Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
IATA: BUD  ICAO: LHBP
Adatok
Elhelyezkedés	Budapest, Vecsés Magyarország
Kiszolgált város	Budapest
Megnyitás	1950
Üzemeltető	Budapest Airport Zrt.
Névadó	Budapest (főváros)
Tszf. magasság	151 m
Utasforgalom	14.867.491 (2018)
Teherforgalom	146.100 t (2018)
Gépmozgás	115.028 (2018)
Futópályák
Irány Hosszúság Burkolat 13R/31L 3010 m beton/aszfalt 13L/31R 3707 m beton/aszfalt
Elhelyezkedése
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″47.436944444444, 19.255555555556
[ http://www.BudapestAirport.hu https://www.bud.hu A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér témájú médiaállományokat.

Terminal 2A

A Liszt Ferenc Repülőtér a levegőből. A kép alján az 1-es terminál

Liszt Ferenc Repülőtér 1-es termináljának látképe egy parkoló repülőgép utaslépcsőjéről

A 2-es terminál állásai

Budapest Liszt Ferenc Repülőtér Terminal 2

A repülőtér irányítótornya A Liszt Ferenc Repülőtér jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese A irányítótorony felülről

A 2A terminál kilátóterasza 2008-ban

A MALÉV tankoló Boeing 737-700-as repülőgépe a 2-es terminálon

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér (IATA: BUD, ICAO: LHBP) Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Forgalma megközelíti az évi 15 millió utast. Európai, észak-amerikai, távol-keleti, afrikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van.

Elnevezése

A repülőteret eredetileg fekvése alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek nevezték el. A szomszédos Ferihegy nevét a területen a 19. században szőlőbirtokkal rendelkező Mayerffy Ferencről (1776–1845) kapta. Napjainkban a terület szinte teljesen lapos, mert bár korábban volt ott egy 147 méter magas homokos domb, azonban azt az 1940-es években a repülőtér építése során elegyengették.

2006 tavaszán felmerült, hogy a repülőteret Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta.

A repülőteret 2011. március 25-én Liszt Ferenc zeneszerző emlékének tisztelegve nevezték át mai nevére: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A névváltoztatás politikai vitákat váltott ki, mivel az átnevezésekben illetékes Földrajzinév-bizottság az eredeti név megőrzése érdekében a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy elnevezést javasolta. Az Orbán-kormány az általa javasolt elnevezés megvalósítása érdekében a Földrajzinév-bizottság elnökét és több tagját eltávolította, illetve kettőt közülük elbocsátott.

A köznyelv a repülőteret továbbra is Ferihegyként emlegeti.

Fekvése

Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. Délkeletre, az Üllői úton haladva vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. Az egyes terminál kettévágta az eredeti gyömrői utat, a második pedig az eredeti Vecsés–Ecser közti közutat.

A légikikötő területe 1505 hektár (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros), vagyis a Margit-sziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18,5 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője és benzinkútja van.

Története

Előzmények

Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során a Mátyásföldi repülőtér után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.

1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt, és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.

A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között

A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.

A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, északnyugati részére a polgárit, a délnyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.

Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

Világháború és az újjáépítés

A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.

1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L futópálya betonozási munkálatait is.

Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották, és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.

Az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, amely járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett, és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított pálya.

1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a futópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint eléréséhez. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új futópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is a Kőris-hegyen és Püspökladányban. A munkálatokat az 1973-ban alakult Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szakemberei irányították.

Közelmúlt

1980-ban kezdték el építeni és 1983. augusztus 30-án helyezték forgalomba a második, hosszabb leszállópályát. (13L/31R), amely 3707 méter hosszú, és párhuzamos az 1-es pályával. A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Ugyanebben az évben készült el az új irányítótorony, amelyet 2000-ben bővítettek még két szinttel. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal az akkori Ferihegyi Repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.

Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhellyel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben az 1-es terminál szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is.

Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1-jétől a diszkont légitársaságokat szolgálta ki, majd 2012. május 30-án a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt a kereskedelmi utasforgalom elől – ideiglenes hatállyal – elzárták. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán.

2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.

Jelen és jövő

Az 1950-es 1960-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások: a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind-mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők, itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint, és 100 városba lehet innen közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.

A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát; a brit BAA International Ltd. szerezte meg 75 évre a jogot rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.

Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére. A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruffot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.

Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így a Budapest Airport a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy területén a régió legfontosabb repülőtere jöhet létre.

Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat. Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég. Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat. Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást és a minibusz szolgáltatást , hogy a repülőtér-üzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.

Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá még új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.

2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat Vilniusból indította járatait a magyar fővárosba.

2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre a Liszt Ferenc Repülőtéren. Ennek részeként épül meg az új utasforgalmi terminál, a 40 ezer négyzetméter alapterületű SkyCourt (Égi Udvar) a jelenlegi 2A és 2B terminál között, várhatóan 2011. március 27-ére. A munkálatok további fázisában épül meg a 2B, később a 2A terminál új utasfolyosója nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval. A BUD Future elnevezésű fejlesztési program végére a 2-es terminál éves utaskapacitása eléri a 15 millió főt.

A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.

2015-ben a reptér utasforgalma átlépte a 10 millió főt, 2017-ben pedig a 13 millió főt. A jelenleg 12,5 millió fős éves kapacitás növelése érdekében 2018-ig a 2B terminálhoz csatlakozó könnyűbádog-szerkezetes épület helyére egy mólót, utashidat építenek, valamint bővítik a parkolót. A rövid távú beruházásokkal 14-15 millióra lehet emelni a repülőtér kapacitását. Középtávon pedig egy új, 2C terminál megépítése is szerepel a tervek között.

2016-ban bejelentették a repülőtér középtávú komplex fejlesztési tervét, a "BUD 2020"-at. Ennek keretében 5 év alatt 50 milliárd forintos beruházást hajtanak végre. Ennek része a már bejelentett B jelű utasmóló, a 2C vagy 3 jelű terminál, egy 6 emeletes 2500 férőhelyes parkolóház, valamint egy repülőtéri hotel felépítése, a check-in pultok számának jelentős bővítése, valamennyi biztonsági kapu testszkennerrel való ellátása, és a "Cargo City" nevű új légiáru központ. A fejlesztések következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra és 200.000 tonna árúra nő.

2018-ban átadták a 400 ágyas repülőtéri hotelt és a B jelű utasmólót, amely 3 szélestörzsű és 4 keskenytörzsű repülő egyidejű kiszolgálására képes. Valamint a repülőtér megkapta a "karbon-semleges" minősítést is a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI).

Légitársaságok és célállomások

A következő légitársaságok üzemeltetnek járatokat Budapestre:

