Kósa Lajos (politikus)
| Kósa Lajos | |
 |
|
| Magyarország Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli minisztere | |
| Hivatali idő 2017. október 2. – 2018. május 18. |
|
| Debrecen polgármestere | |
| Hivatali idő 1998. – 2014. |
|
| Előd | Hevessy József |
| Utód | Papp László |
|
|
|
| Született | 1964. március 14. (54 éves) Debrecen |
| Párt | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség |
|
|
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Budapesti Corvinus Egyetem |
Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) politikus, országgyűlési képviselő, 2010 és 2015-ig a Fidesz ügyvezető alelnöke, 2015 és 2017 közt a Fidesz frakcióvezetője, 1998–2014 között Debrecen polgármestere. A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 23. legbefolyásosabb embere. 2017. szeptember 25-én Áder János október 2-i hatállyal a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki Kósa Lajost. [1][2][3]
Tartalomjegyzék
Tanulmányai[szerkesztés]
Általános és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, 1982-ben érettségizett a KLTE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában. Mint előfelvételis 1982 és 1983 között sorkatonai szolgálatot teljesített Szombathelyen. 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakát elvégezte ugyan, de politikai karrierje miatt a diplomát már nem szerezte meg. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos segédmunkatársa volt, és ekkor óraadóként a Közgazdaságtudományi Egyetemen mikroökonómiát tanított.
Politikai pályafutása[szerkesztés]
Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt. A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének a szervezésében, 1988. március 30-án egyike az alapító tagoknak. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként a II/1. gazdasági albizottságban (A gazdasági válság, eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció kezelésének stratégiai kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. Ugyanebben az évben Bécsben, a világkiállításról rendezett tárgyaláson a Fidesz képviselője. 1989-1990 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testülete, 1992-től a gazdaságpolitikai csoport, 1994 júniusától a párt elnökségének a tagja, alelnök volt 2004-ig.
Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3. sz., Debrecen központú választókerületében ötödik lett, a Fidesz országos listáján választották képviselővé. 1990. május 3-ától az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ezen belül az energetikai, (1992. október 13-áig, a mezőgazdasági bizottság megszervezéséig) a mezőgazdasági, a világkiállítási, a fogyasztóvédelmi és a távközlési albizottságokban dolgozott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 1. sz., Debrecen központú választókerületében indult, az első fordulóban 10,44%-kal a negyedik helyen végzett, az Országgyűlésbe a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listavezetőjeként jutott be (az országos listán huszonharmadik volt). Az Országgyűlésben a gazdasági bizottság tagja volt. 1996. június 25-éig részt vett a mezőgazdasági bizottság munkájában is. 1996. március 21-éig a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeinek tisztázására létrehozott vizsgálóbizottság elnöke volt és részt vett a magyar-orosz olajszállítások kapcsán felmerült összeférhetetlenségi-korrupciós vádakat kivizsgáló, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelölését szolgáló ideiglenes bizottságok tevékenységében is.
.jpg)
Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. egyéni választókerületben (Debrecen). A számvevőszéki bizottság elnökévé választották. Az ez évi önkormányzati választásokon pártja jelöltje a debreceni polgármester-választáson, amelyet megnyert. 1998 és 1999 között a Fidesz-frakció gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese.
A 2002-es országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. számú egyéni választókerületben. Az önkormányzati bizottság alelnöke volt 2003-ig, ill. Fidesz frakcióvezető-helyettese 2004-ig. Az őszi önkormányzati választáson újra Debrecen polgármesterévé választották. 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották.
2006-ban már az első fordulóban országgyűlési képviselővé választották. Pártjának frakcióvezető-helyettese. Az őszi önkormányzati választásokon újból Debrecen polgármestere lett. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett. A 2010-es országgyűlési választásokon megvédte egyéni mandátumát, illetve megőrizhette tagságát az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban.
A Fidesz országgyűlési győzelmét követően 2010. május 14-étől a párt ügyvezető alelnöke lett.
