Jeles András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jeles András
Született 1945március 27. (73 éves)
Jászberény
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Bánsági Ildikó (válás)
Gyermekei Nemes Jeles László, Nemes Jeles Veronika, Nemes Jeles Laura, Jeles Judit, Nemes Jeles Grácia
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró
Díjak Kossuth-díj (2008)

Jeles András az IMDb-n
Jeles András PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeles András témájú médiaállományokat.

Jeles András (Jászberény, 1945. március 27. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró.

Életpályája[szerkesztés]

Jeles András (balról a második) rendezőként a Nemes Endre festőművészről (balra) készített portréfilm forgatása közben Óbudán (1973)

1971-ben az ELTE magyar–népművelés, 1974-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán szerzett oklevelet. Dolgozott a Mafilm rendezőasszisztenseként, s közben folyamatosan készítette filmjeit a televízió és a Balázs Béla Stúdió számára. Önálló nagyjátékfilmjei A kis Valentino 1979, az Angyali üdvözlet (1983), az Álombrigád (1983) számos díjat nyertek.

1985-ben alakította meg saját avantgárd színtársulatát, a Monteverdi Birkózókört, amely a Drámai események és A mosoly birodalma (1987) című előadásokkal nagy sikert aratott. Előbbi Dobozy Imre: Szélvihar, utóbbi Sławomir Mrożek Rendőrség című darabjának teljesen szuverén átértelmezése.

Talán mostanáig leghíresebb alkotása első nagyjátékfilmje, az 1979-es A kis Valentino, ami egy munkásfiúról szól, aki elsikkaszt egy nagyobb pénzösszeget, majd egy napon keresztül költekezik, de végül rá kell jönnie, hogy nem tud jobb életet vásárolni magának. A film, a legfontosabb magyar filmek az Új Budapesti tizenkettő egyike.[1] 1983-as Álombrigád-ját, amely gyári munkásokról szól, akik egy szovjet darab előadására készülnek sikertelenül, csak a rendszerváltás után engedték levetíteni. Ezzel egy évben készítette el az Angyali üdvözlet című sajátos Az ember tragédiája-adaptációját, amelyben a főszerepeket gyerekekre osztotta. 1993-ban mutatták be egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, ami után tízéves szünetet tartott a rendezésben. Utolsó nagyjátékfilmje a 2004-es József és testvérei - jelenetek egy parasztbibliából volt, amely a Parasztbiblia ihletésére készült.

"Mire való a művész őrülete? A művész őrülete arra való, hogy kivigye az embert a reális feltételek köréből, hogy elhitesse vele: a természet és minden teremtmény éppen az ő keze munkájára vár, hogy felismerje teremtettségét, ügyefogyott, szótlanságra kárhoztatott létezését." (Jeles András: Teremtés, lidércnyomás)

A fia, Nemes Jeles László szintén rendező. Első nagyjátékfilmje, a Saul fia (2015), számos nemzetközi díjat kapott - a 2015-ös cannes-i fesztivál nagydíját, 2016-ban a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat, a 88. Oscar-gálán pedig elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Filmjei[szerkesztés]

Színházi rendezései[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Könyvei, cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

  • Kövesdi Rózsa: Elvek és terek - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 1982/7.
  • Spiró György - Nagy Péter - Kornis Mihály - Lukácsy Sándor - Hubay Miklós: Élet-balett (Angyali üdvözlet) - in: Filmvilág 1984/9.
  • Báron György: Auschwitz működik - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 1993/5.
  • Balassa Péter: Jeles napok (Egy kiállítás lapjai) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Gelencsér Gábor: Kép nélküli film (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Forgách András: A megszólalás előtt (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Kovács András Bálint: J. A. három mondata (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Töredékek - Jeles András naplójából (1993) - szerkesztették: Fodor László és Hegedűs László
  • Büntetőszázad (2000)
  • Jeles András: Teremtés, lidércnyomás (Noteszlapok) - in: Filmvilág 2000/6.
  • Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni (Párbeszéd Jeles Andrással) - in: Filmvilág 2001/9.
  • Jeles András: Platón képernyője (Napló-töredékek) - in: Filmvilág 2002/5.
  • Horeczky Krisztina: Ez így van rendben - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 2003/6.
  • Jeles András: Az ötödik elbeszélő (Feljegyzések egy filmrendezésről) - in: Filmvilág 2003/6.
  • Gelencsér Gábor: Romépítészet - Rendezőportré: Jeles András - in: Filmtett 2003. január 15.
  • Metropolis 2004/4 - Jeles András különszáma (2004) - szerkesztő: Czirják Pál
  • Báron György: Gyermekjátékok - in: Filmvilág 2004/12.
  • Forgách András: Eleveny kollégák (József és testvérei) - in: Filmvilág 2004/12.
  • Teremtés, lidércnyomás (2006)
  • Füzetek - "Főúr, füzetek!" (2007)
  • Czirják Pál: A kis Valentino (DVD) - in Filmvilág 2013/8.
  • Darida Veronika: Jeles András és a katasztrófa színháza (Kijárat Kiadó, Bp., 2014.)
  • Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai. Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015 (Doktori dolgozatok Bolyai Társaság)
  • Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák - Jeles András filmjei (Kijárat Kiadó, Bp., 2016.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Új Budapesti Tizenettő - filmvilag.hu
  2. 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. március 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bujdosó Bori: Elcsórták apu kameráját Origo, 2009.08.07.
  • Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990
  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-