Közlekedési Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum egykori központi épülete
A Közlekedési Múzeum egykori központi épülete
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím  Magyarország, Budapest
Alapítva 1899
Építész(ek) Pfaff Ferenc
Elhelyezkedése
Közlekedési Múzeum (Budapest)
Közlekedési Múzeum
Közlekedési Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 51″, k. h. 19° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 51″, k. h. 19° 05′ 30″
A Közlekedési Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Közlekedési Múzeum témájú médiaállományokat.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, (röviden: MMKM,) egy országos gyűjtőkörű, állami fenntartású létesítmény, amelynek központja és fő kiállítóhelye, a Közlekedési Múzeum Budapest XIV. kerületében, a Városligetben állt 2017-es bontásáig, 2021-től az intézmény otthona az Északi Járműjavítóba kerül át. Az MMKM több más budapesti és vidéki kiállítóhellyel is rendelkezik. Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma. 2008 novemberében a Közlekedési Múzeumot összevonták az Országos Műszaki Múzeummal. Az új intézmény neve Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum lett.

Az Északi Járműjavító helyén felépülő új létesítmény tervezésével a világhírű Diller Scofidio + Renfro építészirodát bízták meg. Az új intézmény várhatóan 2026-ban nyit meg, addig is 2021 júliusától a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítással jelentkezik az egykori Északi Járműjavítóban.

Története 2016-ig[szerkesztés]

Az 1896-os budapesti millenniumi kiállítás egyik új, impozáns épülete a Közlekedésügyi Csarnok volt. Itt mutatták be a hazai közlekedés, különösen az akkori sikerágazat, a vasút fejlődésének eredményeit. 1899. május 1-jén az ott bemutatott gyűjteményre alapozva, abban az épületben nyitotta meg kapuit és fogadta látogatóit 45 éven át a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum. A múzeumot a második világháború idején, 1944-ben bombatalálat érte. A helyreállított, de erősen megcsonkított, díszes kupolájától is megfosztott épületben a múzeumot csak 1966. április 2-án nyitották meg újra. 1971-ben a Közlekedési Múzeum országos múzeumi státuszt kapott, a 70-es évektől pedig újabb és újabb tagintézményekkel gyarapodott. 1987-ben új épületszárnnyal bővült és három évtizeden keresztül, 2016–2017-ben történt lebontásáig abban az állapotban volt.

2009-ben született meg a döntés, mely alapján a Közlekedési Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum összekapcsolódott, így a magyar ipari és műszaki örökség több jelentős kiállítóhelye egy intézmény szárnyai alá került, létrehozva a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot, melynek égisze alatt a múzeum tagintézményei (a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény, az Elektrotechnikai Gyűjtemény, a Műszaki Tanulmánytár, a miskolci Kohászati Gyűjtemény, a várpalotai Vegyészeti Múzeum, valamint a székesfehérvári Alumíniumipari Múzeum) jelenleg is működnek.

A városligeti épület bontása, költözés az Északi Járműjavítóba[szerkesztés]

Egy közlekedési múzeum mindig hatalmas műtárgyakkal dolgozik, ami igen kiterjedt kiállítóhelyet is igényel. A Közlekedési Múzeum városligeti kiállítóhelye sajnos régóta helyhiánnyal küzdött, ami miatt a múzeum kiterjedt gyűjteményét sajnos nem tudta már teljeskörűen bemutatni a látogatóknak. A múzeum gyűjteményében szereplő ikonikus XX. század járművek, Kandó Kálmán V60-as villanymozdonya, az Árpád gyorssínautóbusz vagy a gőzmozdonyok sebességrekordját tartó 242-es gőzmozdony, a "Szellem" pl. hiányzott a kiállításból.

Az eredeti tervek szerint a Közlekedési Múzeum eredeti századfordulós épületét, a Pfaff Ferenc-féle csarnokot építették volna vissza. Az épületet a térszint alatt jelentősen bővítették volna, de a Közlekedési Múzeum gyűjteményének teljes körű bemutatását ez sem tette volna lehetővé.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Közlekedési Múzeum közös javaslatára 2017. május 17-én döntött a kormány az addigi koncepció felülvizsgálatáról: eszerint a Pfaff Ferenc-féle eredeti épületet visszaépítik, de a Magyar Innováció Háza kap benne helyet, amelyben a magyar innováció történetét, a világhírű magyar műszaki találmányokat és feltalálókat bemutató interaktív kiállítás jön létre.

