Karinthy Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karinthy Márton
Karinthy Márton.jpg
Születési név Karinthy Márton
Született 1949szeptember 1. (67 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Karinthy Vera
Szülei Karinthy Ferenc
Boros Ágnes
Foglalkozása rendező, író
Iskolái Fazekas Mihály Gimnázium
Színház- és Filmművészeti Főiskola (1968–1973)
Díjak Pro cultura XI (2002)
Budapestért díj (2003)
Kossuth-díj (2013)[1]
Újbuda díszpolgára (2013)
Regionális Príma-díj (2013)
Vámos László-díj (2016)
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)

Karinthy Márton az IMDb-n
Karinthy Márton PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Márton témájú médiaállományokat.

Karinthy Márton (Budapest, 1949. szeptember 1. –) Kossuth-díjas magyar színházrendező, író, a Karinthy Színház igazgatója. 2002-ben a Színház és Filmművészeti Főiskolán summa cum laude minősítéssel Doctor of Liberal Arts (DLA) tudományos fokozatot szerzett. Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája. Lánya Karinthy Vera, unokái Karinthy-Oláh Janka Liza[2] és Karinthy-Oláh Júlia Elza.

Élete[szerkesztés]

Karinthy Ferenc és Boros Ágnes gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban végezte. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el, Marton Endre és Kazán István, később Babarczy László osztályában. Vizsgarendezése G. B. Shaw: A sors embere, majd a szolnoki Szigligeti Színházban G. B. Shaw Szent Johannája volt. 1973–1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975–1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977–1980 között a Thália Színház, 1980–1982 között a Népszínház rendezője. 1978–1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok vezetőjeként is dolgozott.

Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában.

Ugyanekkor rendszeresen dolgozott tévérendezőként is. A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezte. (Juhász István: Autópályán, Vámos Miklós: Ide meg csak délben süt be egy darabig.) Amatőr együtteseket vezetett, többek közt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. (William Shakespeare: Windsori víg nők, Molière: Tudós nők, Agatha Christie: Az egérfogó)

1982-ben megalapította a Hököm Színpadot (1988-tól Karinthy Színház), a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója. (A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjával.) A színház átalakítása után, 2012-ben az emeleten nyílt meg a Hököm Stúdió, ahol kisebb, alternatív előadásokat tudnak tartani.[3]

2003-ban jelent meg nagy sikerű könyve, az Ördöggörcs [1] (I–II. Utazás Karinthyába, Ulpius-ház, 2003.), ami elsősorban Karinthy Gáborról, a nagybátyjáról szól, e köré építve pedig meditációs regény önmagáról, a család nagy tehetségű tagjairól. Eddig 50 000 példány kelt el belőle. 2006-ban ötrészes rádiójáték készült a könyv alapján. Tervezik a filmváltozatát. 2013-ban ismét kiadták a regényt. A 2017-es Ünnepi Könyvhétre a Noran Libro Kiadó megjelentette a mű harmadik kiadását.

2012-ben svédül is megjelent az Ördöggörcs-Utazás Karinthyába.(Djavulskramp - Besök I Karinthyland, Branda Böcker Förlag). 2016-ban a könyvet norvég nyelvre fordítják.2017-ben készül a könyv francia és angol fordítása.

A homoszexualitás elfogadásával kapcsolatos szimpátiáját a színházi repertoárjában is kifejezésre juttatja.[4][5][6]

2007 végén jelent meg újabb kötete, A vihar kapuja címmel, mely Karinthy rendező osztályának (1968–1973) történetét meséli el. Máté Gábor a tanítványai számára beszédvizsgát készített a könyv alapján, amely több fesztiválon is sikert aratott. 2016-ban ötrészes rádiójáték készült belőle.

A 2012-es könyvhétre jelent meg a Magyarnak lenni sorozatban az Okosan kell szeretni magyarságunkat című kötete.

2004 őszén megalakult a Karinthyt Olvasók Baráti Köre (vezetője: Rummel József), mely igyekszik felfedezni, továbbéltetni a Karinthy-szellemiséget. Irodalmi estjeiken gyakori vendég Karinthy Márton.

2013-ban színházi és írói pályája elismeréseként Kossuth-díjat kapott. 2013. november 11-én Újbuda díszpolgára lett.[7] 2013-ban VOSZ Regionális Príma díjat vehetett át. 2016-ban a MASZK- egyesület Vámos László rendezői-díjában részesült.[8]

Színházi rendezései[szerkesztés]

Ódry Színpad[szerkesztés]

Szolnoki Szigligeti Színház[szerkesztés]

  • G.B. Shaw: Szent Johanna (1972)

Békéscsabai Jókai Színház[szerkesztés]

  • Jones: Fantasztikus (1973)
  • Tamási Áron: Boldog nyárfalevél (1974)
  • Thornton Wilder: A mi kis városunk (1974)
  • Jókai – Ambrózy – Daróci Bárdos: Telihold (1975)
  • Sarkadi Imre: Ház a város mellett (1975)

Pécsi Nemzeti Színház[szerkesztés]

  • Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (1973)
  • Mascagni: Parasztbecsület (1973, 1975)
  • Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon (1975)
  • Arisztophanész: Plutosz (A gazdagság) (1976)
  • Barillet-Grédy: Rózsaszál a reggelihez (1976)
  • Dosztojevszkij- Császár István: Istvánfalva (1977)

Gorsiumi Nyári Játékok[szerkesztés]

Thália Színház[szerkesztés]

Reflektor Színpad[szerkesztés]

  • Vucetic: Búcsúvacsora (1978)
  • Aldo Nicolai: Ámokfutó (1981)

Játékszín[szerkesztés]

Népszínház[szerkesztés]

Hököm Színpad[szerkesztés]

  • Fekete István: Vuk (1982)
  • Hubay Miklós: A zsenik iskolája (1982)
  • Karinthy Ferenc: Gőz (1982)
  • Végh Antal: Miért bántják a magyar futballt? Avagy te is totóztál haver? (1983)
  • Aszlányi Károly: Amerikai komédia (1983)
  • Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok (1984)
  • Romhányi József-Rigó Béla: Dr. Bubó házassága (1984)
  • Csehov: A dohányzás ártalmasságáról (1984)
  • Csehov: Leánykérés (1984)
  • Csehov: Medve (1984)
  • Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon (1984)
  • Hašek: Švejk, a derék katona (1985)
  • Beecher Stowe–A. Brustein: Tamás bátya kunyhója (1986)
  • Harsányi Gábor: Meghódítjuk Amerikát! (1986)
  • Karinthy Frigyes: A bűvös szék, avagy ki az őrült a csárdában (1987)
  • Szirmai–Bakonyi–Gábor: Mágnás Miska (1987)
  • Színigazgatóként bemutatta Csongrádi Mária gyermekelőadásait: A Hercegnő és a Varázsló (1985), Ali Baba meg a Rablók (1986), Peti meg a Róka (1987)

Debreceni Nyári Miniteátrum[szerkesztés]

Karinthy Színház[szerkesztés]

A Karinthy Színház főbejárata

Színházigazgatóként bemutatta[szerkesztés]

  • Karinthy Frigyes: Minden másképp van. rendező: Wiegmann Alfréd,
  • Gershe: A pillangók szabadok. Rendező: Mészáros Károly,
  • Coburn: Kopogós römi. Rendező: Valló Péter,
  • Mastrosimone: Az erőszak határai. Rendező: Christian Heppinstall,
  • Harsányi Gábor: Sztiptízbár a Cityben. Rendező: Harsányi Gábor,
  • Molnár Ferenc: Delila. Rendező: Christian Heppinstall,
  • Shakespeare: A vihar. A Pelegrinus Színház vendégjátéka,
  • Karinthy Ferenc: Hatkezes (Bösendorfer, Dunakanyar) Rendező: Berényi Gábor,
  • Gábor Andor: Ciklámen. Rendező: Honti György,
  • Örkény István: Macskajáték. Rendező: Dávid Zsuzsa,
  • Alfonso Paso: Ön is lehet gyilkos. Rendező: Böröndi Tamás,
  • Harling: Acélmagnóliák. Rendező: Bencze Ilona,
  • Karinthy Ferenc: Leánykereskedő. Rendező, Cserje Zsuzsa,
  • Ann Jelicoe: A trükk. Rendező: Naszlady Éva,
  • Neil Simon: A Napsugár Fiúk. Rendező: Szőke István és Koltai Róbert,
  • Vadnay-Nóti Zágon-Eisemann: Hippolyt a lakáj. Rendező: Szőke István,
  • Vadnay-Békeffi-Márkus: Tisztelt Ház. Rendező: Szurdi Miklós,
  • Molière: Tudós nők. Rendező: Kéri Kitty,
  • Taylor: A Bermuda háromszög botrány. Rendező: Bodrogi Gyula,
  • Verebes István: Hat celeb keres egy szorzót. Rendező: Verebes István,
  • Stephen King: Tortúra. Rendező: Iványi Árpád,(2010)
  • Somerset Maugham: Csodás vagy, Júlia. Rendező: Szalma Doroty,
  • Márai Sándor: Eszter hagyatéka. Rendező: Szalma Doroty,
  • Márai Sándor: Válás Budán. Rendező: Kőváry Katalin,
  • Robert Thomas: Szegény Dániel. Rendező: Kőváry Katalin,
  • Vajda Anikó: Prima Donna, avagy a Balaton csillaga. Rendező: Czeizel Gábor,
  • Federico Fellini-Pataki Éva: Cabiria éjszakái. Rendező: Mészáros Márta,
  • Csurka István: Eredeti helyszín. Rendező: Böhm György,
  • Nóti Károly: Süt a Hold. Rendező: Kiss Gábor,
  • Mark Twain: Koldus és királyfi és Tom Sawyer kalandjai.Rendező: Heidinger Zoltán,
  • Hunyady Sándor-Márkus Alfréd: Lovagias ügy. Rendező: Verebes István,
  • Vámos Miklós: Marilyn Monroe csodálatos halála. Rendező: Böhm György
  • Békeffi István-Stella Adorján:Janika. Rendező: Honti György
  • Cseke Péter rendezései: Katajev:Bolond vasárnap, Feydeau: A női szabó, Somerset Maugham: Dzsungel, Axelrod: Good bye Charlie!, Vajda Anikó: Őrült nász, Joe Bettancourt: A New York-i páparablás, Gábor Andor: Dollárpapa
  • Vidovszky György rendezései: Frank Wedekind: A tavasz ébredése, Móricz Zsigmond: Árvácska, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Jegyzetek az Anna Frank naplójához
  • Ron Clarc-Sam Bobrick: Én, te őt! Rendező: Verebes István
  • Molnár Ferenc: Az ördög. Rendező: Balikó Tamás
  • Vörösmarty Mihály: Csongorok, Tündék. Rendező: Tóth Miklós
  • Csathó Kálmán-Deres Péter: Te csak pipálj, Ladányi. Rendező: Kőváry Katalin
  • Szász Péter-Aldobolyi Nagy György-Verebes István: Whisky esővízzel. Rendező: Verebes István
  • Lengyel Menyhért: Róza. Rendező: Benedek Miklós (2014)
  • Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg. Rendező: Botos Éva (2014)
  • Molnár Ferenc: Olympia. Rendező: Korcsmáros György (2015)
  • Peter Quilter: Csalogány család. Rendező: Kőváry Katalin (2015)
  • Murray Shisgal: Második nekifutás. Rendező: Szilágyi Tibor(2015)
  • Nell Dunn: Gőzben. Rendezte: Korcsmáros György(2016)
  • Hilbert Janosa: Rozsda lovag és Fránya Frida. Rendezte: Bozsik Yvette (2016)
  • Joe Orton: Szajré. Rendezte: Böhm György(2016)
  • Kander-Ebb-Masteroff: Nercbanda (70 Girls 70!) Rendezte: Korcsmáros György (2016)[9]
  • Stephen King-William Goodman: Tortúra (Új bemutató) Rendezte: Iványi Árpád (2017)
  • Ronald Harwood: Szembesítés (A karmester) Rendezte: Szántó Erika (2017)
  • Zsurzs Kati: Zsuzsika hangja. Rendezte: Zsurzs Kati (2017)

