Jeles András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeles András
Született 1945március 27. (71 éves)
Jászberény
Nemzetisége magyar
Gyermekei Nemes Jeles László
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró
Díjak Kossuth-díj (2008)

Jeles András az IMDb-n
Jeles András PORT.hu-adatlapja

Jeles András, Hirsch (Jászberény, 1945. március 27. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró.

Életpályája[szerkesztés]

Jeles András (balról a második) rendezőként a Nemes Endre festőművészről (balra) készített portréfilm forgatása közben Óbudán (1973)

1971-ben az ELTE magyar–népművelés, 1974-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán szerzett oklevelet. Dolgozott a Mafilm rendezőasszisztenseként, s közben folyamatosan készítette filmjeit a televízió és a Balázs Béla Stúdió számára. Önálló nagyjátékfilmjei A kis Valentino 1979, az Angyali üdvözlet (1983), az Álombrigád (1983) számos díjat nyertek.

1985-ben alakította meg saját avantgárd színtársulatát, a Monteverdi Birkózókört, amely a Drámai események és A mosoly birodalma (1987) című előadásokkal nagy sikert aratott. Előbbi Dobozy Imre: Szélvihar, utóbbi Sławomir Mrożek Rendőrség című darabjának teljesen szuverén átértelmezése.

Jeles András nem tartozik a termékeny filmesek közé, mert íróként és színházi rendezőként is tevékenykedik. Talán mostanáig leghíresebb alkotása első nagyjátékfilmje, az 1979-es A kis Valentino, ami egy munkásfiúról szól, aki elsikkaszt egy nagyobb pénzösszeget, majd egy napon keresztül költekezik, de végül rá kell jönnie, hogy nem tud jobb életet vásárolni magának. 1983-as Álombrigád-ját, amely gyári munkásokról szól, akik egy szovjet darab előadására készülnek sikertelenül, csak a rendszerváltás után engedték levetíteni. Ezzel egy évben készítette el az Angyali üdvözlet című sajátos Az ember tragédiája-adaptációját, amelyben a főszerepeket gyerekekre osztotta. 1993-ban mutatták be egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, ami után tízéves szünetet tartott a rendezésben. Utolsó nagyjátékfilmje a 2004-es József és testvérei - jelenetek egy parasztbibliából volt, amely a Parasztbiblia ihletésére készült.

"Mire való a művész őrülete? A művész őrülete arra való, hogy kivigye az embert a reális feltételek köréből, hogy elhitesse vele: a természet és minden teremtmény éppen az ő keze munkájára vár, hogy felismerje teremtettségét, ügyefogyott, szótlanságra kárhoztatott létezését." (Jeles András: Teremtés, lidércnyomás)

A fia, Nemes Jeles László szintén rendező. Első nagyjátékfilmje, a Saul fia (2015), számos nemzetközi díjat kapott.

Filmjei[szerkesztés]

Színházi rendezései[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Könyvei, cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

  • Kövesdi Rózsa: Elvek és terek - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 1982/7.
  • Spiró György - Nagy Péter - Kornis Mihály - Lukácsy Sándor - Hubay Miklós: Élet-balett (Angyali üdvözlet) - in: Filmvilág 1984/9.
  • Báron György: Auschwitz működik - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 1993/5.
  • Balassa Péter: Jeles napok (Egy kiállítás lapjai) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Gelencsér Gábor: Kép nélküli film (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Forgách András: A megszólalás előtt (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Kovács András Bálint: J. A. három mondata (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Töredékek - Jeles András naplójából (1993) - szerkesztették: Fodor László és Hegedűs László
  • Büntetőszázad (2000)
  • Jeles András: Teremtés, lidércnyomás (Noteszlapok) - in: Filmvilág 2000/6.
  • Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni (Párbeszéd Jeles Andrással) - in: Filmvilág 2001/9.
  • Jeles András: Platón képernyője (Napló-töredékek) - in: Filmvilág 2002/5.
  • Horeczky Krisztina: Ez így van rendben - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 2003/6.
  • Jeles András: Az ötödik elbeszélő (Feljegyzések egy filmrendezésről) - in: Filmvilág 2003/6.
  • Gelencsér Gábor: Romépítészet - Rendezőportré: Jeles András - in: Filmtett 2003. január 15.
  • Metropolis 2004/4 - Jeles András különszáma (2004) - szerkesztő: Czirják Pál
  • Báron György: Gyermekjátékok - in: Filmvilág 2004/12.
  • Forgách András: Eleveny kollégák (József és testvérei) - in: Filmvilág 2004/12.
  • Teremtés, lidércnyomás (2006)
  • Füzetek - "Főúr, füzetek!" (2007)
  • Czirják Pál: A kis Valentino (DVD) - in Filmvilág 2013/8.
  • Darida Veronika: Jeles András és a katasztrófa színháza (2014)
  • Gelencsér Gábor: Jeles András monográfia (megjelenés előtt)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bujdosó Bori: Elcsórták apu kameráját Origo, 2009.08.07.
  • Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990.
  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.