A Közlekedési Múzeum új otthonául pedig egy új, a korábbinál jóval tágasabb kiállítóteret biztosító helyszínt kerestek. A 2017 júniusban megjelent kormányhatározat arra szólította fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg a Közlekedési Múzeum új telephelyének lehetséges helyszíneként az egykori Északi Járműjavító területét, különös tekintettel a Dízelcsarnokra. 2017 decemberében született meg a kormánydöntés arról, hogy az egykori Északi Járműjavító területén, barnamezős beruházás keretében épüljön fel az Új Közlekedési Múzeum. Az új helyszínen a korábbinál lényegesen nagyobb állandó, időszaki és szabadtéri kiállítóhelyeknek nyílik lehetőség.

Az Új Közlekedési Múzeum helyszínéül az intézmény olyan barnamezős területet keresett, amely kötődik a járművek múltjához, és közlekedési csomóponton, jól megközelíthető helyen fekszik. Az Északi Járműjavító közlekedési csomópontnál helyezkedik el, tömegközlekedéssel is jól kiszolgált: az 1-es, a 28-as, 28A és 62-es villamossal, valamint a 9-es autóbusszal is megközelíthető.

A Közlekedési Múzeum városligeti épülete 2016-ig fogadta a látogatókat. Az épületet a Liget-projekt részeként hét hónap alatt, 2017 februárjára elbontották.

Az Új Közlekedési Múzeum[szerkesztés]

Az egykori Északi Járműjavító[szerkesztés]

Az Új Közlekedési Múzeumnak otthont adó Északi Járműjavító területén 1867 és 2009 között az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa működött. Az üressé vált egykori üzem mintegy 150 éves ipari örökségi értékeit is figyelembe véve választották ki az Új Közlekedési Múzeum otthonának, az Operaház mellette található Eiffel Műhelyházával együtt új kulturális negyedet fog alkotni Kőbányán.

2019. február 28-án hirdettek eredményt az Új Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázatán, a győztes a nemzetközi zsűri egyöntetű ítélete szerint a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda és magyar partnerük, Noll Tamás Ybl-díjas építész és csapata, az M-Teampannon építésziroda lett.

AEllenben a győztes Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján világszínvonalú kortárs elemekkel színesítjük a helyszínt ezen az óriási ingatlanon, méltó helyet kínálva a múzeum hatalmas műtárgy-gyűjteményének bemutatásához. Az Új Közlekedési Múzeum kialakítása során a romantikus, ipari örökséget idéző, műemléki védettség alatt álló Dízelcsarnokot és az igazgatósági fejépületet is megőrzik.

Az Új Közlekedési Múzeum tervei[szerkesztés]

A Közlekedési Múzeum 2018-ban meghívásos nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki új épületének tervezésére. A tervpályázaton neves, nemzetközi és magyar éptítészirodák vettek részt, a 90 jelentkező közül végül 13 érvényes pályázat érkezett be. A tervpályázaton 2019. február 28-án hirdettek eredményt, a győztes a nemzetközi zsűri egyöntetű ítélete szerint a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda és magyar partnerük, Noll Tamás Ybl-díjas építész és csapata, az M-Teampannon építésziroda lett.

A New York-i Diller Scofidio+Renfro iroda egyik legismertebb munkája a hajdani New York-i magasvasúti hálózat megújításával kialakított városi közpark, a High Line, amely a teljes környék rehabilitációjának elindítójává és világszerte ismert rozsdaövezet-megújítási mintaberuházássá vált. Ugyanakkor nevükhöz több múzeumi projekt is kötődik, így a Los Angeles-i The Broad kortárs művészeti múzeum tervezése, a New York-i Museum of Modern Art megújítása, vagy a bostoni Institute of Contemporary Art kialakítása.

Az új Közlekedési Múzeum 2019-ben megnyerte a Média Építészeti Díj nagyberuházási különdíját. A beruházás Európa egyik legnagyobb barnamezős fejlesztésének számít. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást.

Új kulturális negyed Kőbányán[szerkesztés]

Az Új Közlekedési Múzeum a Budapestre irányuló minőségi turizmus felfuttatásában is jelentős szerepet vállalhat, újrapozícionálhatja Kőbánya Budapesten belüli szerepét, sőt, a cél, hogy Kőbánya a nemzetközi kulturális turisztika térképére is felkerüljön. Ezáltal a turisták által látogatott részek Budapesten belül is kijjebb terjeszkedhetnek.

