Magyar Urbanisztikai Társaság

Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT)
A szervezet logója egy stilizált városfal alaprajzát ábrázolja
Alapítva	1966.
Típus	társadalmi szervezet
Tevékenység	térségi és településfejlesztések sikeressé tétele
Székhely	1094 Budapest, Liliom utca 48.
Nyelvek	magyar
Elnök	dr. Salamin Géza
Kulcsemberek	dr. Csaba Ders, dr. habil Kocsis János Balázs, alelnökök
Működési régió	országos
Elhelyezkedése
Magyar Urbanisztikai Társaság Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 19° 04′ 18″47.482952, 19.071633
A Magyar Urbanisztikai Társaság weboldala

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az urbanisztikával hivatásszerűen foglalkozók, illetőleg az urbanisztika iránt elkötelezetten érdeklődők szakmai-társadalmi szervezete. 1966-ban alapították. A 49 alapító tag 11 szakmát képviselt. A Társaság szervezésében minden évben megrendezésre kerül az Országos Urbanisztikai Konferencia.

Története

Sarlós István, a MUT első elnöke

Megalakulása

A Magyar Urbanisztikai Társaság a Kádár-korszakban jött létre, alapító közgyűlését 1966 február 4-én tartották. Az eseményen Trautmann Rezső akkori építésügyi miniszter tartott beszédet, amelyben kifejtette az új szervezet működésének célját: a települések építésével és fejlesztésével foglalkozó politikusok és szakemberek munkájának összefogása, legyen szó építészekről, várospolitikusokról, szociológusokról, közlekedési szakemberekről, demográfusokról, vagy higiénikusokról. A Társaság célja lett a helyi tanácsokkal és a lakossággal való kapcsolattartás is a városfejlesztési kérdésekben. Trautmann javaslatára a MUT élére az MSZMP egyik fontos politikusát, Sarlós Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökét (tehát a mai budapesti főpolgármesteri pozíció elődjét) nevezték ki. A Társaság első székháza a Rákóczi úton helyezkedett el.

Tevékenysége a rendszerváltásig

A Magyar Urbanisztikai Társaság működésének korai időszakában szoros politikai kontroll alatt működött, de még így is szabadabb fórumot biztosított a szakmai eszmecserének mint az állami munkahelyek. Az ország kommunista vezetése emellett kiemelt jelentőségű témaként kezelte az urbanisztikát, jelentős anyagi forrásokat biztosított a MUT működéséhez és rendezvényein miniszterek, miniszterhelyettesek is nagy számban képviseltették magukat. A Társaság első nyilvános rendezvényét, amelyet A szocialista társadalom életformáinak hatása a települések fejlesztésére címmel tartottak meg, számos másik követett. Rendszeresen szerveztek tematikus konferenciákat, ankétokat, például a műemlékvédelemről (1968), az iparosodó városok fejlesztési problémáiról (1970), az üdülővárosok helyzetéről (1974) és Vác szerepéről a budapesti agglomeráció fejlesztésében (1975). A MUT közleményben állt ki Ceaușescu romániai falurombolása ellen.

Rendszerváltás

1989-ben a rendszerváltást követően a MUT radikális változáson ment keresztül. Vezetőinek több mint 80%-át lecserélte, az új vezetőség pedig az önvizsgálatot és a megújulást tűzte ki célul. A tagok jelentős része távozott, elsősorban a hivatalnokok és politikusok, és megszűnt az állami támogatás is, amely a működés anyagi hátterét biztosította. A szervezet átköltöztette központját a szintén területfejlesztéssel foglalkozó VÁTI Gellérthegy utcai irodaépületébe, majd 2000-ben vette meg jelenlegi székházát a Liliom utcában. A szervezet átalakítása sikerrel járt, az átmeneti visszaesés után társasági élete fellendült.