Légitársaság	Célállomások	Terminál
Aegean Airlines	Athén	2A
Aer Lingus	Dublin	2B
Aeroflot	Moszkva-Sheremetyevo	2A
Air Algerie	Algír, Bécs	2B
airBaltic	Riga	2A
Air Canada Rouge	Szezonális: Toronto-Pearson	2B
Air China	Peking	2B
Air France	Párizs-Charles de Gaulle (2019.06.26.-tól)	2A
Alitalia	Róma-Fiumicino	2A
American Airlines	Szezonális: Philadelphia	2B
Austrian Airlines	Bécs	2A
Belavia	Belgrád, Minszk	2B
British Airways	London-Heathrow	2B
Brussels Airlines	Brüsszel	2A
Czech Airlines	Prága	2A
easyJet	Amszterdam, Berlin-Schönefeld, Berlin-Tegel, London-Gatwick, Lyon, Manchester, Párizs-Charles de Gaulle Szezonális: London-Southend (2019. november 4-től)	2A, 2B
easyJet Switzerland	Bázel/Mulhouse, Genf	2A
EgyptAir üzemelteti: EgyptAir Express	Kairó	2B
El Al	Tel Aviv-Ben Gurion	2B
Emirates	Dubaj-International	2B
Eurowings	Düsseldorf, Hamburg	2A
Eurowings üzemelteti: Germanwings	Köln/Bonn, Stuttgart	2A
Finnair	Helsinki	2A
Flydubai	Dubai-International (2019.06.27.-től)	2B
Iberia	Madrid	2B
Jet2.com	East Midlands, Edinburgh, Leeds/Bradford, Manchester Szezonális: Birmingham (2019.11.08.-tól)	2B
Joon	Párizs-Charles de Gaulle (2019.06.26.-ig)	2A
KLM	Amszterdam	2A
Lauda	Stuttgart	2A
LOT (légitársaság)	Brüsszel (2019.09.02-től), Bukarest (2019. 09.02-től), Chicago-O'Hare, Krakkó, London-City, New York-JFK, Varsó,	2A, 2B
Lufthansa	Frankfurt am Main, München	2A
Lufthansa Regional üzemelteti: Lufthansa CityLine	Frankfurt am Main, München	2A
Norwegian Air Shuttle	Helsinki, Koppenhága, Oslo-Gardermoen, Stockholm-Arlanda	2A, 2B
Pegasus Airlines	Isztambul-Sabiha Gökcen	2B
Qatar Airways	Doha	2B
Ryanair	Athén, Amman, Barcelona-El Prat, Bari (2019.05.03.-tól), Berlin-Schönefeld, Billund, Bordeaux (2019.10.29-től), Bristol, Brüsszel-Charleroi, Catania (2019.10.29.-től), Cagliari (2019.05.01.-jétől), Cork, Dublin, East Midlands, Edinburgh, Göteborg-Landvetter (2019.10.29.-től), Gran Canaria, Koppenhága, Lappeenrata (2019.10.27.-től), Lisszabon (2019.10.29.-től), London-Stansted, Luxembourg város (2019.10.29.-től), Madrid, Malaga, Málta, Manchester, Marrákes (2019.10.25.-ig), Marseille, Milánó-Bergamo, Nápoly, Nürnberg, Palermo, Palma de Mallorca (2019.06.06-tól) , Páfosz, Párizs-Beauvais, Pisa, Portó (2019.10.29.-től), Poznan (2019.10.28.-tól), Prága, Rimini (2019.05.03.-től), Róma-Ciampino, Santander, Szaloniki (2019.05.04.-től), Sevilla (2019.05.02.-tól), Tel Aviv-Ben Gurion (2019.10.28.-tól), Toulouse (2019.10.30-tól), Velence-Trevisio, Valencia szezonális: Eilat-Ovda, Korfu, Preveza-Aktion (2019.07.01-09.30), Tampere (2019.10.23.-ig)	2A, 2B
Scandinavian Airlines	Szezonális: Stockholm-Arlanda (04.18; 04.19; 04.21; 05.30; 06.02; 06.06; 06.09)	2A
Shanghai Airlines	Sanghaj-Putung (2019. június 7-től)	2B
Sun Express	Antalya (2019.05.15-től-2019.10.30-ig)	2B
Swiss International Air Lines	Zürich	2A
Swiss International Air Lines üzemelteti: Swiss Global Air Lines	Zürich	2A
TAP Portugal	Lisszabon	2A
TAROM	Bukarest-Otopeni	2B
Transavia France	Párizs-Orly Szezonális:Nantes	2A
Turkish Airlines	Isztambul-Atatürk	2B
Ukraine International Airlines	Kijev-KBP	2B
Vueling	Barcelona	2A
Wizz Air	Alicante, Asztana, Athén, Baku, Barcelona-El Prat, Bari, Bázel/Mulhouse, Berlin-Schönefeld, Birmingham, Bologna, Brüsszel-Charleroi, Catania, Doncaster-Sheffield, Dortmund, Dubaj-Al Maktoum, Eindhoven, Frankfurt am Main, Glasgow, Göteborg-Landvetter, Hannover, Kijev-IEV, Katánia, Kutaiszi, Lárnaka, Lisszabon, Liverpool, London-Gatwick, London-Luton, Madrid, Malaga, Malmö, Málta, Marosvásárhely, Milánó-Malpensa, Moszkva-Vnukovo, Nápoly, Oslo-Gardermoen, Podgorica, Portó, Pristina, Reykjavík-Keflavik, Róma-Fiumicino, Stavanger, Stockholm-Skavsta, Szaloniki, Szarajevó, Szkopje, Szófia, Szentpétervár, Tel Aviv-Ben Gurion, Tenerife-South, Tirana, Varsó-Chopin Szezonális: Alghero, Bergen (2019.05.05-ig), Bordeaux (2019.10.26-ig), Burgasz, Castellón (2019.06.16-tól 2019.09.15-ig) , Faro, Heraklion, Ibiza, Korfu, Nizza-Côte d’Azur (2019.10.25.-ig), Palma de Mallorca, Rodosz, Zákinthosz	2A, 2B

