Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Budapest Ferihegy 2A LHBP.JPG
IATA: BUD  ICAO: LHBP
Adatok
Elhelyezkedés Budapest, Vecsés
 Magyarország
Megnyitás 1950
Üzemeltető Budapest Airport Zrt.
Névadó
Tszf. magasság 151
Utasforgalom 13.097.239 (2017)[1]
Teherforgalom 127 170 t (2017)
Gépmozgás 102 747 (2017)[2]
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
13R/31L[3]3010 mbeton/aszfalt
13L/31R3707 mbeton/aszfalt
Elhelyezkedése
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (Budapest)
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″
[ A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér weboldala]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.
Terminal 2A
A Liszt Ferenc Repülőtér a levegőből. A kép alján az 1-es terminál
Az 1-es terminál látképe a 2-es terminál felől, 2008-ban
Liszt Ferenc Repülőtér 1-es termináljának látképe egy parkoló repülőgép utaslépcsőjéről
A 2-es terminál állásai
Budapest Liszt Ferenc Repülőtér Terminal 2
A repülőtér irányítótornya
A Liszt Ferenc Repülőtér jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese
A irányítótorony felülről
Az „irányító kabin”
A 2A terminál kilátóterasza 2008-ban
„Ferihegy konyhája”, a Catering, ahol az utasoknak szánt ételt és italt készítik
A MALÉV tankoló Boeing 737-700-as repülőgépe a 2-es terminálon

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér (IATA: BUDICAO: LHBP) Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Forgalma meghaladja az évi 13 millió utast.[4] Európai, észak-amerikai, távol-keleti, afrikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van.

Elnevezése[szerkesztés]

A repülőteret eredetileg fekvése alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek nevezték el. A szomszédos Ferihegy nevét a területen a 19. században szőlőbirtokkal rendelkező Mayerffy Ferencről (1776–1845) kapta. Napjainkban a terület szinte teljesen lapos, mert bár korábban volt ott egy 147 méter magas homokos domb, azonban azt az 1940-es években a repülőtér építése során elegyengették.

2006 tavaszán felmerült, hogy a repülőteret Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta.[5]

A repülőteret 2011. március 25-én Liszt Ferenc zeneszerző emlékének tisztelegve nevezték át mai nevére: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.[6] A névváltoztatás politikai vitákat váltott ki, mivel az átnevezésekben illetékes Földrajzinév-bizottság az eredeti név megőrzése érdekében a "Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy" elnevezést javasolta. Az Orbán kormány az általa javasolt elnevezés megvalósítása érdekében a Földrajzinév-bizottság elnökét és több tagját eltávolította, illetve kettőt közülük elbocsátott.[7]

A köznyelv a repülőteret továbbra is Ferihegyként emlegeti.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. Délkeletre, az Üllői úton haladva vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. Az egyes terminál kettévágta az eredeti gyömrői utat, a második pedig az eredeti Vecsés-Ecser közti közutat.

A légikikötő területe 1505 hektár (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros), vagyis a Margit-sziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18,5 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője és benzinkútja van.[8]

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során a Mátyásföldi repülőtér után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.

1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt, és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.

A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között[szerkesztés]

A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.

A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, északnyugati részére a polgárit, a délnyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.

Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

Világháború és az újjáépítés[szerkesztés]

A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.

1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L futópálya betonozási munkálatait is.

Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották, és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.

Az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, amely járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett, és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított pálya.

1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a futópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint eléréséhez. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új futópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is a Kőris-hegyen és Püspökladányban. A munkálatokat az 1973-ban alakult Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szakemberei irányították.[9][10]

Közelmúlt[szerkesztés]

1980-ban kezdték el építeni és 1983. augusztus 30-án helyezték forgalomba a második, hosszabb leszállópályát. (13L/31R), amely 3707 méter hosszú, és párhuzamos az 1-es pályával. A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Ugyanebben az évben készült el az új irányítótorony, amelyet 2000-ben bővítettek még két szinttel. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal az akkori Ferihegyi Repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.

Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhellyel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben az 1-es terminál szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is.

Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1-jétől a diszkont légitársaságokat szolgálta ki, majd 2012. május 30-án a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt a kereskedelmi utasforgalom elől – ideiglenes hatállyal – elzárták. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán.

2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.