Mikroszkóp Színpad[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Televízióban bemutatott darabjai és műsorai[szerkesztés]

  • G. B. Shaw Szent Johanna (1972)
  • G. B. Shaw: A sors embere (1972)
  • Vucetic: Búcsúvacsora (1978)
  • Aldo Nicolai: Ámokfutó (1981)
  • Euripidész: Helené (1977)
  • Euripidész: Alkésztisz (1977)
  • Dosztojevszkij-Császár István: Istvánfalva (1977)
  • Arisztophanesz: Plutosz (A gazdagság) Színházi közvetítés. Gorsiumi Nyári Játékok.(1978)
  • Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója (1981)
  • Karinthy Frigyes: A Bűvös szék, avagy ki az őrült a csárdában? (1989)
  • Miből élnek itt az emberek? (Békebeli kabaré)(1988)[10]
  • Nekem is lesz televízióm. Harsányi show (1991)
  • Cimbora-sorozat (1975-78)
  • Telefere-sorozat (1977-78)

Művei[szerkesztés]

  • Ördöggörcs. Utazás Karinthyába; Ulpius-ház, Bp., 2003, 2013, Noran-Libro Kiadó, 2017
  • A vihar kapuja. Színművészeti főiskolások '68-'73. Egy családregény eleje; Ulpius-ház, Bp., 2007
  • Okosan kell szeretni a magyarságunkat. Karinthy Márton színigazgató, íróval beszélget Dutka Judit; Kairosz, Bp., 2012 (Magyarnak lenni)
  • Djävulskramp. Besök i Karinthyland (Ördöggörcs); Brända böcker, Stockholm, 2012

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://hetivalasz.hu/itthon/ime-a-kossuth-dijasok-listaja-61700/
  2. Megszületett Janka, a legifjabb Karinthy
  3. Várhegyi András. „Karinthy Márton: "Csinálja bárki utánam””, Fidelio, 2012. október 13. 
  4. Láner László. „Egy meleg is lehet önironikus”. Mások (2003. március).  
  5. Gőzsy Kati. „Karinthyak a díványon”, index.hu, 2004. január 7. 
  6. Galgóczy darab a Karinthy színházban
  7. Díszpolgári címet kapott Karinthy Márton. szinhaz.hu, 2013. november 14. (Hozzáférés: 2013. november 17.)
  8. Szakmai díjakat osztott ki a MASZK. szinhaz.hu, 2016. március 30. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  9. 70, Girls, 70 - Nercbanda. 35. évad. Karinthy Színház, 2016. december 19.
  10. Miből élnek itt az emberek?. tvmusor.hu. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  11. Újbuda díszpolgárának, Mészáros Mártának legújabb filmjét nézhették meg a Pro Cultura díjátadó résztvevői a Magyar Kultúra Napján. Occident Media Kft. (irodalmijelen.hu), 2010. január 22. (Hozzáférés: 2016. április 4.)

Források[szerkesztés]

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  

További információk[szerkesztés]