Szezonális charter

Az Arkia Israel Airlines Boeing 757-300-asa Budapesten

Légitársaság	Célállomások	Terminál
Aegean Airlines	Rodosz, Heraklion	2A
Air Cairo	Hurghada, Marsa Alam	2B
Al Masria Universal Airlines	Hurghada, Sharm el Sheikh	2B
Arkia Israel Airlines	Tel Aviv	2B
Bulgarian Air Charter	Burgasz	2B
Corendon Airlines	Antalya	2B
FlyEgypt	Hurghada, Sharm el Sheikh	2B
Irsair	Tel Aviv	2B
Onur Air	Antalya	2B
Pegasus	Antalya	2B
Royal Jordania	Aqaba	2B
Sun Express	Antalya	2B
Swiftair	Kolozsvár, Temesvár	2B
Nesma Airlines	Hurghada	2B
Tailwind Airlines	Dalaman, Ecran	2B
Travel Service Hungary	Antalya, Barcelona, Burgasz, Hanía, Hurghada, Iráklion, Kalamata, Karphatos, Kefalonia, Korfu, Kos, Marsa Alam, Monasztir, Palma de Mallorca, Rodosz, Sarm el Sheikh, Tirana, Zakintosz	2B
Tunisair	Djerba, Monasztir	2B

Cargo

Légitársaság	Célállomások
AirBridgeCargo	Liege, Moszkva-Sheremetyevo
American Airlines Cargo	Philadelphia
Cargolux	Almati, Amszterdam, Baku, Hong Kong, Luxemburg, Tajpej, Turkmenbashi
CityLine Hungary	Belgrád
DHL	Athén, Brüsszel, Bukarest, Köln/Bonn, Milánó-Bergamo
Farnair Hungary	Köln/Bonn, Bázel
FedEx	Bécs, Párizs
Silk Way Airlines	Baku
Swiftair	Nürnberg
TNT Airways	Amszterdam, Bécs, Liège, München, Nürnberg
Turkish Airlines Cargo	Isztambul-Atatürk, Kijev
UPS Airlines	Bécs, Köln
World Airways	Bagram, Charleston, Dover, Lipcse/Halle, Ostend/Bruges