Jelen és jövő[szerkesztés]

Az 1950-es 1960-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások: a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind-mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők, itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint, és 100 városba lehet innen közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.

A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát; a brit BAA International Ltd. szerezte meg 75 évre a jogot rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.[11]

Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére.[12] A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruffot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.[13]

Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így a Budapest Airport a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy területén a régió legfontosabb repülőtere jöhet létre.[14]

Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat.[15] Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég.[16] Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat.[17] Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást [18][19] és a minibusz szolgáltatást [20], hogy a repülőtér-üzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.

Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá még új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.[21]

2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat Vilniusból indította járatait a magyar fővárosba.

2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre a Liszt Ferenc Repülőtéren. Ennek részeként épül meg az új utasforgalmi terminál, a 40 ezer négyzetméter alapterületű SkyCourt (Égi Udvar) a jelenlegi 2A és 2B terminál között, várhatóan 2011. március 27-ére.[22] A munkálatok további fázisában épül meg a 2B, később a 2A terminál új utasfolyosója nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval. A BUD Future elnevezésű fejlesztési program végére a 2-es terminál éves utaskapacitása eléri a 15 millió főt.[23]

A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.[24]

2015-ben a reptér utasforgalma átlépte a 10 millió főt, 2017-ben pedig a 13 millió főt. A jelenleg 12,5 millió fős éves kapacitás növelése érdekében 2018-ig a 2B terminálhoz csatlakozó könnyűbádog-szerkezetes épület helyére egy mólót, utashidat építenek, valamint bővítik a parkolót. A rövid távú beruházásokkal 14-15 millióra lehet emelni a repülőtér kapacitását. Középtávon pedig egy új, 2C terminál megépítése is szerepel a tervek között.[25][26]

2016-ban bejelentették a repülőtér középtávú komplex fejlesztési tervét, a "BUD 2020"-at. Ennek keretében 5 év alatt 50 milliárd forintos beruházást hajtanak végre. Ennek része a már bejelentett B jelű utasmóló, a 2C vagy 3 jelű terminál, a parkolók kapacitásának növelése, valamint egy repülőtéri hotel, a check-in pultok számának jelentős bővítése, valamennyi biztonsági kapu testszkennerrel való ellátása, és a "Cargo City" nevű új légiáru központ. A fejlesztések következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra nő.[27][28]

2018-ban a repülőtér megkapta a "karbon-semleges" minősítést a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI).[29]

Légitársaságok és célállomások[szerkesztés]

A következő légitársaságok üzemeltetnek járatokat Budapestre:[30]

