot, majd a szociológiai tudomány kandidátusi fokozatát.

Civil és közéleti tevékenysége[szerkesztés]

1989-től 2003-ig az Esély című szociálpolitikai folyóirat alapító főszerkesztője volt. 1987 és 1990 között tudományos kutató az MTA Szociológiai Intézetében. 1991-1996 a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Szociálpolitikai tanszékének docense, valamint oktató a BKE-Századvég Politikai Iskolán. 1999 és 2001 között svéd, cseh, német, belga, amerikai, dán és olasz egyetemeken vendégprofesszor.

1990-től 1994-ig az Esély Családsegítő Központ igazgatója, 1996 és 1998 között a Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkárságának vezetője, az Európa Tanács „Nők és férfiak esélyegyenlősége” Bizottságában képviseli Magyarországot.

1998-tól 2002-ig az Egyenlő Esélyek Alapítvány elnöke. 2002-2003-ig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságát vezeti, 2003. május 19. - 2004. június 13. között a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere volt.

2010-ben kezd műsort vezetni a Klubrádióban.[3]

Európai parlamenti tevékenysége[szerkesztés]

2004-től európai parlamenti képviselő. Ennek keretében az Európai Parlament Jogi Bizottságának tagja, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttagja, a Svájccal, Izlanddal és Norvégiával folytatott kapcsolatokért felelős és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált Küldöttség tagja, az Izraellel folytatott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja, a Központi Régió Budapesten kívüli képviselője.

Kiemelt témaként foglalkozik a romák helyzetével Európában. Létrehozta az Európai Roma Fórumot, mely 2005-ben kezdte meg tevékenységét Lévai Katalin elnökletével. Fő feladata a romák felzárkóztatása, a roma nőket érintő kettős diszkrimináció megszüntetése, az iskolai szegregáció felszámolása, a 12 milliós európai romaság integrálása. Lévai Katalint, a romákért végzett munkájának elismeréseként Martin Schulz, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) frakcióvezetője, 2007. április 11-én kinevezte az Európai Szocialista képviselőcsoport Roma- és Kisebbségjogi Szóvivőjének. Kinevezését követően kezdeményezte egy Európai Roma Stratégia létrehozását. A PES frakció szóvivőjével és Jan Marinus Wiersmaval, a Szocialista Frakció alelnökével közösen kidolgozták a szocialista párt javaslatait. A fő cél a romák hátrányos megkülönböztetésének, rossz szociális körülményeinek felszámolása és egy transznacionális kisebbségi státusz kivívása. A stratégiának eszerint olyan öt prioritási területre kell koncentrálnia, mint az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy és az aktív politikai valamint társadalmi részvétel. Az európai parlamenti Roma Forum tevékenysége alapján beválasztották a Roma Diplomacy nemzetközi elnökségébe is.

Az esélyegyenlőségért folytatott munkája[szerkesztés]

Lévai Katalin az esélyegyenlőség területén egyik fő feladatának tekinti a nők érdekeinek védelmét, az egyenlő bánásmódért és esélyegyenlőségért folytatott küzdelmet. Európai Parlamenti képviselőként is számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt, Brüsszelben tanácskozásokat szervezett, valamint a nők jogait érintő jogalkotási feladatot is vállalt. Alelnöke az MSZP Ember- és Gyermekjogi Tagozatának, de figyelemmel kíséri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság működését, ezen belül az esélyegyenlőség kérdését. A Holokauszt Emlékőrzéséért Egyesület elnökeként fellép a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben. 2008. június 24-én magkapta az Osztrák Köztársaság szolgálatáért adományozható legmagasabb osztrák állami elismerést, a Nagy Arany Kitüntetést Dr. Hans-Dietmar Schweisgut-tól, az Osztrák Köztársaság belga nagykövetétől.

2008 szeptemberében Európai Charta néven mozgalmat indított az erőszak, a szélsőségek, a gyűlöletkeltés és az intolerancia ellen, melyet már közel száz képviselő és esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezet (például European Roma Right Centre) aláírt.

Családja[szerkesztés]

Házas, egy lánygyermeke született, és egy unokája van.

Könyvei[szerkesztés]

Tizenöt, elsősorban szociálpolitikával, esélyegyenlőséggel foglalkozó könyv szerzője, illetve szerkesztője.

  • Lévai Katalin : Towards a Reform of Social Policy in Hungary (Hamburg, 1994, Hamburger Institut für Soziologie)
  • Lévai K. – Straussman J. (ed.) Innovative Local Authorities (New York, 1996, Syracuse University Press)
  • Lévai Katalin és Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások - Jelentés a nők helyzetéről (TÁRKI - Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 1997)
  • Gyulavári Tamás – Kiss Róbert – Lévai Katalin (szerk.): Vegyesváltó: Pillanatképek nőkről, férfiakról (Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, 1999)
  • Gáthy V.- Lévai K. (ed.) Shifts in Social Care (New York, 1999, Soros Foundation N.Y.)
  • Lévai Katalin (ed.): Partnership Through Progress (London, 1999, British Council)
  • A nő szerint a világ (Osiris Kiadó, Budapest, 2000)
  • Pillangóhatás (Osiris Kiadó, Budapest, 2002)
  • Táncrend nélkül (Ulpius, Budapest, 2005)
  • Párnakönyv és más mesék (Alexandra Kiadó, Budapest, 2006)
  • Vörös szőnyeg (Alexandra Kiadó, Budapest, 2007)
  • Varázskert (Alexandra Kiadó, Budapest, 2008)
  • Hazugok és szeretők (Alexandra Kiadó, Pécs 2010)
  • Karácsonyi égbolt (Alexandra Kiadó, Pécs 2011)
  • Hírnév (Alexandra Kiadó, Pécs 2009)
  • Anyám évszázada (Alexandra Kiadó, Pécs 2012)
  • A szerelemfüggő (Alexandra Kiadó, Pécs 2013)
  • Anna Karenina lánya (Kossuth Kiadó, Budapest 2014)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]