A modern MUT

A rendszerváltás utáni MUT egyik első jelentős projektje az 1992–1995 között működő Nemzeti Településügyi Fórum volt, amelynek feladata az újonnan demokratizálódott ország törvénytervezeteit véleményezte, a fórum munkájában a MUT irányítása alatt 33 kormányzati, önkormányzati és szakmai szervezet vett részt. Újraindult a Társaság hírújságja is, az Urbanisztika. A 90'-es évek újítása volt a MUT szakmai tagozatainak létrejötte is, az első ezek közül a Főépítészetek Tagozata volt, amelyet számos másik követett. Rendszeres tevékenységgé vált a kisebb műhelyviták rendezése, amelyből évente 8-10-et tartottak éppen aktuális témakörökben. 1994-ben belépett az Európai Térbeli Tervezők Tanácsába (ECTP-CEU), amely az EU által hivatalosan elismert szervezetként biztosítja a közös európai tervezési és gyakorlati keretrendszert. (A 2000-es évektől továbbra is folyamatosak maradtak a konferenciák és előadások egy-egy jelentős város, illetve falutervezési kérdésben. A MUT az évek során több állásfoglalást is kiadott, 2011-ben az Ócsán épülő bérlakás-együttes terveit nevezték átgondolatlannak, amely a városközponttól és a szolgáltatásoktól távol telepítette le a hátrányos helyzetű családokat. Állásfoglalást adtak ki a budapesti Múzeumliget tervei ellen is, és 2015-ben, amikor a kormányzat megszüntette a 300 m² alatti családi házak építésének engedélyezését, szintén a tervezet ellen foglaltak állást.

Célja

A Társaság célja a sokféle szakma összehangolt tevékenységéből álló magyar urbanisztikának, a térségi és településfejlesztésnek, tervezésnek, irányításnak és működtetésének minél sikeresebbé hatékonyabbá és eredményesebbé tétele. Ennek érdekében feladatának tekinti különösen:

• Új szakmai ismereteknek a feltárását, valamint a gyakorlat hazai és nemzetközi tapasztalatainak gyűjtését, ezeknek a tagsághoz történő gyors továbbítását;
• A szakmagyakorlás feltételeinek javítását, az elméleti és a gyakorlati tevékenység fejlesztését, illetőleg ennek elősegítését, az urbanisztikai szemlélet széles körű terjesztését, alkalmazását;
• Az urbanisztika képviseletét a nem kormányzati nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió vonatkozásában harmonizációs folyamatokban, valamint különösen a környező államok hasonló jellegű szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel megvalósítandó rendszeres és szervezett kapcsolat-kiépítésben;
• A tagság igényeihez igazodó szakmai klubélet megteremtését.
• A tagságának szakmai és a szakma általános etikai tisztasága feletti őrködést.

A Társaság a cél elérése érdekében kiemelt feladatának tartja a tagjai közötti szakmai kapcsolatok gondozását, szervezését, valamint az urbanisztikai jellegű döntésekben hatáskörrel rendelkező kormányzati és önkormányzati szervezetekkel való, szakmai-társadalmi keretek közötti együttműködést. A Társaság szoros kapcsolatra törekszik az állampolgárokkal és ezek önkormányzati szervezeteivel, a szakmai, a kamarai és más társadalmi szervezetekkel; az állami szervekkel, valamint a tudományos és az oktatási intézményekkel, továbbá gazdasági társaságokkal; kész velük intézményes szervezetközi együttműködések létrehozására.

A 2018-ban megválasztott elnökségnek ezen kívül a következő főbb célkitűzései vannak:

• Az urbanisztikai és tervező szakma megnyitása mindazok előtt, akik városokkal, térségekkel és tervezéssel foglalkoznak, világossá téve, hogy ez nem csupán egy technikai-műszaki és építészeti diszciplína, hanem társadalomtudományi, gazdasági, földrajzi szakterületek sokaságának közös metszete.
• Fiatalítás: meg kell érteni, és meg kell szólítani a fiatalokat, be kell vonni őket a társaság életébe, munkájába, jelen kell lenni az egyetemeken.
• Szövetségkötés olyan szakmai társaságokkal, csoportokkal, közösségekkel, amelyek kapcsolódó területen vagy szinergiát jelentő küldetéssel működnek.
• A határon túli magyar szakemberek, szervezetek bevonása.
• A nemzetközi kapcsolatrendszer építése, ahol nem csak az a cél, hogy új partnereket és nemzetközi kapcsolatokat szerezzünk: itt az idő, hogy Magyarország és általában Kelet-Közép-Európa bekapcsolódjon a tervezés nemzetközi szakmai-tudományos diskurzusaiba.

