Lányi András (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lányi András
Született 1948. augusztus 10. (70 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
filozófus,
filmrendező,
egyetemi oktató

Lányi András (Budapest, 1948. augusztus 10. –) magyar író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata (az SZDSZ elődje), a Védegylet, majd az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója.

Legfontosabb jelenlegi munkái, tisztségei[szerkesztés]

Egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Településtudományi és Humánökológia Szakirányát vezeti, tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Tagja a Heti Válasz tanácsadó szerkesztőbizottságának. Az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja.

Közéleti kezdeményezései, alapítói tevékenysége[szerkesztés]

Kezdeményezője és szerkesztője az 1980-as évek magyar szamizdat folyóiratának, a Kisúgónak, mely – az Élőlánc kiadásában – 2006-tól újra megjelenik. A rendszerváltást megelőző években alapító főtitkára a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének, névadó alapítója és szerkesztője a Fekete Doboz videofolyóiratnak. Részt vett a Kék Lista környezetvédő csoport létrehozásában. 1997-ben a Duna Charta alapító tagja. 2000-ben Karátson Gáborral megalapította a Védegyletet, melynek kezdetben szóvivője volt, 2005-ben kilépett. 2002-ben Csizmadia Ervinnel létrehozta a Méltányosság Politikaelemző Kört. 2005-ben az Élőlánc Magyarországért alapítója.

Pályája[szerkesztés]

Diplomája megszerzése után dolgozott a televízióban, és dokumentumfilmeket forgatott, majd a MAFILM munkatársa lett. Érdeklődést keltett Segesvár című, a Balázs Béla Stúdióban forgatott filmjével (1974). Hat játékfilm és tv-játék, illetve számos szociográfiai dokumentumfilm rendezője.

Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, szamizdat újságot, videofolyóiratot szerkesztett, Lehrstück Mária néven ellenzéki folyóiratokban publikált.

1988-tól egyik szervezője a Duna-mozgalomnak, a vízlépcsőrendszer ellen tiltakozó mozgalomnak, máig részt vesz a dunai vízlépcsők elleni küzdelem szervezésében.

Egy évtizeden át a Liget irodalmi és ökológiai folyóirat főmunkatársa volt. Írt regényt, elbeszélést, tankönyvet, esszét, publicisztikát, szerkesztett ökofilozófiai antológiát. 1967-től többek között az alábbi folyóiratokban jelentek meg tanulmányai: 2000, Beszélő, Diakónia, Filmkultúra, Forrás, Fundamentum, Holmi, Kortárs, Kovász, Kritika, Liget, Magyar Filozófiai Szemle, Medvetánc, Pannonhalmi Szemle, Politikatudományi Szemle, Századvég, Új Írás, Valóság, Világosság.

Iskolái[szerkesztés]

Felsőoktatási tevékenysége[szerkesztés]

Tudományos kutatás[szerkesztés]

  • 1986-87: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, XIX-XX. Századi Művelődéstörténeti Kutatócsoport (Irodalmi tömegkultúra Magyarországon a két világháború között)
  • 1994-96: a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete tudományos munkatársa, kutatási területe: újrapolgárosodás és intergenerációs mobilitás
  • 1996-99: Környezeti konfliktusok a társadalmi érdek erőterében című OKTK-kutatás

Könyvei[szerkesztés]

  • Az írástudók áru(vá vá)lása. Az irodalmi tömegkultúra a két világháború közti Magyarországon; Magvető, Bp., 1988 (Gyorsuló idő)
  • Hölgyek titkára; Magvető, Bp., 1989 (regény)
  • Egy örömóda titkos záradéka; Liget–"Egészség" Alkoholmentes Rehabilitációs Egyesület, Bp., 1990 (esszé)
  • A kettészakított üstökös. Széchenyi, Arany, Jókai, Görgey. Négy történelmi esszé; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1992 (Liget könyvek)
  • A másik köztársaság; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1993 (Liget könyvek) (esszé)
  • Valahol megint utat vesztettünk; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1996 (Liget könyvek) (esszé)
  • Egy fellebbezés elutasítása. Novellák; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1997 (Liget könyvek)
  • Erkölcsi esettanulmányok (Jakab Györggyel) (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, 1999) (középiskolai tankönyv)[1][2]
  • Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1999 (Liget könyvek) (esszé)
  • Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv; szerk. Lányi András; ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet–Osiris, Bp., 2000 (Osiris tankönyvek)
  • A szag nyomában. Környezeti konfliktusok és a helyi társadalom; szerk. Lányi András; Osiris–ELTE BTK Szociológiai Intézet, Bp., 2001
  • Fekete Judit: Alapszemlélet a jövőről / Lányi András: Környezeti jövőképünk alakításának szempontjai; OKT–MTA Szociológiai Kutatóintézet, Bp., 2002 (Műhelytanulmányok Magyarország környezeti jövőképéről)
  • Létezik-e? Esszék; Hanga–Új Mandátum, Bp., 2003
  • Az iskola – bukásra áll? A Védegylet oktatáspolitikai javaslatai; szerk. Bajomi Iván, Lányi András; Védegylet, Bp., 2004
  • Hölgyek titkára; Kortárs, Bp., 2004
  • Borsos Balázs: Elefánt a hídon. Gondolatok az ökológiai antropológiáról; Borsos Béla, Kiss Lajos András és Lányi András vitacikkeivel; L'Harmattan, Bp., 2004 (Környezet és társadalom)
  • Környezet és etika. Szöveggyűjtemény; szerk. Lányi András, Jávor Benedek; L'Harmattan, Bp., 2005 (Ökoetika)
  • A fenntartható társadalom; L'Harmattan, Bp., 2007 (Fenntarthatóság és globalizáció)
  • A globalizáció folyamata; L'Harmattan, Bp., 2007 (Fenntarthatóság és globalizáció)
  • Porcelán az elefántboltban. Az ökológiai politika kezdetei Magyarországon; Heti Válasz, Bp., 2009
  • Az ember fáj a földnek. Utak az ökofilozófiához; L'Harmattan, Bp., 2010 (Ökoetika)
  • Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?; szerk. Lányi András, Farkas Gabriella; L'Harmattan, Bp., 2010 (Környezet és társadalom)
  • Lányi András–Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok; Független Pedagógiai Intézet, Bp., 2010
  • Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról; szerk. Lányi András, László Miklós; Complex, Bp., 2014
  • Oidipusz avagy A természetes ember; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2015 (Liget könyvek)
  • Elképzelt közösségeim; Scolar, Bp., 2016

Szerkesztő, társszerkesztő[szerkesztés]

  • Kisúgó (szamizdat) (1981)
  • Arat a magyar (Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézet, 1988, Szalai Júlia et. al.)
  • Természet és szabadság – humánökológiai olvasókönyv (Osiris, 2000)
  • Környezet és etika – szöveggyűjtemény (Jávor Benedekkel) (L’Harmattan, 2005)
  • 1988-90: a Fekete Doboz videoperiodika alapító szerkesztője
  • 1994–2004: a Liget irodalmi és ökológiai folyóirat főmunkatársa

Főbb rendezései[szerkesztés]

  • Segesvár (1974)
  • Tíz év múlva (1978)
  • Napló, Ál-Petőfi, Valaki figyel (1984)
  • Az új földesúr (1988)
  • TV-filmek (pl. Napló) (1975)

Oktatás- és kultúrpolitikai tevékenysége[szerkesztés]

  • 1986-87: a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége alapító főtitkára
  • 1990-92: a Fidesz parlamenti frakciója kultúrpolitikai tanácsadója
  • 1991–2003: a Magyar Mozgókép Közalapítvány Képzési és Kutatási Szakkollégiumának elnöke
  • 1996-97: a filmszakmai és kulturális szervezetek képviselője az MTV Közalapítvány Kuratóriumában
  • 1994-96: a Nemzeti alaptanterv Mozgókép- és Médiaoktatási fejezetének társszerzője
  • 1999- Oktatási Minisztérium Etikaoktatási Bizottság: az Emberismeret, etika, Társadalomismeret, valamint Mozgóképkultúra, médiaismeret gimnáziumi kerettantervek, Emberismeret, etika érettségi követelmények kidolgozása

Rendszeresen meghirdetett kurzusai[szerkesztés]

  • Környezet és etika
  • Kulturális változások az ezredfordulón
  • Politikai ökológia
  • Környezeti konfliktusok
  • Média és környezet
  • Fenntarthatóság és globalizáció

Konferencia-előadások (2000-től) (válogatás)[szerkesztés]

  • 2000. március: Környezeti konfliktusok és a helyi társadalom (Pécsi Tudományegyetem – Pécs)
  • 2001. november: Magyar Szociológiai Társaság (Székesfehérvár)
  • 2001. november 30.–december 1.: Az emberi jogok és az európai tradíció (Berzsenyi Dániel Főiskola Németh László Szakkollégiuma – Szombathely)
  • 2002. március: A budapesti agglomeráció (Magyar Urbanisztikai Társaság – Budapest)
  • 2002. május: Magyar Pszichológiai Társaság, Környezetpszichológiai Tagozat (Szeged)
  • 2002. június: Vita a globalizációról (Magyar Közgazdasági Társaság – Budapest)
  • 2002. szeptember: Hermeneutika és pedagógia (Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszék – Debrecen)
  • 2002. október: Pluralitás és kommunikáció (Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszék – Kolozsvár)
  • 2003. október: A komplex kultúrakutatás dilemmái (Miskolci Egyetem Kulturális Antropológia Tanszék)
  • 2005. március: Budapest Főváros Középtávú Fejlesztési Terve (opponens) (Főpolgármesteri Hivatal – Budapest)
  • 2005. április: A szexualitás ezer arca (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Társadalomtudományi Szakkollégiuma – Szeged)
  • 2005. április: A fenntarthatóság a felsőoktatásban (Eötvös Loránd Tudományegyetem–KÖNKOMP – Budapest)
  • 2005. május: Média és erőszak (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar – Budapest)
  • 2005. június: A fenntarthatóság a pedagógiában (Gimnáziumok Országos Szövetsége–Védegylet – Budapest)

Állami kitüntetés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben - Akik a magyar filmeket csinálják (Magyar Filmgyártó Vállalat-Mozgókép Forgalmazási Vállalat-Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1983.)
  • a Magyar és nemzetközi ki kicsoda különböző kiadásai (Biográf)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, pp. 178–185.)