Nemzeti alaptanterv

A Nemzeti Alaptanterv – NAT egy az 1990-es években indult kezdeményezés arra, hogy egy-egy néhány éves időszakra – több kevesebb eltérés mellett – tartalmi alapokat jelöljön meg a közoktatás/köznevelés számára.

Meghatározza azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, valamint az iskolák közötti átjárhatóságot. A 2011-ben elfogadott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (a továbbiakban: Nkt.) megfelelően a Nat szerint is köznevelési alapfeladat a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése.

A Nkt. rendelkezik arról, hogy rendszeresen, de legalább ötévenként értékelni kell az Óvodai nevelés országos alapprogramját és a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, ennek ismeretében a szükséges módosítást a Kormánynál kell kezdeményezni. A módosított Nat kormányrendeletben kerül közlésre, melynek hatálya kiterjed az iskolákra, a tanulókra, a pedagógusokra, a szülőkre.

A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják, melyeket az irányelvekkel és alapprogramokkal együtt a köznevelésért felelős miniszter ad ki.

A jelenleg hatályos 2020-as NAT előtt további négy Nemzeti Alaptanterv látta el a szabályozási feladatokat (1995, 2003, 2007, 2012).

Funkciója

A Nat meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különös tekintettel a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. Továbbá lehetőséget, mozgásteret biztosít az intézmények különböző adottságaiból adódó különbségek pedagógiai, módszertani kezelésére és a pedagógusok szakmai kreativitásának kiteljesítésére is. A Nemzeti alaptanterv lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi köznevelési és szakképző intézmény számára (az utóbbiak esetében természetesen csak a köznevelési tartalmakra vonatkozóan).

A Nat az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamatára műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás tartalmát. A megjelenített műveltségi/tanulási területek követelményei azonos elvek szerint épülnek fel. Fejezetegységek: alapelvek, célok; fejlesztési feladatok; a nevelési-oktatási szakaszoknak megfelelő közműveltségi tartalmak. A Nat meghatározza a fejlesztési területeket, nevelési célokat és értékeket, a tanulók fejlesztését támogató pedagógiai tevékenységek egymásra épülésére vonatkozó elveket, a kulcskompetenciákat, a műveltségi területek tartalmát.

A nevelés-oktatás pedagógiai szakaszai

A Nat az alap- és középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak, melyek a következők:

• az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 1–4. évfolyam;
• 5–8. évfolyam;
• a középfokú nevelés-oktatás szakasza: 9–12. évfolyam.

A 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumok a középfokú intézmények közé tartoznak, függetlenül attól, hogy mely képzési szakaszokat foglalják magukba.

Nevelési célok

A Nat általános nevelési céljaiként nevezi meg, hogy a felnövekvő nemzedék:

• a haza felelős polgárává váljék;
• kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;
• reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
• megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;
• törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;
• legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;
• váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;
• ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;
• tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

A Nat által meghatározott általános nevelési célok, fejlesztési területek valamennyi pedagógus számára irányadók, így a köznevelés egészét áthatják. Ennek révén lehetséges a jövő magyar társadalmának nevelése, a felnövekvő generációk értékrendjének, értékközösségének biztosítása.

Fejlesztési területek

A Nat 12 fejlesztési területet határoz meg:

1. Erkölcsi nevelés
2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
5. A családi életre nevelés
6. A testi és lelki egészségre nevelés
7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
8. Fenntarthatóság, környezettudatosság
9. Pályaorientáció
10. Gazdasági és pénzügyi nevelés
11. Médiatudatosságra nevelés
12. A tanulás tanítása

Kulcskompetenciák

A Nat az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciákból kiindulva, arra építve, de a hazai sajátosságokat figyelembe véve az alábbiak szerint meghatározza a tanulási területeken átívelő általános kompetenciákat, továbbá azokat, amelyek egyetlen tanulási területhez sem köthetők kizárólagosan, hanem változó mértékben és összetételben épülnek a megszerzett tudásra, fejlődnek a tanulási-tanítási folyamatban.

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Műveltségi/tanulási területek

A tartalmi szabályozókban tanulási terület alatt műveltségi területet kell érteni.

Tanulási terület (műveltségi terület)	Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom	irodalom, magyar nyelv
Matematika	matematika
Történelem és állampolgári ismeretek	történelem, állampolgári ismeretek, hon- és népismeret
Etika / hit- és erkölcstan	etika / hit- és erkölcstan
Természettudomány és földrajz	környezetismeret, természettudomány, integrált természettudomány, biológia, kémia, fizika, földrajz
Idegen nyelv	első és második idegen nyelv
Művészetek	ének-zene, dráma és színház, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret
Technológia	technika és tervezés, digitális kultúra
Testnevelés és egészségfejlesztés	testnevelés
Közösségi nevelés	osztályfőnöki

A magyar nyelv és irodalom, a matematika, illetve a történelem és állampolgári ismeretek műveltségi területekre a Nat tartalma érvényes a szakgimnáziumban és – a szakképzési törvényben meghatározott eltérésekkel – a technikumban is.

Források

• Magyar Közlöny - 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelet

További információk

• Baranyi Károly (Szerk.): Ez lett volna a Nemzeti alaptanterv 1993-ban (MEK)