Forgalmi adatok

A Liszt Ferenc Repülőtér repülőtér forgalmi adatai

A Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalmi adatai Utasforgalom fő 2001    4 594 875 2002    4 482 695 2003    5 022 538 2004    6 456 983 2005    8 063 620 2006    8 266 700 2007    8 597 137 2008    8 443 053 2009    8 095 367 2010    8 190 089 2011    8 920 653 2012    8 504 020 2013    8 520 880 2014    9 155 961 2015    10 298 936 2016    11 441 999 2017    13 097 239 2018    14 867 491 A Liszt Ferenc Repülőtér teherforgalmi adatai Teherforgalom tonna 2001    45 211 2002    46 476 2003    50 546 2004    60 460 2005    73 033 2006    88 188 2007    58 885 2008    73 155 2009    62 870 2010    82 638 2011    106 595 2012    93 123 2013    92 112 2014    2015    91 396 2016    112 143 2017    127 170 2018    146 100 A Liszt Ferenc Repülőtér gépmozgásai Gépmozgás darab 2001    87 166 2002    77 941 2003    88 471 2004    111 753 2005    126 359 2006    126 947 2007    124 298 2010    105 507 2011    109 949 2012    87 560 2013    83 330 2014    2015    92 265 2016    96 141 2017    102 747 2018    115 028

A 15 legforgalmasabb desztináció 2017-ben
A 15 legforgalmasabb desztináció 2017-ben Desztináció heti járatszám London    101 Párizs    43 Brüsszel    42 Frankfurt    38 München    35 Varsó    35 Berlin    35 Isztambul    34 Amszterdam    31 Róma    27 Ruhr-vidék    24 Moszkva    21 Prága    21 Zürich    21 Bécs    21

A legforgalmasabb útvonalak 2016-ban

Hely	Repülőtér	Utasok száma	Változás (%) 2015/16
1	London-Luton	575.780	+22
2	Párizs-Charles de Gaulle	427.442	+1
3	Frankfurt	419.466	-1
4	Amszterdam	397.260	+21
5	London-Stansted	369.944	0
6	München	330.314	+2
7	London-Heathrow	329.017	+13
8	Brüsszel-Charleroi	313.923	+2
9	Tel-Aviv	301.037	+10
10	Róma	269.644	+13
Forrás: angol nyelvű Wikipédia

Terminálok

1. Terminál, a várócsarnok belseje A galérián, a bejárati oldalon A bejárat felől, bal oldalról A bejárat felől, jobb oldalról Az utasfelvételi rész felé nézve Az ülőhelyek A galérián, a kifutópályákhoz közeli részen

1-es terminál utasfelvételi pultjai

1-es terminál 4-es és 5-ös kapu

2B terminál check-in pultjai

A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT), illetve a másik kettő a nappali órákban Kőbánya-Kispesttől, éjszaka pedig a Határ úttól induló 200E busszal érhető el. 2007 óta az 1-es terminál vonattal is megközelíthető. Főképp a Nyugati pályaudvarról induló vonatok érintik Ferihegyet, ahol az állomást érintő minden személyszállító vonat megáll, így az InterCity-járatok is.

2017-től a repülőtér a BKK Deák Ferenc térről induló 100E jelzésű expresszjáratával is megközelíthető. A járatra különleges díjszabás (900 forint/út) érvényes, BKK-bérletekkel és normál vonaljeggyel nem vehető igénybe; az arra jogosultak díjmentesen utazhatnak rajta.

1. Terminál

A terminálépületet 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. Az 1-es terminál újjáépítéséről 2004-ben döntött a Budapest Airport. A teljes rekonstrukciót és a terminál újra üzembehelyezését a repülőtér utasforgalmának növekedése, a szigorú biztonsági előírások, illetve az EU-csatlakozás által támasztott követelmények indokolták. A munkálatok során teljesen megújultak a terminál gépészeti és elektromos rendszerei, és a csatlakozó közművezetékek is.

A terminál felújítása a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen ez az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája. A felújítás 2004 őszén kezdődött, s a T1 mintegy nyolc hónapos munka után, 2005. szeptember 1-jén nyitotta meg újra kapuit.

Az Építőipari Nívódíj, az amerikai Oscar-díjhoz hasonlatosan szakmai díj: a szakma jutalmazza az adott év legjobb, legnagyszerűbb alkotásait. Az 1-es terminál felújítása az ipari és kereskedelmi kategóriában kapta meg a díjat.