LégitársaságCélállomásokTerminál
Aegean AirlinesAthén2A
Aer LingusDublin2B
AeroflotMoszkva-Sheremetyevo2A
Air AlgerieAlgír2B
airBalticRiga2A
Air Canada RougeToronto-Pearson[31]2B
Air CairoHurghada2B
Air ChinaPeking2B
Air FrancePárizs-Charles de Gaulle2A
AlitaliaRóma-Fiumicino2A
American AirlinesSzezonális: Philadelphia[32]2B
Austrian AirlinesBécs2A
BelaviaBelgrád, Minszk2B
British AirwaysLondon-Heathrow2B
Brussels AirlinesBrüsszel2A
Czech AirlinesPrága2A
easyJetAmszterdam, Berlin-Schönefeld, Berlin-Tegel, London-Gatwick, London-Southend (2018.11.02.-tól), Lyon, Manchester (2018.11.05.-től)[33], Párizs-Charles de Gaulle2A, 2B
easyJet SwitzerlandBázel/Mulhouse, Genf2A
EgyptAir
üzemelteti: EgyptAir Express
Kairó2B
EmiratesDubaj-International2B
EurowingsDüsseldorf, Berlin-Tegel[34]2A
Eurowings
üzemelteti: Germanwings
Köln/Bonn, Hamburg, Stuttgart2A
Flybe
üzemelteti: Stobart Air
London-Southend2B
FinnairHelsinki2A
IberiaMadrid2B
Iran AirTeherán2B
Jet2.comEast Midlands, Edinburgh, Leeds/Bradford, Manchester2B
KLMAmszterdam2A
LOT Polish AirlinesChicago-O'Hare, Krakkó, London-City (2019.02.18-től), New York-JFK, Varsó[35][36]2A, 2B
LufthansaFrankfurt am Main, München2A
Lufthansa Regional
üzemelteti: Lufthansa CityLine
Frankfurt am Main, München2A
Norwegian Air ShuttleKoppenhága, London-Gatwick, Helsinki, Oslo-Gardermoen, Stockholm-Arlanda2A, 2B
Pegasus AirlinesIsztambul-Sabiha Gökcen2B
Qatar AirwaysDoha2B
RyanairAthén, Amman (2018.10.28-tól),[37] Barcelona-El Prat, Berlin-Schönefeld, Billund, Bristol, Brüsszel-Charleroi, Dublin, East Midlands, Edinburgh, Gran Canaria, Koppenhága, London-Stansted, Madrid, Malaga, Málta, Manchester, Marrákes, Milánó-Bergamo, Nápoly, Nürnberg, Palermo, Páfosz, Párizs-Beauvais, Pisa, Prága, Róma-Ciampino, Santander, Szaloniki, Velence-Trevisio, Valencia[38]
szezonális: Korfu, Eilat-Ovda, Tampere
2A, 2B
Swiss International Air LinesZürich2A
Swiss International Air Lines
üzemelteti: Swiss Global Air Lines
Zürich2A
TAP PortugalLisszabon2A
TAROMBukarest-Otopeni2B
TransaviaPárizs-Orly, Rotterdam2A
Turkish AirlinesIsztambul-Atatürk2B
Ukraine International AirlinesKijev-KBP2B
UP
üzemelteti: El Al
Tel Aviv-Ben Gurion2B
VuelingBarcelona[39]2B
Wizz AirAlicante, Agadir, Asztana, Athén, Baku,[40] Barcelona-El Prat, Bari, Bázel/Mulhouse, Bergen (2018.10.27-ig), Berlin-Schönefeld, Birmingham, Bologna, Bordeaux (2018.10.27.-ig), Brüsszel-Charleroi, Bukarest-Otopeni, Catania, Doncaster-Sheffield [41] (2018.10.29.-től), Dortmund, Dubaj-Al Maktoum, Eindhoven, Fuerteventura, Frankfurt am Main, Glasgow, Göteborg-Landvetter, Hannover, Kijev-IEV, Katánia, Kolozsvár, Kutaiszi, Lárnaka, Lisszabon, Liverpool, London-Luton, Madrid, Malaga, Malmö, Málta, Marosvásárhely, Milánó-Malpensa, Moszkva-Vnukovo, Nápoly, Nizza-Côte d’Azur (2018.10.27-ig), Podgorica, Porto, Pristina, Reykjavík-Keflavik, Róma-Fiumicino, Stavanger, Stockholm-Skavsta, Szaloniki, Szarajevó, Szkopje, Szófia, Szentpétervár, Tel Aviv-Ben Gurion, Tenerife-South, Tirana, Varsó-Chopin
Szezonális: Alghero, Bergen (2019-től), Bordeaux (2019-től), Burgasz, Eilat-Ovda (2018.11.09.-től)[42], Faro, Heraklion, Ibiza, Korfu, Nizza-Côte d’Azur (2019-től)[43], Palma de Mallorca, Rodosz, Zákinthosz[44]
2A, 2B

Szezonális charter[szerkesztés]

LégitársaságCélállomásokTerminál
Aegean AirlinesKorfu2B
Air CairoGurdaka, Marsa Alam, Sarm es-Sejk2B
Air VIABurgasz, Várna2B
Arkia Israel AirlinesTel Aviv2B
Bulgarian Air CharterBurgasz2B
Europe AirpostStrasbourg2B
Mistral AirCatania, Palermo2B
NordaviaSzentpétervár2B
NouvelairMonasztir2B
Onur AirAntalya2B
Syphax AirlinesMonasztir2B
Small Planet Airlines Heraklion, Kos, Palma de Mallorca, Rodosz2B
Tailwind AirlinesAntalya, Bodrum2B
Travel Service HungaryAntalya, Aqaba, Bangkok, Barcelona,[45] Burgasz, Dalaman, Gran Canaria, Hurghada Gurdaka, Iráklion, Korfu, Kos, Marsa Alam, Mombasa, Monasztir, Palma de Mallorca, Phuket, Praia, Rodosz, Sal-sziget (Zöld-foki-szigetek), Sarm es-Sejk, Taba, Tenerife, Tirana Victoria Falls, Zakintosz, Zanzibár2B
TunisairDjerba, Monasztir, Tunisz2B

