Kósa Lajos (politikus)

Kósa Lajos
Magyarország Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő 2017. október 2. – 2018. május 18.
Debrecen polgármestere
Hivatali idő 1998. – 2014.
Előd	Hevessy József
Utód	Papp László
Született	1964. március 14. (55 éves) Debrecen
Párt	Fidesz
Foglalkozás	közgazdász politikus
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa Lajos témájú médiaállományokat.

Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig a Fidesz ügyvezető alelnöke, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője, 1998–2014 között Debrecen polgármestere. 2017. szeptember 25-én Áder János október 2-i hatállyal a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki.

Tanulmányai

Általános és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, 1982-ben érettségizett a KLTE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában. Mint előfelvételis 1982 és 1983 között sorkatonai szolgálatot teljesített Szombathelyen. 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakát elvégezte ugyan, de politikai karrierje miatt a diplomát már nem szerezte meg. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos segédmunkatársa volt, és ekkor óraadóként a Közgazdaságtudományi Egyetemen mikroökonómiát tanított.

Politikai pályafutása

Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt. A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének a szervezésében, 1988. március 30-án egyike az alapító tagoknak. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként a II/1. gazdasági albizottságban (A gazdasági válság, eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció kezelésének stratégiai kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. Ugyanebben az évben Bécsben, a világkiállításról rendezett tárgyaláson a Fidesz képviselője. 1989-1990 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testülete, 1992-től a gazdaságpolitikai csoport, 1994 júniusától a párt elnökségének a tagja, alelnök volt 2004-ig.

Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3. sz., Debrecen központú választókerületében ötödik lett, a Fidesz országos listáján választották képviselővé. 1990. május 3-ától az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ezen belül az energetikai, (1992. október 13-áig, a mezőgazdasági bizottság megszervezéséig) a mezőgazdasági, a világkiállítási, a fogyasztóvédelmi és a távközlési albizottságokban dolgozott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 1. sz., Debrecen központú választókerületében indult, az első fordulóban 10,44%-kal a negyedik helyen végzett, az Országgyűlésbe a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listavezetőjeként jutott be (az országos listán huszonharmadik volt). Az Országgyűlésben a gazdasági bizottság tagja volt. 1996. június 25-éig részt vett a mezőgazdasági bizottság munkájában is. 1996. március 21-éig a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeinek tisztázására létrehozott vizsgálóbizottság elnöke volt és részt vett a magyar-orosz olajszállítások kapcsán felmerült összeférhetetlenségi-korrupciós vádakat kivizsgáló, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelölését szolgáló ideiglenes bizottságok tevékenységében is.

Kósa Lajos felszólalása az Alaptörvény 7. módosításának általános vitájában

Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. egyéni választókerületben (Debrecen). A számvevőszéki bizottság elnökévé választották. Az ez évi önkormányzati választásokon pártja jelöltje a debreceni polgármester-választáson, amelyet megnyert. 1998 és 1999 között a Fidesz-frakció gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese.

A 2002-es országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. számú egyéni választókerületben. Az önkormányzati bizottság alelnöke volt 2003-ig, ill. Fidesz frakcióvezető-helyettese 2004-ig. Az őszi önkormányzati választáson újra Debrecen polgármesterévé választották. 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották.

2006-ban már az első fordulóban országgyűlési képviselővé választották. Pártjának frakcióvezető-helyettese. Az őszi önkormányzati választásokon újból Debrecen polgármestere lett. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett. A 2010-es országgyűlési választásokon megvédte egyéni mandátumát, illetve megőrizhette tagságát az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban.

A Fidesz országgyűlési győzelmét követően 2010. május 14-étől a párt ügyvezető alelnöke lett.

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 14. legbefolyásosabb embere.

2015. október 1-jén átvette Rogán Antaltól a frakcióvezetést.

2017. szeptember 25-én október 2-i hatállyal tárca nélküli miniszter lett. Kormánytagként feladata a megyei jogú városok fejlesztése, a Modern Városok Program végrehajtása. A Fidesz-frakció élén utóda Gulyás Gergely lett.

Családja

Családja régi szamosszegi földművescsalád, az 1950-es évek elején költöztek Debrecenbe. Édesapja, Kósa Lajos matematika-statisztika szakos tanár Debrecenben, nyugdíjazása előtt a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Édesanyja, Bacskó Katalin először védőnőként, majd nyugdíjazásáig bölcsődevezetőként dolgozott, jelenleg mezőgazdasági befektetésekkel foglalkozik. Nős, felesége Porkoláb Gyöngyi. Gyermekeik: Anna (1996), Eszter (1998), Lilla (2003), Levente (2011).

Kósa különböző családtagjainak, köztük felesége és egykori óvónő édesanyja cégvásárlásai is médiafigyelmet keltettek.

Konfliktusok személye körül

Kósa Lajos 2016 márciusában az MNB újonnan létrehozott alapítványai gazdálkodásának titkosításáról szóló törvényt azzal indokolta, hogy az alapítványi pénzek elvesztik közpénz jellegüket. Az Alkotmánybíróság azonban hamarosan az ő álláspontjával ellentétesen döntött.

Kósa számos vicces vagy épp kínos magyarázkodása többször is idézetek tárgyaivá váltak.

2018 júniusában a pedagógusnap alkalmával a Nemzedékek jövőjéért díjjal tüntette ki a Debreceni Tankerület. A kitüntetés híre számos bírálatot váltott ki.

2018 decemberében ő terjesztette be Szatmáry Kristóf fideszes képviselőtársával együtt egyéni képviselői indítványként az országgyűlésben az ellenzék által "rabszolgatörvénynek" nevezett törvényjavaslatot, amely a dolgozó hozzájárulásával, legfeljebb évi 400 órára terjeszti ki a túlóra keretet, amely túlórákkal pénzben a tárgyhó végén, szabadidő biztosítása mellett pedig három éven belül kellelszámolni. Az egyéni képviselői indítvány formája nem tette szükségessé a szakszervezetekkel való egyeztetést. A túlórakeret olyan munkahelyeken, ahol létezik kollektív szerződés, csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a helyi szakszervezet és a munkáltató a hatályos kollektív szerződést ezen lehetőségeknek megfelelően módosítja. Minden más esetben a dolgozó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges alkalmazásához. A törvényjavaslatot a parlament az ellenzék obstrukciós kísérlete, folyamatos, hangos tiltakozása, valamint általuk vitatott körülmények között elfogadta, és ez csekély mozgósító erejű de kétségtelenül az ország több pontjára egyidejűleg szervezett tiltakozásokat váltott ki.

2019. augusztus 26-án egy rádióinterjúban úgy fogalmazott az akkor Dél-Amerikában tomboló erdőtüzekről, hogy „nem az őserdő ég, mint láthatjuk a képeken, hanem az a bozótos, ami nem őserdő”. Azután nyilatkozott erről, hogy ellenzéki politikusok emiatt is többször kritizálták Orbán Viktor miniszterelnököt közösségi oldalakon.

Díjai, elismerései

• Az év polgármestere (2001)

További információk

• Kósa Lajos életrajza a Fidesz honlapján
• Kósa Lajos országgyűlési adatlapja
• Kósa Lajos Debrecen hivatalos honlapján
• Kósa Lajos: Nem a piszoárt kéne méricskélni! - interjú az index.hu-n, 2010. március 30.
• Orbán Viktort nem rázza meg a Kósa-ügy
• Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)