2007-ben a terminál felújítása Europa Nostra-medálban részesült.

Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra az alacsony költségű, diszkont légitársaságok számára. A Malév csődje után a Budapest Airport a 2-es terminál utasforgalom csökkenése miatt, gazdaságossági okokból 2012. május 30-án bezárta az 1-es terminált, így az összes, oda közlekedő járat kiszolgálása a 2-es terminálhoz került. A bezárás időszakos, egyelőre 5 évre történt, a döntést 2017-ben felülvizsgálják, és lehetséges hogy újra megnyitják az utasforgalom előtt az 1-es terminált.

2012. október 1-től Terminal 1 Airport Event Center néven – állagmegóvási okokból – rendezvényhelyszínként működik tovább. Itt forgatták a Die Hard 5-öt is.

2A Terminál

A 2-es futópálya 1982-ben épült. Hozzá a 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, az Austrian Airlines, a Carpatair, a Brussels Airlines, a CSA Czech Airlines a Lufthansa és a Moldavian Airlines gépei is. 2008. március végétől a schengeni határokon belülre induló járatokat szolgálta ki.^[forrás?] Jelenleg a 2A és 2B terminál is kiszolgálja a schengeni, valamint a nem-schengeni övezetbe induló utasokat. A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.

2B Terminál

A 2A bővítéseként épült, de külön terminálként tartják nyilván. 1998-ban adták át. A fennmaradó többi járat, vagyis a külföldi (és általában véve nem fapados) légitársaságok utasait szolgálta ki.

SkyCourt

2. Terminál, a SkyCourt belseje A SkyCourt váróterme a jobb oldalról A SkyCourt váróterme a jobb oldalról A SkyCourt váróterme a jobb oldalról A SkyCourt váróterme a jobb oldalról A SkyCourt váróterme a bal oldalról A SkyCourt váróterme a bal oldalról A SkyCourt váróterme a bal oldalról A SkyCourt váróterme a bal oldalról A SkyCourt váróterme a bal oldalról

2011. március 27-én nyitották meg a 2A és 2B terminál új, közös épületét, a SkyCourt-ot. A kettes terminál fejlesztése szerves részét alkotta a repülőtér ötéves, Bud-Future nevű programjának, amelyben a repülőtér öt év alatt 75 milliárd forintos (261 millió eurós) beruházást valósított meg, ebből 70 milliárd forintot fordítottak a SkyCourt felépítésére. A fővállalkozó a szegedi központú KÉSZ Zrt. volt. A kagyló alakú épület a régi terminálok csarnokait köti össze, megőrizve a 80-as évekből származó régi épületek külső alakját, ugyanakkor a tervezők, Tima Zoltán és a KÖZTI modern stílusban alkották meg a terveket, amelyekben betont, üveget és acélt használtak. A SkyCourt öt emeletéből kettő a föld alatt szolgálja a repülést, ezek az utasok számára zárva vannak. Ezeken a szinteken találhatók többek között a szellőztetőberendezések, a repülőtéri személyzet öltöző- és pihenőhelyiségei, valamint a csomagosztályozó gépsorok. Az összesen 24 000 m²–nyi hasznos terület meghatározó része az utasforgalom részére van fenntartva, a biztonsági ellenőrzések egy része is itt található. Mindezek révén a kettes terminál kapacitása a korábbi majdnem kétszeresére emelkedett.

A 2A és 2B terminálokon „becheckolt” utasok a biztonsági átvilágítás után egy duty free shopon keresztül érkeznek a SkyCourt várótermi részébe, ahonnan két irányban (A1-A19 és B1-B19) lehet eljutni a beszállító kapukig. A SkyCourt várótermi részén a boltok mellett egy kávézó-, míg az emeleti részen további kávézók és éttermek találhatók.