Cargo[szerkesztés]

LégitársaságCélállomások
AirBridgeCargoLiege, Moszkva-Sheremetyevo[46]
American Airlines CargoPhiladelphia[47]
CargoluxAlmati, Amszterdam, Baku, Hong Kong, Luxemburg, Tajpej
CityLine HungaryBelgrád
DHLAthén, Brüsszel, Bukarest, Köln, Milánó-Bergamo
Farnair HungaryKöln/Bonn, Bázel
FedExBécs, Párizs
Silk Way AirlinesBaku
SwiftairNürnberg
TNT AirwaysAmszterdam, Bécs, Liège, München, Nürnberg
Turkish Airlines CargoIsztambul-Atatürk, Kijev
UPS AirlinesBécs, Köln
World AirwaysBagram, Charleston, Dover, Lipcse/Halle, Ostend/Bruges

Forgalmi adatok[szerkesztés]

A Liszt Ferenc Repülőtér repülőtér forgalmi adatai
A Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalmi adatai
Utasforgalom
2001
  
4 594 875
2002
  
4 482 695
2003
  
5 022 538
2004
  
6 456 983
2005[48]
  
8 063 620
2006[49]
  
8 266 700
2007[50]
  
8 597 137
2008
  
8 443 053
2009
  
8 095 367
2010[51]
  
8 190 089
2011[52]
  
8 920 653
2012[53]
  
8 504 020
2013[54]
  
8 520 880
2014[55]
  
9 155 961
2015[56]
  
10 298 936
2016
  
11 441 999
2017
  
13 097 239
A Liszt Ferenc Repülőtér teherforgalmi adatai
Teherforgalom[57] tonna
2001
  
45 211
2002
  
46 476
2003
  
50 546
2004
  
60 460
2005
  
73 033
2006
  
88 188
2007
  
58 885
2008
  
73 155
2009
  
62 870
2010
  
82 638
2011
  
106 595
2012
  
93 123
2013
  
92 112
2014
  
2015
  
91 396
2016
  
112 143
2017
  
127 170
A Liszt Ferenc Repülőtér gépmozgásai
Gépmozgás darab
2001
  
87 166
2002
  
77 941
2003
  
88 471
2004
  
111 753
2005
  
126 359
2006
  
126 947
2007
  
124 298
2010
  
105 507
2011
  
109 949
2012
  
87 560
2013
  
83 330
2014
  
2015
  
92 265
2016
  
96 141
2017
  
102 747
A 15 legforgalmasabb desztináció 2017-ben
A 15 legforgalmasabb desztináció 2017-ben
Desztináció heti járatszám
London
  
101
Párizs
  
43
Brüsszel
  
42
Frankfurt
  
38
München
  
35
Varsó
  
35
Berlin
  
35
Isztambul
  
34
Amszterdam
  
31
Róma
  
27
Ruhr-vidék
  
24
Moszkva
  
21
Prága
  
21
Zürich
  
21
Bécs
  
21
A legforgalmasabb útvonalak 2016-ban
Hely Repülőtér Utasok száma Változás (%)
2015/16
1 London-Luton 575.780 +22
2 Párizs-Charles de Gaulle 427.442 +1
3 Frankfurt 419.466 -1
4 Amszterdam 397.260 +21
5 London-Stansted 369.944 0
6 München 330.314 +2
7 London-Heathrow 329.017 +13
8 Brüsszel-Charleroi 313.923 +2
9 Tel-Aviv 301.037 +10
10 Róma 269.644 +13
Forrás: angol nyelvű Wikipédia

Terminálok[szerkesztés]

1. Terminál, a várócsarnok belseje
A galérián, a bejárati oldalon
A bejárat felől, bal oldalról
A bejárat felől, jobb oldalról
Az utasfelvételi rész felé nézve
Az ülőhelyek
A galérián, a kifutópályákhoz közeli részen
1-es terminál utasfelvételi pultjai
1-es terminál 4-es és 5-ös kapu
2B terminál check-in pultjai

A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT), illetve a másik kettő a nappali órákban Kőbánya-Kispesttől, éjszaka pedig a Határ úttól induló 200E busszal érhető el. 2007 óta az 1-es terminál vonattal is megközelíthető. Főképp a Nyugati pályaudvarról induló vonatok érintik Ferihegyet, ahol az állomást érintő minden személyszállító vonat megáll, így az InterCity-járatok is.

2017-től a repülőtér a BKK Deák Ferenc térről induló 100E jelzésű expresszjáratával is megközelíthető. A járatra különleges díjszabás (900 forint/út) érvényes, BKK-bérletekkel és normál vonaljeggyel nem vehető igénybe; az arra jogosultak díjmentesen utazhatnak rajta.[58]

1. Terminál[szerkesztés]

A terminálépületet 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. Az 1-es terminál újjáépítéséről 2004-ben döntött a Budapest Airport. A teljes rekonstrukciót és a terminál újra üzembehelyezését a repülőtér utasforgalmának növekedése, a szigorú biztonsági előírások, illetve az EU-csatlakozás által támasztott követelmények indokolták. A munkálatok során teljesen megújultak a terminál gépészeti és elektromos rendszerei, és a csatlakozó közművezetékek is.

A terminál felújítása a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen ez az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája. A felújítás 2004 őszén kezdődött, s a T1 mintegy nyolc hónapos munka után, 2005. szeptember 1-jén nyitotta meg újra kapuit.

Az Építőipari Nívódíj, az amerikai Oscar-díjhoz hasonlatosan szakmai díj: a szakma jutalmazza az adott év legjobb, legnagyszerűbb alkotásait. Az 1-es terminál felújítása az ipari és kereskedelmi kategóriában kapta meg a díjat.[59]

2007-ben a terminál felújítása Europa Nostra-medálban részesült.

Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra az alacsony költségű, diszkont légitársaságok számára. A Malév csődje után a Budapest Airport a 2-es terminál utasforgalom csökkenése miatt, gazdaságossági okokból 2012. május 30-án bezárta az 1-es terminált, így az összes, oda közlekedő járat kiszolgálása a 2-es terminálhoz került. A bezárás időszakos, egyelőre 5 évre történt, a döntést 2017-ben felülvizsgálják, és lehetséges hogy újra megnyitják az utasforgalom előtt az 1-es terminált.

2012. október 1-től Terminal 1 Airport Event Center néven – állagmegóvási okokból – rendezvényhelyszínként működik tovább. Itt forgatták a Die Hard 4-et is.[60]

2A Terminál[szerkesztés]

A 2-es futópálya 1982-ben épült. Hozzá a 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, az Austrian Airlines, a Carpatair, a Brussels Airlines, a CSA Czech Airlines a Lufthansa és a Moldavian Airlines gépei is. 2008. március végétől a schengeni határokon belülre induló járatokat szolgálta ki.[forrás?] Jelenleg a 2A és 2B terminál is kiszolgálja a schengeni, valamint a nem-schengeni övezetbe induló utasokat.[61] A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.

2B Terminál[szerkesztés]

A 2A bővítéseként épült, de külön terminálként tartják nyilván. 1998-ban adták át. A fennmaradó többi járat, vagyis a külföldi (és általában véve nem fapados) légitársaságok utasait szolgálta ki.

SkyCourt[szerkesztés]

2. Terminál, a SkyCourt belseje
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról

2011. március 27-én nyitották meg a 2A és 2B terminál új, közös épületét, a SkyCourt-ot. A kettes terminál fejlesztése szerves részét alkotta a repülőtér ötéves, Bud-Future nevű programjának, amelyben a repülőtér öt év alatt 75 milliárd forintos (261 millió eurós) beruházást valósított meg, ebből 70 milliárd forintot fordítottak a SkyCourt felépítésére. A fővállalkozó a szegedi központú KÉSZ Zrt. volt. A kagyló alakú épület a régi terminálok csarnokait köti össze, megőrizve a 80-as évekből származó régi épületek külső alakját, ugyanakkor a tervezők, Tima Zoltán és a KÖZTI modern stílusban alkották meg a terveket, amelyekben betont, üveget és acélt használtak. A SkyCourt öt emeletéből kettő a föld alatt szolgálja a repülést, ezek az utasok számára zárva vannak. Ezeken a szinteken találhatók többek között a szellőztetőberendezések, a repülőtéri személyzet öltöző- és pihenőhelyiségei, valamint a csomagosztályozó gépsorok. Az összesen 24 000 m²–nyi hasznos terület meghatározó része az utasforgalom részére van fenntartva, a biztonsági ellenőrzések egy része is itt található. Mindezek révén a kettes terminál kapacitása a korábbi majdnem kétszeresére emelkedett.