Feladatai

A Társaság a célok elérése érdekében

• eseti és/vagy tartós jelleggel szakmai tagozatokat, területi csoportokat, sajátos célú munkacsoportokat vagy szűkebb szakmai műhelyeket hozhat létre;

• hazai és nemzetközi részvétellel konferenciákat, kongresszusokat szervez; segíti a szakturizmus fejlesztését;

• műhelymunkákat, klubdélutánokat; hazai és nemzetközi eredményeket, módszereket ismertető bemutatókat, konzultációkat; nyilvános szakmai vitákat rendez;

• kiadványokat, hírlevelet és más információkat jelentet meg, honlapot működtet;

• továbbképzési programokat szervez, valamint szükség szerint a közép- és felsőoktatás urbanisztikát (szakmát és szemléletét) érintő programjai érdekében kezdeményező és közreműködő lépéseket tesz;

• az urbanisztika területén működő szakemberek szakmai minősítési szempontjainak kidolgozásában, a minősítési eljárásban közreműködik;

• a települési tervek szakmai bírálati rendszerének kialakításában és működtetésében tevékenykedik, szükség esetében ilyen létrehozását javasolja;

• állásfoglalásokkal és vélemények kialakításával segíti a terület- és településpolitikai döntések szakmai megalapozását.

• az urbanisztika terén végzett elméleti és gyakorlati teljesítmények elismerésére kitüntetéseket, díjakat, jutalmakat alapít, tűz ki és adományoz, illetve a kormányzatnak ilyenek létesítésére és adományozására javaslatot tesz. A díjadományozási szabályzatot az Elnökség hagyja jóvá.

Tagsága

A Társaságnak egyéni, jogi, és tiszteletbeli tagjai lehetnek, tagsága a 2015-ben mintegy 100 egyéni és 80 jogi tagból áll, ezek között a magyar urbanisztika legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberei, valamint mintegy 60 önkormányzat is megtalálható.

Egyéni tag lehet az a nagykorú magyar vagy tartós magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki

• az urbanisztika valamelyik területével hivatásszerűen foglalkozik; aki korábbi munkájában az urbanisztika valamely területén jelentős tapasztalatokat szerzett; vagy
• az urbanisztika bármelyik szakterületén felsőfokú végzettséget nyújtó oktatási intézményben felsőfokú végzettséget már megszerzett pályakezdő szakember is, ha tanulmányai során ez irányban figyelemre méltó eredményt mutatott fel, ha a Társaság Alapszabályát és programját elfogadja, s kéri felvételét a Társaságba.

A társaság jogi tagja lehet az az önkormányzat, társadalmi szervezet, illetve közhasznú társaság amelyik saját munkájában fontosnak tartja a Társaság által képviselt szakmai törekvéseket és szakszerűséget, és ezért munkájában igényli a Társaságnak a tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat; elfogadja a Társaság Alapszabályát és meghirdetett programját, s kéri felvételét.

A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az urbanisztika területén vagy érdekében mutatott kiemelkedő teljesítménye, a kölcsönös szakmai kapcsolatok ügyének előmozdítására terén kifejtett tevékenysége alapján az a magyar és külföldi állampolgár, aki ezt az Elnökség felajánlása alapján elfogadja.

A Társaság támogató (pártoló) tagja az a gazdasági szervezet, amely tartós kötelezettség vállalással vagy eseti szerződéssel anyagilag támogatja a Társaság tevékenységét.

A tagsági jogviszony azáltal keletkezik, hogy a jelentkező belépési szándékát az Elnökség elfogadja, ill. a területi állásfoglalás alapján és a tagot nyilvántartásba veszi. Erről vagy az esetleges elutasításról a jelentkezőt értesíteni kell. Az elutasítás ellen panasszal a Közgyűléshez lehet fordulni. A Közgyűlés döntése végleges.

A tagfelvételi kérelemhez mellékelni kell egy szakmai életrajzot, továbbá – ha a jelentkező lakó- vagy munkahelyén működik ilyen – a területi csoportnak és/vagy vezetőjének állásfoglalását, ennek hiányában két MUT tag ajánlását.

Működési modellje

A Társaság célkitűzései megvalósításának gyakorlati feladatait területi és szakmai alapon szervezett csoportokban végzi, amelyek az érdeklődés függvényében a tagság közvetlen kezdeményezésére jönnek létre, illetőleg közreműködésével működnek.

A területi csoportok elsősorban az érdeklődő tagság földrajzi megoszlása (lakóhely, munkahely, cég, szervezet székhelye) alapján az adott térség sajátosságainak figyelembe vételével törekszenek a társasági célkitűzések helyi érvényre juttatására.

A szakmai csoportok alapvetően egy-egy szakmai témát vagy átfogóbb kört igyekszenek az urbanisztika sajátos nézőpontjából feldolgozni, ill. képviselni.

A létrejött szervezetek működési rendjüket – Az alapszabállyal összhangban – maguk állapítják meg. Szabályzatukban mindenképpen rendezni kell a szervezet tisztségviselőinek megnevezését, hatáskörét, megválasztásuk rendjét és a megbízatás időtartamát.

A Társaság szakmai tevékenységének elősegítése érdekében 2000-ben alapította meg nonprofit gazdasági társaságát, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft-t, amely a tagság tudásának széles körben való érvényesítése érdekében konkrét szakmai megbízásokat teljesít, egyúttal ellátja a Társaság titkársági feladatait, szervezi a MUT különféle programjait, és gondoskodik a belső és külső kommunikációról.

Rendezvényei

A MUT évente Országos Urbanisztikai Konferenciát, emellett számos kisebb-nagyobb rendezvényt rendez saját tagsága és az érdeklődő civilek számára, önállóan, vagy más szervezetekkel együttműködve.

Díjak, elismerések

Hild János-díj

A Társaság 1968 óta évente adományozza a Hild János-díjat, a páros években önkormányzatok, a páratlanokban pedig urbanisták számára. A kiváló szakmafejlesztési, innovációs teljesítmények elismerését szolgálja a Magyar Urbanisztikáért Díj, a társaságért végzett közösségi munkáét pedig a társaság egykori, legendás főtitkáráról elnevezett Barna Gábor-emlékérem.

Köztérmegújítási Nívódíj

A MUT a műemlékvédelmi szakembereket tömörítő ICOMOS Magyarországi Bizottság Egyesülettel együtt adja a Köztér-megújítási Nívódíjat, az európai urbanisták nemzetközi szervezetének, az ECTP-CEU magyarországi szervezeteként pedig meghirdeti és előminősíti az Európai Várostervezési Díj pályázatát.

A pályakezdők munkáira, kiemelkedő teljesítményeire hívja fel a figyelmet minden évben az Urbanisztikai Diplomadíj-pályázat.

Elnökség

A MUT elnöksége 2018-tól 2021-ig

A társaság irányításáért felelős ügyvezető szerv az elnökség. Intézi a szervezet napi ügyeit, előkészíti a költségvetést, munkabizottságokat hozhat létre és kezeli az egyesületi vagyont. Hároméves ciklusokra választják meg és a testület legalább negyedévente ülésezik.

Az elnökség jelenlegi összetétele (2021-2024)

• Elnök:
  • Dr. Salamin Géza
• Alelnökök:
  • Dr. Csaba Ders
  • Dr. habil Kocsis János Balázs
• Elnökségi tagok:
  • Balás Gábor
  • Bérczi Szabolcs
  • Bodor Ádám
  • Dorogi Zoltán
  • Dr. Kőszeghy Lea
  • Dr. Szaló Péter

• Póttag:
  • Albrecht Ute

A MUT elnökeinek listája

Név	Időszak
Sarlós István	1966–1978
Bondor József	1978–1985
Dr. Szabó János	1985–1989
Paksy Gábor	1989–1997
Aczél Gábor	1997–2012
Körmendy Imre	2012–2018
Salamin Géza	2018–

Források

• ↑ Aczél 2016: Aczél, Gábor. A Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éve. Magyar Urbanisztikai Társaság (2016) .

• Hivatalos honlap
• Facebook oldal