Karátson Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karátson Gábor
Élete
Született 1935. május 21.
Budapest, Magyar Királyság
Elhunyt 2015. július 23. (80 évesen)
Budapest, Magyarország
Gyermekei Karátson Dávid
Kitüntetései

Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21.Budapest, 2015. július 23.) Kossuth, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas magyar író, műfordító, festő, filozófus, művészetpedagógus.[1]

Élete[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait követően, 1954-ben az ELTE magyar–német szakára vették fel, később a jogi karra irányították. Az 1956-os forradalom során részt vett a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakításában, s az ELTE forradalmi bizottságának tagjává választották. Miután a forradalom leverését követően illegális lapok terjesztésében segédkezett, 1957. március 12-én rövid időre őrizetbe vették, és júniusban letartóztatták. Izgatás vádjával hároméves börtönbüntetésre ítélték, de 1958 novemberében szabadlábra került. Minthogy egyetemi tanulmányait nem folytathatta, előbb fizikai munkás, a Nemzeti Színház statisztája, majd a Corvina Könyvkiadó korrektora, 1974-től szerkesztője lett. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen adott elő keleti filozófiát.

1968 óta a nyilvánosság előtt is szerepelt tempera- és olajfestményeivel, akvarelljeivel, több művészeti és filozófiai írás szerzője, 1995-ben a Magyar Festők Társaságának egyik alapító tagja és elnöke. Az 1980-as évektől környezetvédelmi aktivistaként a Duna-kör tagja.

A Védegylet tagja volt, 2008-ban kilépett.

Felesége Granasztói Szilvia bábművész, művészetpedagógus volt, fiaik Dávid (1964) és János (1966).[2]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Írások[szerkesztés]

  • Miért fest az ember? (1970)
  • A festés mestersége (1971)
  • Így élt Leonardo da Vinci (1973)
  • A gyermek Altdorfer (1982)
  • Ulrik úr keleti utazása avagy A zsidó menyasszony; Európa Alapítvány, Bp., 1992 (2000 könyvek)[3]
  • Világvége után; Cserépfalvi, Bp., 1993 (Kontextus könyvek)
  • Ötvenhatos regény (2005)
  • A csodálatos kenyérszaporítás; Kortárs, Bp., 2014

Fordítások[szerkesztés]

Esszék[szerkesztés]

  • Hármaskép. Leonardo, Grünewald, Vajda Lajos; Magvető, Bp., 1975
  • Az Én, az visszafordul (é. n.)
  • Az együgyű Isten; Filum, Bp., 1997, 235 o. (A szerző 1967–1997 között megjelent írásai) ISBN 963-8347-28-7

Illusztrációk[szerkesztés]

  • Goethe Három mese (1976)
  • Goethe: Faust (1980)
  • Szent Lukács írása szerint való evangélium (2002)
  • Szent János írása szerint való evangélium (2007)

Kiállítások (válogatás)[4][szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

  • 1968 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1992 • Óbudai Társaskör Galéria, Budapest
  • 1994 • Balatoni Múzeum, Keszthely
  • 1997 • Budapest Galéria, Budapest
  • 2000 • Bibliai akvarellek, Szinyei Szalon, Budapest
  • 2004 • Új művek, Egry József Emlékmúzeum, Badacsony
  • 2007 • Csepel Galéria Művészetek Háza, Budapest; Bibliai akvarellek, Parti Galéria, Pécs

Csoportos[szerkesztés]

  • 1997 • Szürenon emlékkiállítás, Vigadó Galéria, Budapest
  • 2005 • Harminchárman : tízéves a Magyar Festők Társasága,[5] Hilton Budapest West End.
  • 2006 • Kossuth-díj 2006 : Karátson Gábor festőművész és Solti Gizella kárpitművész kiállítása, Magyar Képzőművészek és Iparművészek kiállítóhelye – Andrássy úti Galéria, Budapest
  • 2007 • Őszi Kulturális Fesztivál kamara tárlata – Zichy Mihály és Karátson Gábor kiállítása, Regionális Összművészeti Központ (REÖK), Szeged

Kiállítás megnyitók[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Interjú, Ökotáj, 2001/1.
  • Beszélgetések Feldmár Andrással : "A tudatállapotok szivárványa" szerzőjével / Geréb Ágnes, Feldmár András, Karátson Gábor ; [szerk., szöveget gond. Bugarszky Zsolt]. Budapest : KönyvFakasztó, [2002]. – 236, [3] p. ISBN 963-204-437-1
  • Karátson Gábor emlékezete. Fuga Budapesti Építészeti Központ, 2018. május 3-21.; szerk. Kováts Albert; Magyar Festők Társasága, Bp., 2018

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Karátson Gábor
  2. Karátson Gábor író, festőművész önéletrajza. [2016. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
  3. Egy T'ang-kori vagy még régebbi sír-géniusz meglátogatja a szerzőt. [2006. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 27.)
  4. Listák www.artportal.hu nyomán.
  5. A Magyar Festők Társasága alapító tagjainak kiállítása: Benes József, Benkő Viktor, Bikácsi Daniela, Csáji Attila, Csikós Tibor, Csorba Simon, Erdélyi Eta, Halbauer Ede, Harmati Zsófia, Hévizi Éva, Iványi Katalin, Jovián György, Karátson Gábor, Kéri Mihály, Kis Sándor Lajos, Kovács Péter, Kovács Tamás Vilmos, Kováts Albert, Mayer Berta, Orbán Attila, Paizs László, Pogány Gábor, Serényi H. Zsigmond, Simsay Ildikó, Szabó Ágnes, Szathmáry József, Szemadám György, Szentgyörgyi József, Szily Géza, Végh András, Vilhelm Károly, Zoltán Mária Flóra, Zöld Anikó.
  6. Képzőművészeti munkásságáért.
  7. Írói munkássága elismeréseképpen.
  8. Festői, irodalmi és műfordítói munkásságáért.

Források[szerkesztés]