Kazimir Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kazimir Károly
Kazimir Károly a Rivalda című antológiában (Csigó László fényképe, 1984.)
Kazimir Károly a Rivalda című antológiában (Csigó László fényképe, 1984.)
Született 1928. április 19.
Budapest
Elhunyt 1999. december 10. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Takács Marika
Gyermekei Kazimir Annamária
Foglalkozása
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető
Tudományos pályafutása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimir Károly témájú médiaállományokat.
A Bástya mozi előtt 1960-ban
Kazimir Károly és Takács Marika emléktáblája Szent István park
Kazimir Károly és Takács Marika sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben

Kazimir Károly (Budapest, 1928. április 19.Budapest, 1999. december 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész.

Életpálya[szerkesztés]

A második világháború után Szegeden Lehotay Árpád színiskoláját végezte el. 1945–1948 között színészként játszott vidéki színtársulatokban.[1] 1948-ban vették fel, s 1953-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán.

1953–1955 között a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1955-ben a miskolci Nemzeti Színház rendezője lett 1957-ig. 1957–1958-ban a Petőfi Színházban, 1958–1961 között a Vígszínházban rendezett. 1958-ban megalapította a Körszínházat.[2] A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959 óta tanított, 1987–1990 között a rektori tisztséget is betöltötte. A Thália Színház főrendezője lett 1961-ben, 1972–1991 között pedig igazgató-főrendezője volt. A Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkára volt 1963-1986 között. Egészségi állapotára hivatkozva 1991-ben lemondott a Thália Színház igazgatói posztjáról. A rendezést is abbahagyta.

Felesége Takács Marika tévébemondó volt. Leányuk, Kazimir Anna Mária[m 1] 13 évig volt szerkesztő-riporter, 2013 óta pedig a Katona József Színház sajtóreferense.[7] Korábbi házasságából született lánya Kazimir Ágnes Zsuzsanna, akinek gyermekei közül Máté rendező, 2015. március 21-től 2016. március 31-ig a Miskolci Nemzeti Színház megbízott igazgatója.[8][9][10][11] Testvére Éva.[12]

Színpadi rendezései[szerkesztés]

Nemzeti Színház[szerkesztés]

  • Sándor Kálmán: A senki városa

Miskolci Nemzeti Színház[szerkesztés]

Vígszínház[szerkesztés]

Körszínház[szerkesztés]

Thália Színház[szerkesztés]

Budapesti Kamara Színház[szerkesztés]

  • Fehér Klára: Ez az ország eladó

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Örökzöld fehérben feketében 2. (1974)
  • Ady-novellák (1977)

Könyvei[szerkesztés]

  • Petőfi a Körszínházban (1968)
  • A népművelő színház (1972)
  • Világirodalom a Körszínházban (1975)
  • Színházi műhely: három rendezőpéldány (1975)[15]
  • Színház a Városligetben és egyéb történetek (1986)
  • És mi lesz a színházzal? (1987)[16]
  • Színházi mesék, Páholyon kívül (1990)
  • Thália örök (önéletrajz Koltay Gábor portréfilmje alapján 70. születésnapjára, 1998)[17]

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Születési és a polgári életben használt neve: Kazimir Anna Mária,[3][4] pályafutása során Annamáriának[5] és Annamarinak[6] is említik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. KulturPart
  2. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4   (Körszínház)
  3. SzFE Teljes hallgatói adatbázis: Kazimir Anna Mária Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2015. július 30.)
  4. Az nem lehet..., tiltakozás Dörner György színigazgatói kinevezése ellen; revizoronline.com - 2011. október 15.
  5. google keresés Annamária
  6. google keresés Annamari
  7. László Krisztina: A munkám a szenvedélyem: Kazimir Annamária, színházi sajtóreferens, marieclaire.hu - 2017. november 27.
  8. Nyugalomban minden megoldható, ujszo.com - 2006. május 10.
  9. Szabó Máté: megtisztelő, hogy én irányíthatom a Miskolci Nemzeti Színházat, minap.hu - 2015. március 19.
  10. Kazimir Ágnes, kekmadarstudio.hu - (hozzáférés: 2015. augusztus. 10.)
  11. Kazimir Ágnes Zsuzsanna, Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége - (hozzáférés: 2015. augusztus. 10.)
  12. Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap II. évf. 1. szám Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, stadiumlap.hu ; Spangel Péter: Az Illés utcától Lakitelekig Beszélgetés Lezsák Sándor költővel, a Magyar Országgyűlés alelnökével (11. oldal) - 2013.
  13. Színházi adattár. Hozzáférés: 2010. március 17.
  14. A bemutató részletezése: István Mária: A japán klasszikus csúsingura két magyarországi előadása. Criticailapok.hu.
  15. Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtára Színházi műhely: három rendezőpéldány[halott link] (hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  16. Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtára És mi lesz a színházzal?[halott link] (hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  17. KSH Könyvtár Találati lista - szerző : Kazimir (hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]