Kósa Lajos (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kósa Lajos
Kósa Lajos.jpg
Debrecen polgármestere
Hivatali idő
19982014
Előd Hevessy József
Utód Papp László

Született 1964március 14. (53 éves)
Debrecen
Párt Fidesz

Házastársa Porkoláb Gyöngyi
Foglalkozás politikus

Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14.) politikus, országgyűlési képviselő, 2010 és 2015-ig a Fidesz ügyvezető alelnöke, 2015-től a Fidesz frakcióvezetője, 19982014 között Debrecen polgármestere. A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 23. legbefolyásosabb embere.

Tanulmányai[szerkesztés]

Általános és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, 1982-ben érettségizett a KLTE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában. Mint előfelvételis 1982 és 1983 között sorkatonai szolgálatot teljesített Szombathelyen. 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakát elvégezte ugyan, de politikai karrierje miatt a diplomát már nem szerezte meg. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos segédmunkatársa volt, és ekkor óraadóként a Közgazdaságtudományi Egyetemen mikroökonómiát tanított.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt. A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének a szervezésében, 1988. március 30-án egyike az alapító tagoknak. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként a II/1. gazdasági albizottságban (A gazdasági válság, eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció kezelésének stratégiai kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. Ugyanebben az évben Bécsben, a világkiállításról rendezett tárgyaláson a Fidesz képviselője. 1989-1990 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testülete, 1992-től a gazdaságpolitikai csoport, 1994 júniusától a párt elnökségének a tagja, alelnök volt 2004-ig.

Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3. sz., Debrecen központú választókerületében ötödik lett, a Fidesz országos listáján választották képviselővé. 1990. május 3-ától az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ezen belül az energetikai, (1992. október 13-áig, a mezőgazdasági bizottság megszervezéséig) a mezőgazdasági, a világkiállítási, a fogyasztóvédelmi és a távközlési albizottságokban dolgozott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 1. sz., Debrecen központú választókerületében indult, az első fordulóban 10,44%-kal a negyedik helyen végzett, az Országgyűlésbe a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listavezetőjeként jutott be (az országos listán huszonharmadik volt). Az Országgyűlésben a gazdasági bizottság tagja volt. 1996. június 25-éig részt vett a mezőgazdasági bizottság munkájában is. 1996. március 21-éig a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeinek tisztázására létrehozott vizsgálóbizottság elnöke volt és részt vett a magyar-orosz olajszállítások kapcsán felmerült összeférhetetlenségi-korrupciós vádakat kivizsgáló, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelölését szolgáló ideiglenes bizottságok tevékenységében is.

Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. egyéni választókerületben (Debrecen). A számvevőszéki bizottság elnökévé választották. Az ezévi önkormányzati választásokon pártja jelöltje a debreceni polgármester-választáson, amelyet megnyert. 1998 és 1999 között a Fidesz-frakció gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese.

A 2002-es országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. számú egyéni választókerületben. Az önkormányzati bizottság alelnöke volt 2003-ig, ill. Fidesz frakcióvezető-helyettese 2004-ig. Az őszi önkormányzati választáson újra Debrecen polgármesterévé választották. 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották.

2006-ban már az első fordulóban országgyűlési képviselővé választották. Pártjának frakcióvezető-helyettese. Az őszi önkormányzati választásokon újból Debrecen polgármestere lett. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett. A 2010-es országgyűlési választásokon megvédte egyéni mandátumát, illetve megőrizhette tagságát az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban.

A Fidesz országgyűlési győzelmét követően 2010. május 14-étől a párt ügyvezető alelnöke lett.

Kósa Lajos felszólalása az Alaptörvény 7. módosításának általános vitájában

2015. október 1-jén átvette Rogán Antaltól a frakcióvezetést.[1]

Családja[szerkesztés]

Családja régi szamosszegi földművescsalád, az 1950-es évek elején költöztek Debrecenbe. Édesapja, Kósa Lajos matematika-statisztika szakos tanár Debrecenben, aki tanári diplomáját a Szovjetunióban szerezte, végig kitűnő eredménnyel, azaz úgynevezett „vörösdiplomás” volt. Nyugdíjazása előtt a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Édesanyja, Bacskó Katalin először védőnőként, majd nyugdíjazásáig bölcsődevezetőként dolgozott. Nős, felesége Porkoláb Gyöngyi. Gyermekeik: Anna (1996), Eszter (1998), Lilla (2003), Levente (2011).

Konfliktusok személye körül[szerkesztés]

Kósa Lajos 2016 márciusában az MNB újonnan létrehozott alapítványai gazdálkodásának titkosításáról szóló törvényt azzal indokolta, hogy az alapítványi pénzek elvesztik közpénz jellegüket.[2] Az Alkotmánybíróság azonban hamarosan az ő álláspontjával ellentétesen döntött.[3]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]