Nagy Attila (színművész)
| Nagy Attila | |
 | |
| 1975. Magyarország, Budapest VIII. a Magyar Rádió stúdiója, Jaroslav Malir: A sorból az ötödik című rádiójátékának felvétele. Berek Kati és Nagy Attila színművészek. Fotó: Szalay Zoltán | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1933. február 12. Pácin |
| Elhunyt |
1992. május 13. (59 évesen) Kecskemét |
| Házastársa |
Galambos Erzsi Lelkes Dalma dr. Radeczky Ágota |
| Gyermekei |
Nagy Ágnes[1] Nagy Attila |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Aktív évek | 1954–1992 |
| Híres szerepei |
Tót Örkény István: Tóték Eddie Carbone Arthur Miller: Pillantás a hídról Othello; Jago William Shakespeare: Orhello Estragon Samuel Beckett: Godot-ra várva Schultzer őrnagy Egy óra múlva itt vagyok… Vitay tábornok Abigél Orodán Az utolsó előtti ember |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1966, 1975 |
| Érdemes művész | 1983 |
| További díjak | Kazinczy-díj (1980) |
| Nagy Attila az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Attila témájú médiaállományokat. | |
Nagy Attila (Pácin, 1933. február 12. – Kecskemét, 1992. május 13.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
1955-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. Az 1956-os forradalom idején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkástanács elnöke volt, emiatt 1957. március 9-én letartóztatták, 1958. július 4-én – jóllehet, az ügyész halálbüntetést kért – 12 évi fegyházbüntetésre ítélték, ahonnan 1961-ben amnesztiával szabadult.[2] 1962-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött színészként és rendezőként. 1964 és 1969 között a budapesti Thália Színház, 1969-től 1971-ig pedig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1971-ben visszatért a Thália Színházhoz, s 1986-ig volt tagja. 1986-tól a kecskeméti Katona József Színház színésze és rendezője, 1988 és 1990 között pedig művészeti vezetője volt.
Családja[szerkesztés]
1968-ban családjával, második feleségével, Lelkes Dalmával és lányukkal, Ágival együtt szerepelt a Plusz egy fő című televíziós, zenés családi revüben.[3] Első felesége Galambos Erzsi volt, elváltak, közös gyermekük nem született. Harmadik felesége dr. Radeczky Ágota kardiológus volt, akitől egy fia született, Attila.[4]
Közéleti és politikai tevékenysége[szerkesztés]
1990-től haláláig MSZP-s országgyűlési képviselő is volt.
Fontosabb színpadi szerepei[szerkesztés]
- Katona József: Bánk Bán....Bánk (1956 - Miskolci Nemzeti Színház)
- Tennessee Williams: A vágy villamosa....Stanley
- Shakespeare: Othello....Othello; Jago
- Shakespeare: Második Richard....Henrik, más néven Bolingbroke, Hereford hercege, John of Gaunt fia, később Negyedik Henrik király
- Arthur Miller: Pillantás a hídról....Eddie Carbone
- Friedrich Dürrenmatt A milliomosnő látogatása....Ill
- Beckett: Godot-ra várva....Estragon
- Jean-Paul Sartre: Az Ördög és a Jóisten....Götz
- George Bernard Shaw: Pygmalion....Pickering ezredes
- Örkény István: Tóték....Tót
- Madách Imre: Az ember tragédiája....Ádám; Az Úr hangja
- Németh László: Az áruló....Görgey Arthur
- Németh László: Szörnyeteg....Sárkány Béla, professzor
- Németh László: Villámfénynél....Nagy Imre
- Németh László: Sámson....Sámson
- Karinthy Ferenc: Házszentelő....Gyulafy
- Graham Greene: A csendes amerikai....Fowler
- Lev Nyikolajevics Tolsztoj - Erwin Piscator: Háború és béke....Pierre; Az öreg herceg, Andrej apja
- Ajtmatov–Elbert J.–Kazimir K.: Az évszázadnál hosszabb ez a nap
- Mezei András: Magyar kocka....Bíró
Rendezései[szerkesztés]
- Shakespeare: Othello
- Németh László: A szörnyeteg
- Németh László: Az írás ördöge
- Madách Imre: Az ember tragédiája
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
- Hintónjáró szerelem (1954)
- A szélhámosnő (1963)
- Asszony a telepen (1963)
- Utolsó előtti ember (1963)
- Fotó Háber (1963)
- A kőszívű ember fiai I-II. (1964)
- Fény a redőny mögött (1965)
- Szegénylegények (1965)
- Büdösvíz (1966)
- Fügefalevél (1966)
- Édes és keserű (1966)
- Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (1967)
- Kötelék (1967)
- Alfa Rómeó és Júlia (1968)
- Volt egyszer egy család (1971)
- Kakuk Marci (1973)
- Labirintus (1976)
- A csillagszemű I-II. (1977)
- Kinek a törvénye? (1978)
- Októberi vasárnap (1979)
- Kojak Budapesten (1980)
- Az évszázad esküvője (1985)
Tévéfilmek[szerkesztés]
- Az asszony beleszól (1965)
- A 0416-os szökevény (1970-tévésorozat)
- Az ember tragédiája (1969)
- Tizennégy vértanú (1970)
- Vidám elefántkór (1971)
- Aszfaltmese (1971)
- Rózsa Sándor (1971-tévésorozat)
- Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
- A fekete város 1-7. (1971)
- Sólyom a sasfészekben (1973)
- Dorottya (1973)
- Uraim, beszéljenek! (1974)
- Ki van a tojásban? (1974)
- Szépség Háza (1975)
- Beszterce ostroma 1-3. (1976)
- Nyúlkenyér (1977)
- Abigél 1-4. (1978)
- Megtörtént bűnügyek sorozat, Iskolatársak voltak című része (1978)
- Az elefánt (1978)
- Wiener Walzer (1979)
- Szetna, a varázsló (1980)
- Századunk (1981)
- Holtak hallgatása - Requiem egy hadseregért (1982)
- Rohamsisakos Madonna (1983)
- Éjszaka (1989)
Díjai[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1966, 1975)
- Kazinczy-díj (1980)
- Érdemes művész (1983)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagy, Ágnes (ügyvezető): Linvoice Kkt. (anyja neve: Lelkes Dalma) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2016. május 19.)
- ↑ Fedor Vilmos: Nagy Attila emlékére (pdf). eszakonline.hu. [2016. március 9-i dátummal az [eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
- ↑ Plusz egy fő (magyar nyelven). NAVA (Nemzeti Audovizuális Archívum). (Hozzáférés: 2016. május 19.)
- ↑ Nagy Attila (magyar nyelven). Magyar színész világ nagyjai. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 19.)
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- HMDB
- mozi.hir24.hu
További információk[szerkesztés]
|