A SkyCourt galériaszintjén exkluzív várótermek is nyíltak MasterCard Lounge, és SkyCourt Lounge néven a Platinum Lounge és az Executive Lounge mellett.

GAT

A kis- és magángépeket fogadó terminál (angolul General Aviation Terminal, GAT) közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magángépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban. A reptér 2014 áprilisában félmillió euróból kezdte meg a terminál felújítását.

Zajterhelés

2007-ben az új felszállási légi folyosók beüzemeltetésével Budapest sok kerületében jelentősen megnőtt a zajszennyezés. Emiatt néhány magánszemély bíróságon követelte a légikikötő bezárását, de a bíróság végül megalapozatlannak találta ezeket az igényeket. A konfliktusok megelőzése érdekében a repülőtér üzemeltetője önkéntes zajvédelmi programot indított. Ennek részeként kijelöltek egy zajvédelmi övezetet a repülőtér körül, és az ebben az övezetben elhelyezkedő lakóépületek hő- és hangszigetelését, valamint szellőztető berendezés beépítését a társaság a saját költségén vállalja. Ennek finanszírozását, valamint a légijárművek minél csendesebb működtetését szolgálja a repülőtér által beszedett zajterhelési díj.

A repülőtér látogatása

Ferihegy Repülőgép Emlékpark, háttérben az emlékpark HA-MOA lajstromjelű Il–18-as repülőgépe látható

A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.

A repülőtéri bekötőút mellett található az Aeropark, amely március 15-től október 15-ig látogatható.

Megtekinthető repülőgép-típusok:

• Antonov An–2
• Iljusin Il–14
• Iljusin Il–18 (utas-, és teherszállító változat)
• Jakovlev Jak–40
• Liszunov Li–2
• Tupoljev Tu–134
• Tupoljev Tu–154

A buszos repülőtér-látogatásokat 2013 tavaszától a Légiközlekedési Kulturális Központ szervezi.

Megközelíthetőség

A nappali órákban a Belváros felől a Deák Ferenc térről induló 100E jelzésű közvetlen reptéri járattal, vagy az M3-as metróval a Nagyvárad térig közlekedve, majd ott a 200E buszra átszállva a Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva közelíthető meg. Az éjszakai órákban közvetlenül szintén a 100E busszal (csak 1 óra előtt és fél 4 után), emellett a 914-es, a 914A vagy a 950-es éjszakai busszal, majd a Népligetnél a 200E buszra átszállva érhető el a repülőtér.

A repülőtérhez legközelebbi vasútállomás a Ferihegy, ahonnan a 200E buszra a Ferihegy vasútállomás megállóban átszállva Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva lehet megközelíteni a repülőteret.

Egyéb

• AirportShuttle-Minibusz
• Taxi

Állatok a reptéren

Sajnos a repülőgépekre nagy veszéllyel vannak a madarak (különösen a vetési varjak), őket a reptéren különféle technikai módszerekkel üldözik el (pl.: hangijesztéses módszerrel, amerikai héjákkal, sólymokkal). A nem kívánt földi behatolókat pedig egy speciálisan kiképzett Border collie ijeszti el.

Képgaléria

• 

  Kifutópálya

• 

  Építkezés

• 

  2A terminál 2B felől

• 

  1-es terminál, az első kilenc check-in pult

• 

  Tájékoztató monitor az 1-es terminálon

• 

  Malév Boeing 737-es felszállás közben

• 

  Cargolux Boeing 747–400F a Liszt Ferenc Repülőtéren

• 

  Kerozinszállító tartálykocsi

• 

  Budapest Liszt Ferenc Repülőtér, A Porta

• 

  A SkyCourt kivülről 2013 szeptemberében

• 
• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Honlapja
• Facebook oldala
• Repülőtér-információ a World Aero Data adatbázisában Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere)
• Repülőtér-információ a Great Circle Mapper-en. Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere).
• A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től
• Baleset és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában