1990-es magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1990-ben megválasztott parlament összetétele százalékosan

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. Azóta az Alkotmány alapján a választást – ha annak időpontját nem hozzák előre – az előző országgyűlés megválasztása utáni negyedik év áprilisában vagy májusában tartják (a konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki),[1] akkor azonban még március is szóba jött, úgyhogy az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A részvételi arány országosan 65,11% volt. A listás szavazáson hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges, akkor még 4%-os küszöböt (amit még abban a parlamenti ciklusban 5%-ra emeltek fel).

Választási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.[1]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kampány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fidesz választási plakátja

A kampány már lényegében akkor elkezdődött amikor a szabad választások lehetősége először felmerült. A pártok különböző programokkal álltak elő az átalakulás fontosságát hangsúlyozva, még az MSZMP-ből átalakult MSZP sem igényelte a korábbi, állami tulajdonra alapozott berendezkedés fenntartását. Országos listát 12 pártnak sikerült állítania. A kampányban megjelentek különböző szellemesnek szánt rigmusok, mint például a „tudjuk, merjük, tesszük" (SZDSZ), „Bort, búzát, békességet" (FKGP), „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre" (Fidesz), „Hit, remény, szeretet" (KDNP), vagy a nyugodt erő, biztos kéz jelszavának hangoztatása az MDF-nél.[2]

Jelöltek és listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szervezet Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1 213 825 24,72% 1 406 269 41,24% 164 42,49% kormánypárt
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1 050 452 21,40% 1 045 920 30,68% 93 24,09% ellenzék
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) 576 256 11,74% 355 112 10,42% 44 11,40% kormánypárt, majd ellenzék
Magyar Szocialista Párt (MSZP) 534 898 10,89% 216 496 6,35% 33 8,55% ellenzék
Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 439 481 8,95% 63 064 1,85% 21 5,44% ellenzék
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 317 183 6,46% 126 636 3,71% 21 5,44% kormánypárt
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 180 899 3,68% 8 640 0,25%
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) 174 410 3,55% 922 0,03%
Agrárszövetség – Nemzeti Agrár Párt (ASZ) 154 004 3,14% 21 923 0,64% 1 [3] 0,26% ellenzék
Vállalkozók Pártja (VP) 92 689 1,89% 5 292 0,16%
Hazafias Választási Koalíció (HVK) 91 910 1,87% 31 526 0,92%
Más pártok 83 764 [4] 1,70% 28 190 0,83% 9 [5] 2,33%
Összesen 4 909 771 100% 3 424 800 100,44% 386 100%

A szavazatok és a mandátumok megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártok által elért szavazatok száma a baloldali skálán. Pirossal a végül elnyert mandátumok.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Országgyűlési választások 2006 (magyar nyelven). Országos Választási Bizottság, 2009. február 20. (Hozzáférés: 2009. november 10.)
  2. Figyelőnet Az 1990-es választások
  3. Egyéni választókerületben szerzett mandátum. A párt nem érte el a listás mandátum szerzéséhez szükséges 4%-os küszöböt.
  4. A következő pártok, zárójelben a szavazatok száma Magyar Néppárt (37047), Magyarországi Zöld Párt (17951), Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (9944), Somogyi Keresztény Koalíció (5966), Magyarországi Szövetkezeti Agrárpárt (4945), Független Magyar Demokrata Párt (2954), Szabadságpárt (2814), Magyar Függetlenségi Párt (2143),
  5. Függetlenként (5) és többpárti támogatással (4) mandátumot szerzett egyéni jelöltek

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]