"Ez a beruházás nem csak múzeumépítés, hanem átfogó városfejlesztés is, új zöldterületekkel, gyalogos kapcsolatokkal, tömegközlekedési fejlesztésekkel, melyek eredményeként óriási barnamezős területen teljesen új kulturális központ alakul majd ki Kőbányán, csatlakozva az Opera már elkészült gyönyörű új műhelyházához. A tervezési munka nem csak a múzeumépületre, hanem a környező parkra, szabadtéri és állandó kiállításra, vasúti megállóra, közúti kapcsolatokra, új nosztalgiavillamosok számára készülő végállomásra és a környező kisebb épületek felújítására is kiterjed.” – mondta Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

Az új múzeumépület közvetlen környezetét parkosítják, amelyben szabadtéren elhelyezett közlekedési műtárgyak lesznek láthatóak. A projekt keretében továbbá direkt gyalogos kapcsolatot alakítanak ki a múzeum és a Népliget között, de a Törekvés Művelődési Központ is megújul. Sőt, a jelenlegi tervek szerint a volt Józsefvárosi pályaudvar rehabilitáció alatt álló területével is kapcsolata lesz a környéknek, valamint a Népliget megújítására is készülnek tervek.

Egykori állandó kiállításai (20. század)[szerkesztés]

Alapításakor a múzeum elsősorban a vasút és a hajózás bemutatását tartotta feladatának, 1966-tól gyűjtőköre fokozatosan bővült. Az állandó kiállításokon már a közlekedés összes fontosabb ágazatának tárgyi és írásos emlékei szerepeltek.

1882-ben gyártott gőzmozdony (2006-ban, a főépület mellett)
Villamoskocsik a lebontott kiállítási csarnokban (2008)
A múzeum egykori épülete a gőzmozdonnyal és az An–2-sel
  • A magyar vasút történetét bemutató kiállítás a múzeum legrégibb gyűjteményére épült. Az 1896-ban kiállított tárgyak, modellek sok darabja a vasúttörténeti állandó kiállításon is látható volt. A kezdeteket az 1850-es években készített gőzmozdonyok kicsinyített másai idézték. A részben 1900 előtt készült, később már világhírű, 1:5 léptékű, mintegy 100 db-os modellgyűjtemény a hazai gőzmozdonyok és vasúti kocsik fejlődését szemléltette. Egy életnagyságú korabeli vasútállomás is látható volt a múzeum csarnokában, a 19. század utolsó évtizedeiben gyártott eredeti gőzmozdonyból és két vasúti kocsiból álló szerelvénnyel.
  • A magyar autóközlekedés története. A múzeum alapításának korából származott a kiállítás legrégebbi automobilja, egy 1898-ból való Peugeot. A hazai autógyártás kezdeteit Csonka János autói képviselték, melyek már a Csonka-Bánki féle porlasztóval működtek. Az eredeti autók mellett fődarabok, metszetek, műszaki érdekességek is szerepeltek a bemutatón.
  • A városi közlekedés története a lóvontatás korszakától volt nyomon követhető. Bemutatta a kiállítás a villamosvasút fejlődésének állomásait és a 20. század első évtizedeiben feltűnt korai akkumulátoros és benzinüzemű autóbuszok makettjeit is.
  • A magyar állami hajózás története alcímű kiállítás leglátványosabb tárgyai voltak a hajómodellek, köztük az első dunai gőzhajó, a Carolina (1817) és az Óbudai Hajógyár első terméke, a még fatestű Árpád utasszállító (1836). Az 1870-ben készült Orient a 19. század legnagyobb és leggyorsabb magyar folyami személygőzöse volt. A hajózás műszaki emlékeit néhány eredeti műtárgy, hajógép, navigációs eszköz egészítette ki.

A főépület állandó kiállításai között szerepelt még A közúti közlekedés története a kezdetektől 1918-ig, A közúti közlekedés Magyarországon az első világháború után, a Motorkerékpárok Magyarországon és a Hírességek csarnoka.

Az épület oldalánál állították ki a balesetben elpusztult M61 004-es dízelmozdony orrát, egy An–2-es repülőgépet, és ott volt látható a 424 001-es prototípus gőzmozdony is.

Képek a régi állandó kiállítás anyagából:

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum további kiállításai[szerkesztés]

Budapesten[szerkesztés]

  • Elektrotechnikai Múzeum a VII. kerület Kazinczy u. 21. alatt
  • Műszaki Tanulmánytár a XI. kerület Prielle Kornélia u. 10 alatt
  • Öntödei Múzeum az egykori Ganz-öntödében, a II. kerület, Bem u. 20 alatt

Vidéki helyszíneken[szerkesztés]

  • Vegyészeti Múzeum Várpalotán a Thury Várban
  • Kohászati Múzeum Miskolcon, amelyhez két kiállítóhely tartozik:
    • A Kohászati Múzeum (Miskolc-Felsőhámor)
    • Massa Múzeum – Fazola Kohó Újmassán
  • Alumíniumipari Múzeum Székesfehérváron a Zombori út 12. alatt

További kiállítóhelyek, ahol a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállításai láthatók:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]