2015. október 1-jén átvette Rogán Antaltól a frakcióvezetést.[4]
2017. szeptember 25-én október 2-i hatállyal tárca nélküli miniszter lett.[5]. Kormánytagként feladata a megyei jogú városok fejlesztése, a Modern Városok Program végrehajtása. A Fidesz-frakció élén utóda Gulyás Gergely lett.[6]
Családja[szerkesztés]
Családja régi szamosszegi földművescsalád, az 1950-es évek elején költöztek Debrecenbe. Édesapja, Kósa Lajos matematika-statisztika szakos tanár Debrecenben, aki tanári diplomáját a Szovjetunióban szerezte, végig kitűnő eredménnyel, azaz úgynevezett „vörösdiplomás” volt. Nyugdíjazása előtt a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Édesanyja, Bacskó Katalin először védőnőként, majd nyugdíjazásáig bölcsődevezetőként dolgozott. Nős, felesége Porkoláb Gyöngyi. Gyermekeik: Anna (1996), Eszter (1998), Lilla (2003), Levente (2011).
Kósa különböző családtagjainak, köztük felesége és édesanyja cégvásárlásai is médiafigyelmet keltettek.[7][8]
Konfliktusok személye körül[szerkesztés]
Kósa Lajos 2016 márciusában az MNB újonnan létrehozott alapítványai gazdálkodásának titkosításáról szóló törvényt azzal indokolta, hogy az alapítványi pénzek elvesztik közpénz jellegüket.[9] Az Alkotmánybíróság azonban hamarosan az ő álláspontjával ellentétesen döntött.[10]
Kósa számos vicces vagy épp kínos magyarázkodása többször is idézetek tárgyaivá váltak.[11][12]
2018 júniusában a pedagógusnap alkalmával a Nemzedékek jövőjéért díjjal tüntette ki a Debreceni Tankerület. A kitüntetés híre számos bírálatot váltott ki.[13][14][15]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Az év polgármestere (2001)
Források[szerkesztés]
- ↑ 379/2017. (IX. 25.) KE határozat Tárca nélküli miniszter kinevezéséről
- ↑ http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/uj_minisztere_van_az_orban-kormanynak.647996.html
- ↑ http://24.hu/belfold/2017/09/25/hivatalos-miniszter-lett-kosa-lajos/
- ↑ Kósa Lajos lett a frakcióvezető Index, 2015. szeptember 17.
- ↑ https://www.vg.hu/kozelet/kineveztek-kosa-lajost-varosfejlesztesi-miniszterre-624835/
- ↑ http://24.hu/belfold/2017/09/14/megvalasztottak-gulyas-gergelyt-a-fidesz-frakcio-uj-vezetojenek/
- ↑ Kósa rokonai egyre gyarapodnak Népszava, 2017. december 27.
- ↑ Kósa Lajos 82 éves anyukája vett egy fél sertéstelepet 24.hu, 2017. december 27.
- ↑ Ahogy Kósa magyarázza a közpénz-alapítvány-pénz ciklust, nem teszi úgy senki HVG, 2016. március 1.
- ↑ Döntött az AB: a közpénz közpénz marad YouTube, 2016. március 31.
- ↑ Nem a fémkupakkal kezdte - íme Kósa Lajos leghülyébb nyilatkozatai VS.hu, 2014. november 20.
- ↑ Az elmúlt két év 10 legütősebb pillanata Kósa Lajostól HVG, 2017. szeptember 7.
- ↑ Kitüntették Kósa Lajost a pedagógusnapon Hír TV, 2018. június 3.
- ↑ Pedagógusnap alkalmából kitüntették Kósa Lajost HVG, 2018. június 2.
- ↑ Kósa Lajost kitüntette az „alattvalója” Civishir, 2018. június 3.
További információk[szerkesztés]
- Kósa Lajos életrajza a Fidesz honlapján
- Kósa Lajos országgyűlési adatlapja
- Kósa Lajos Debrecen hivatalos honlapján
- Kósa Lajos: Nem a piszoárt kéne méricskélni! - interjú az index.hu-n, 2010. március 30.
- Orbán Viktort nem rázza meg a Kósa-ügy
- Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)
|
- Magyarországi polgármesterek
- Debrecen vezetői
- Fidesz-tagok
- Országgyűlési képviselők (Fidesz)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- Országgyűlési képviselők (2010–2014)
- Országgyűlési képviselők (2014–2018)
- Országgyűlési képviselők (2018–2022)
- Debreceniek
- 1964-ben született személyek
- Élő személyek
- Magyarország tárca nélküli miniszterei
- A harmadik Orbán-kormány tagjai