A 2A és 2B terminálokon „becheckolt” utasok a biztonsági átvilágítás után egy duty free shopon keresztül érkeznek a SkyCourt várótermi részébe, ahonnan két irányban (A1-A19 és B1-B19) lehet eljutni a beszállító kapukig. A SkyCourt várótermi részén a boltok mellett egy kávézó-, míg az emeleti részen további kávézók és éttermek találhatók.

A SkyCourt galériaszintjén exkluzív várótermek is nyíltak MasterCard Lounge,[62] és SkyCourt Lounge néven a Platinum Lounge és az Executive Lounge mellett.[63][64]

GAT[szerkesztés]

A kis- és magángépeket fogadó terminál (angolul General Aviation Terminal, GAT) közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magángépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban. A reptér 2014 áprilisában félmillárd euróból kezdte meg a terminál felújítását.[65]

Zajterhelés[szerkesztés]

2007-ben az új felszállási légi folyosók beüzemeltetésével Budapest sok kerületében jelentősen megnőtt a zajszennyezés. Emiatt néhány magánszemély bíróságon követelte a légikikötő bezárását, de a bíróság végül megalapozatlannak találta ezeket az igényeket.[66] A konfliktusok megelőzése érdekében a repülőtér üzemeltetője önkéntes zajvédelmi programot indított. Ennek részeként kijelöltek egy zajvédelmi övezetet a repülőtér körül, és az ebben az övezetben elhelyezkedő lakóépületek hő- és hangszigetelését, valamint szellőztető berendezés beépítését a társaság a saját költségén vállalja.[67] Ennek finanszírozását, valamint a légijárművek minél csendesebb működtetését szolgálja a repülőtér által beszedett zajterhelési díj.[68]

A repülőtér látogatása[szerkesztés]

Ferihegy Repülőgép Emlékpark, háttérben az emlékpark HA-MOA lajstromjelű Il–18-as repülőgépe látható

A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.[69]

A repülőtéri bekötőút mellett található az Aeropark, amely március 15-től október 15-ig látogatható.[70]

Megtekinthető repülőgép-típusok:

A buszos repülőtér-látogatásokat 2013 tavaszától a Légiközlekedési Kulturális Központ szervezi.[71]

Megközelíthetőség[szerkesztés]

A nappali órákban a Belváros felől a Deák Ferenc térről induló 100E jelzésű közvetlen reptéri járattal, vagy az M3-as metróval Kőbánya-Kispestig közlekedve, majd ott a 200E buszra átszállva a Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva közelíthető meg. Az éjszakai órákban közvetlenül szintén a 100E busszal (csak 1 óra előtt és fél 4 után), emellett a 914-es, a 914A vagy a 950-es éjszakai busszal, majd a Határ útnál a 200E buszra átszállva érhető el a repülőtér.

A repülőtérhez legközelebbi vasútállomás a Ferihegy, ahonnan a 200E buszra a Ferihegy vasútállomás megállóban átszállva Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva lehet megközelíteni a repülőteret.

Egyéb[szerkesztés]

  • AirportShuttle-Minibusz
  • Taxi

Állatok a reptéren[szerkesztés]

