Petőfi Csarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petőfi Csarnok
PetofiCsarnok-Entrance.JPG
Becenév: PeCsa
Hely Budapest, Zichy Mihály út 14.
Építési adatok
Megnyitás 1985. április 27.
Lebontás éve 2016–2017
Lebontás oka Liget Budapest projekt
Tervező Halmos György
Tihanyi Judit
Elhelyezkedése
Petőfi Csarnok (Budapest)
Petőfi Csarnok
Petőfi Csarnok
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 05′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 05′ 17″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Csarnok témájú médiaállományokat.

A Petőfi Csarnok Budapest egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja volt, mely 1985 és 2015 között működött a Városligetben. A köznyelvben csak PeCsa néven emlegetett, népszerű könnyűzenei koncerthelyszín évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak adott helyet, valamint számos közösségi klubot is működtetett. A 930 m²-es belső nagytermen kívül egy 6000 fő befogadására alkalmas, nagyvonalú szabadtéri rész is tartozott hozzá.

Az intézmény 30 év működés után, 2015. október 23-án zárt be, egy utolsó Csillagfény diszkóval, majd 24–25-én egy monstre zárórendezvénnyel.

A Petőfi Csarnok 2017 során lebontásra kerül, helyén az eredeti Petőfi Csarnok épületénél másfélszer nagyobb Új Nemzeti Galéria épül majd fel. A Petőfi Csarnok épületének alapterülete 5500 négyzetméter, magassága 12 méter. Az Új Nemzeti Galéria tervezett épületének alapterülete másfélszer akkora, 9095 négyzetméter, magassága több, mint a duplája, 25 méter, több szintben alápincézve.[1] A bontással az 1885-ben épült Iparcsarnok utolsó megmaradt emléke, az alapozás és padlószint is eltűnik.

Az épület története[szerkesztés]

Az 1885 és 1944 között működött Iparcsarnok
A Budapest Nemzetközi Vásár központi tere 1969-ben. A két üveghasáb mögött látható a háborúban elpusztult Iparcsarnok alapjaira 1947-ben felépített pavillon, amely átépítve a későbbi Petőfi Csarnokként működött

A Budai Ifjúsági Park korszerűtlenné válásának első figyelmeztető jeleire 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága kezdeményezése nyomán a Fővárosi Tanács az épület ifjúsági szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött. A tervasztalon hamarosan megszülettek egy új ifjúsági szórakoztató intézmény első vázlatai, amelyeket az egykori közel 5500 m²-es, ekkor már üresen álló volt BNV-pavilon köré rajzoltak a tervezők, név szerint Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész.

A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd végleges bezárása (1984) miatt keresett a főváros vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára. Ennek eredményeképp került áttervezésre, majd hasznosításra a városligeti csarnok.

Az épület helyén az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Iparcsarnok historizáló épülete állt, melyben 1944-ig folyamatosan tartottak kiállításokat és vásárokat. Az épület a háború alatt súlyos károkat szenvedett, tetőszerkezete kiégett, helyreállítása reménytelen volt, ezért lebontották. 1947-ben a helyén húzták fel – az eredeti épület alapjaira és padlószintjére – a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) legnagyobb, 5. számú kiállítási épületét, a Kohó- és Gépipari (KGI) csarnokot. A BNV Kőbányára költöztetése (1974) után a pavilonok többségét lebontották, az addig zárt területet megnyitották. A KGI-csarnok – a majdani PeCsa – a kevés túlélő épület egyike volt. A vásár bezárása után évekig a Rákóczi úti Otthon Áruház bútorraktáraként használták. Az egykori kiállítási épület teljes renoválásának eredménye a Petőfi Csarnok.

Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz nem volt elég a nagy belmagasságú, mintegy 45 000 m³ térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti múzeuma működött (de csak tavasztól őszig tartott nyitva, mert a fönti rész fűtésére már nem futotta).

Az új városligeti szórakoztató központ, a Petőfi Csarnok 1985. április 27-én nyílt meg, a Karthago együttes koncertjével.[2] Az átadáskor Kádár János, az MSZMP főtitkára is megtekintette a PeCsát, fővárosi és kerületi vezetők, valamint Hámori Csaba KISZ-vezér társaságában. Hosszú ideig ez volt Budapest egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű gépészettel rendelkezett (a rendezvényeket modern hang- és fénytechnika szolgálta, a nagyterem folyamatos levegőcseréjét hatalmas ventilátorok biztosították), a belső design azonban kezdettől fogva sok vitát váltott ki, hiszen a csupasz betonfallal – amelyen látszottak a zsaluzódeszkák nyomai – szinte „feleseltek” a népművészeti ihletésű madár-virág motívumokkal díszített piros ajtók. A szabadtéri színpad födémjének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros Gábor építész munkája; a stabil konstrukció több mint húsz évig állt ellen az időjárás viszontagságainak.

A megnyitás óta eltelt idő alatt a Petőfi Csarnok egyre korszerűtlenebbé vált. Többször volt szó teljes felújításáról, majd egyre inkább az elköltöztetéséről. Megszüntetésének, illetve teljes felújításának lehetőségét az első újságcikkek 2011-ben lebegtették meg, mely évben a PeCsát üzemeltető nonprofit társaságot végelszámolással megszüntették.[2] 2014 február végén a Városliget területére tervezett Múzeumi Negyed beruházásáról tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a PeCsát lebontják, helyén park lesz.[2]

A klubot 2011 őszén kiürítették; az üzemeltető nonprofit kft. munkatársainak felmondott a főváros, majd 2012 elején végelszámolással megszüntette a társaságot.[3] Egy ideig az épületben üzemelő étterem menedzsmentje működtethette tovább a PeCsát, de 2015 őszén az intézmény végleg bezárt. A tervek szerint lebontják, és a helyén múzeum épül.[4]

Hosszú per után 2016 novemberében sikerült a PeCsa bérlőivel megegyezni kiköltözésükről. 400 millió forintért váltották ki határozott idejű bérleti szerződésüket és kifizetik az általuk végzett fejlesztéseket is.[5] A Petőfi Csarnok helyén a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján fog megépülni az Új Nemzeti Galéria.[6]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

fovarosi.blog

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Csarnok témájú médiaállományokat.