Sajnos a repülőgépekre nagy veszéllyel vannak a madarak (különösen a vetési varjak), őket a reptéren különféle technikai módszerekkel üldözik el (pl.: hangijesztéses módszerrel, amerikai héjákkal, sólymokkal). A nem kívánt földi behatolókat pedig egy speciálisan kiképzett Border collie ijeszti el.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Centre for Aviation. CAPA . (Hozzáférés: 2018. január 9.)
  2. Soha nem volt ekkora éves utasforgalma a Budapest Airportnak
  3. Ferihegy – LHBP, World Aero Data (letöltve: 2006. november 10.)
  4. Kétszámjegyű növekedés Ferihegyen. napi.hu . (Hozzáférés: 2018. január 9.)
  5. Az FNB 2006. április 25-ei 56. ülésének határozatai
  6. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 229.§-a a Magyar Közlöny 2011. évi 32. számának 5569. és 5570. oldalán és a kormány 1076/2011. (III. 25.) Korm. számú határozata a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatalos földrajzi nevének megváltoztatásáról (5650. oldal)
  7. A kormány megtorolta, hogy leszavazták Ferihegy új nevét, index.hu, 2011. március 20.
  8. Az Urbanista.blog.hu Ferihegyről
  9. Ferihegyi Repülőtér közössége - Ferihegy rövid története
  10. Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916-2000.
  11. Budapest Airport Zrt
  12. Budapest Airport Zrt
  13. Budapest Airport Zrt
  14. Index - Ferihegy: aláírták
  15. Budapest Airport Zrt
  16. Budapest Airport Zrt
  17. Budapest Airport Zrt
  18. Budapest Airport Zrt
  19. Menedzsment Fórum, mfor.hu - 800 millióból fejleszt Ferihegyen a török Celebi
  20. Budapest Airport Zrt
  21. Budapest Airport Zrt
  22. Elképesztően menő lesz Ferihegy (Városban, 2010. december 6.)
  23. Bővítik Ferihegy kapacitását (Index, 2009. október 10.)
  24. Kiszáll az állam a Budapest Airportból (Index, 2011. június 9.)
  25. 2018-ra készülhet el az új móló Ferihegyen
  26. Budapest jócskán lepipálta Varsót és Prágát is tavaly, HVG, 2016. január 15.
  27. 50 milliárdból épül új utasmóló Ferihegyre, Napi.hu, 2016. június 30.
  28. Újabb látványtervek jöttek: így nézhet majd ki Ferihegy 2020-ban, HVG, 2016. június 30.
  29. Karbon-semleges minősítést kapott a Budapest Airport, Airportál, 2018. április 23.
  30. Menetrend és útvonaltervező hozzáférés: 2017. december 26-án
  31. [1]
  32. [2]
  33. [3]
  34. [4]
  35. [5]
  36. [6]
  37. [https ://index.hu/gazdasag/2018/02/04/jordania_fovarosaba_indit_budapestrol_jaratot_a_ryanair]
  38. [7]
  39. [8]
  40. Tényleg újraindul a Wizz Air bakui járata
  41. [9]
  42. [10]
  43. [11]
  44. [12]
  45. [13]
  46. [14]
  47. [15]
  48. 2005-ben nyolcmillió utas Ferihegyen. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
  49. 2006-ban 4,2%-kal nőtt Ferihegy forgalma. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
  50. 2007: 8,6 millió utas Ferihegyen. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
  51. Százezerrel több utas 2010-ben. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
  52. Minden idők legforgalmasabb májusát regisztrálta a Budapest Airport. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  53. A Malév-csőd ellenére jól teljesített a Budapest Airport. Air Portal. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  54. Budapest Airport: szerény, de stabil növekedés 2013-ban. Air Portal. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  55. Budapest Airport: 9 155 961 az új utasforgalmi rekord (magyar nyelven). Air Portal. (Hozzáférés: 2015. január 26.)
  56. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) uf15 nevű ref-eknek
  57. 2012 traffic statistics for all airlines
  58. Új, közvetlen repülőtéri járatot indít a BKK. Budapesti Közlekedési Központ, 2017. június 27. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  59. http://epulettar.hu/projekt/ferihegyi-repuloter-1-es-terminal
  60. Rendezvényközpont lett az 1-es terminálból – Index, 2012. október 11.
  61. Utazási kisokos (magyar nyelven) (PHP). bud.hu. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  62. Exkluzív váró is van már Budapesten – Burzsuj.blog.hu, 2011. szeptember 9.
  63. VIP and Lounge services. bud.hu (angolul) (Hozzáférés: 2014. márc. 4.) (html)
  64. Interaktív térkép. bud.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. márc. 4.)
  65. Épül a ferihegyi luxusterminál
  66. Zaj miatt indult pert nyert a Budapest Airport – Origo, 2009. július 10.
  67. Ferihegy százmilliót ad zajszigetelésre – Repülni jó.hu, 2009. október 8.
  68. Reptérfelek – avagy a gépmadarak büntetéseNépszabadság, 2010. március 24.
  69. Kilátóterasz. www.bud.hu (Hozzáférés: 2014. márc. 20.)
  70. Az Aeropark honlapja
  71. A Légiközlekedési Kulturális Központ honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés]