Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér
![]() |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér | ||||||||||
![]() | ||||||||||
IATA: BUD ICAO: LHBP | ||||||||||
Adatok | ||||||||||
Elhelyezkedés |
Budapest, Vecsés![]() | |||||||||
Megnyitás | 1950 | |||||||||
Üzemeltető | Budapest Airport Zrt. | |||||||||
Névadó | (főváros és magyarországi város) | |||||||||
Tszf. magasság | 151 m | |||||||||
Utasforgalom | 14.867.491 (2018) | |||||||||
Teherforgalom | 146.100 t (2018) | |||||||||
Gépmozgás | 115.028 (2018) | |||||||||
Futópályák | ||||||||||
| ||||||||||
Elhelyezkedése | ||||||||||
é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″ | ||||||||||
[ A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér weboldala] | ||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér témájú médiaállományokat. |
A repülőtér irányítótornya A Liszt Ferenc Repülőtér jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese |

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér (IATA: BUD, ICAO: LHBP) Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Forgalma megközelíti az évi 15 millió utast.[2] Európai, észak-amerikai, távol-keleti, afrikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van.
Tartalomjegyzék
Elnevezése[szerkesztés]
A repülőteret eredetileg fekvése alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek nevezték el. A szomszédos Ferihegy nevét a területen a 19. században szőlőbirtokkal rendelkező Mayerffy Ferencről (1776–1845) kapta. Napjainkban a terület szinte teljesen lapos, mert bár korábban volt ott egy 147 méter magas homokos domb, azonban azt az 1940-es években a repülőtér építése során elegyengették.
2006 tavaszán felmerült, hogy a repülőteret Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta.[3]
A repülőteret 2011. március 25-én Liszt Ferenc zeneszerző emlékének tisztelegve nevezték át mai nevére: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.[4] A névváltoztatás politikai vitákat váltott ki, mivel az átnevezésekben illetékes Földrajzinév-bizottság az eredeti név megőrzése érdekében a "Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy" elnevezést javasolta. Az Orbán kormány az általa javasolt elnevezés megvalósítása érdekében a Földrajzinév-bizottság elnökét és több tagját eltávolította, illetve kettőt közülük elbocsátott.[5]
A köznyelv a repülőteret továbbra is Ferihegyként emlegeti.
Fekvése[szerkesztés]
Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. Délkeletre, az Üllői úton haladva vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. Az egyes terminál kettévágta az eredeti gyömrői utat, a második pedig az eredeti Vecsés-Ecser közti közutat.
A légikikötő területe 1505 hektár (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros), vagyis a Margit-sziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18,5 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője és benzinkútja van.[6]
Története[szerkesztés]
Előzmények[szerkesztés]
Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során a Mátyásföldi repülőtér után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.
1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt, és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.
A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között[szerkesztés]
A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.
A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, északnyugati részére a polgárit, a délnyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.
Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.
Világháború és az újjáépítés[szerkesztés]
A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.
1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L futópálya betonozási munkálatait is.
Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották, és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.
Az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, amely járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.
A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett, és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított pálya.
1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a futópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint eléréséhez. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új futópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is a Kőris-hegyen és Püspökladányban. A munkálatokat az 1973-ban alakult Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szakemberei irányították.[7][8]
Közelmúlt[szerkesztés]
1980-ban kezdték el építeni és 1983. augusztus 30-án helyezték forgalomba a második, hosszabb leszállópályát. (13L/31R), amely 3707 méter hosszú, és párhuzamos az 1-es pályával. A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Ugyanebben az évben készült el az új irányítótorony, amelyet 2000-ben bővítettek még két szinttel. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal az akkori Ferihegyi Repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.
Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhellyel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben az 1-es terminál szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is.
Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1-jétől a diszkont légitársaságokat szolgálta ki, majd 2012. május 30-án a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt a kereskedelmi utasforgalom elől – ideiglenes hatállyal – elzárták. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán.
2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.
Jelen és jövő[szerkesztés]
Az 1950-es 1960-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások: a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind-mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők, itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint, és 100 városba lehet innen közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.
A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát; a brit BAA International Ltd. szerezte meg 75 évre a jogot rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.[9]
Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére.[10] A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruffot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.[11]
Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így a Budapest Airport a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy területén a régió legfontosabb repülőtere jöhet létre.[12]
Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat.[13] Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég.[14] Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat.[15] Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást [16][17] és a minibusz szolgáltatást [18], hogy a repülőtér-üzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.
Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá még új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.[19]
2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat Vilniusból indította járatait a magyar fővárosba.
2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre a Liszt Ferenc Repülőtéren. Ennek részeként épül meg az új utasforgalmi terminál, a 40 ezer négyzetméter alapterületű SkyCourt (Égi Udvar) a jelenlegi 2A és 2B terminál között, várhatóan 2011. március 27-ére.[20] A munkálatok további fázisában épül meg a 2B, később a 2A terminál új utasfolyosója nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval. A BUD Future elnevezésű fejlesztési program végére a 2-es terminál éves utaskapacitása eléri a 15 millió főt.[21]
A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.[22]
2015-ben a reptér utasforgalma átlépte a 10 millió főt, 2017-ben pedig a 13 millió főt. A jelenleg 12,5 millió fős éves kapacitás növelése érdekében 2018-ig a 2B terminálhoz csatlakozó könnyűbádog-szerkezetes épület helyére egy mólót, utashidat építenek, valamint bővítik a parkolót. A rövid távú beruházásokkal 14-15 millióra lehet emelni a repülőtér kapacitását. Középtávon pedig egy új, 2C terminál megépítése is szerepel a tervek között.[23][24]
2016-ban bejelentették a repülőtér középtávú komplex fejlesztési tervét, a "BUD 2020"-at. Ennek keretében 5 év alatt 50 milliárd forintos beruházást hajtanak végre. Ennek része a már bejelentett B jelű utasmóló, a 2C vagy 3 jelű terminál, egy 6 emeletes 2500 férőhelyes parkolóház, valamint egy repülőtéri hotel felépítése, a check-in pultok számának jelentős bővítése, valamennyi biztonsági kapu testszkennerrel való ellátása, és a "Cargo City" nevű új légiáru központ. A fejlesztések következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra és 200.000 tonna árúra nő.[25][26][27]
2018-ban átadták a 400 ágyas repülőtéri hotelt és a B jelű utasmólót, amely 3 szélestörzsű és 4 keskenytörzsű repülő egyidejű kiszolgálására képes. Valamint a repülőtér megkapta a "karbon-semleges" minősítést is a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI).[28]
Légitársaságok és célállomások[szerkesztés]
A következő légitársaságok üzemeltetnek járatokat Budapestre:[29]
Légitársaság | Célállomások | Terminál |
---|---|---|
Aegean Airlines | Athén | 2A |
Aer Lingus | Dublin | 2B |
![]() | Moszkva-Sheremetyevo | 2A |
Air Algerie | Algír, Bécs | 2B |
airBaltic | Riga | 2A |
Air Canada Rouge | Szezonális: Toronto-Pearson | 2B |
Air Cairo | Hurghada | 2B |
Air China | Peking | 2B |
Alitalia | Róma-Fiumicino | 2A |
American Airlines | Szezonális: Philadelphia | 2B |
Austrian Airlines | Bécs | 2A |
Belavia | Belgrád, Minszk | 2B |
British Airways | London-Heathrow | 2B |
Brussels Airlines | Brüsszel | 2A |
Czech Airlines | Prága | 2A |
easyJet | Amszterdam, Berlin-Schönefeld, Berlin-Tegel, London-Gatwick, London-Southend (2019.03.29.-ig), Lyon, Manchester,[30] Párizs-Charles de Gaulle | 2A, 2B |
easyJet Switzerland | Bázel/Mulhouse, Genf | 2A |
EgyptAir üzemelteti: EgyptAir Express | Kairó | 2B |
El Al | Tel Aviv-Ben Gurion | 2B |
Emirates | Dubaj-International | 2B |
Eurowings | Düsseldorf, Hamburg | 2A |
Eurowings üzemelteti: Germanwings | Köln/Bonn, Stuttgart | 2A |
Finnair | Helsinki | 2A |
Flydubai | Dubai-International (2019.06.27.-től) [31] | 2B |
Iberia | Madrid | 2B |
Jet2.com | East Midlands, Edinburgh, Leeds/Bradford, Manchester Szezonális: Birmingham (2019.11.08.-tól) [32] | 2B |
Joon | Párizs-Charles de Gaulle | 2A |
![]() | Amszterdam | 2A |
Laudamotion | Stuttgart (2019.02.28.-től) | 2A |
![]() | Chicago-O'Hare, Krakkó, London-City, New York-JFK, Varsó, Brüsszel (2019.09.02-től), Bukarest (2019. 09.02-től) | 2A, 2B |
Lufthansa | Frankfurt am Main, München | 2A |
Lufthansa Regional üzemelteti: Lufthansa CityLine | Frankfurt am Main, München | 2A |
Norwegian Air Shuttle | Koppenhága, Helsinki, Oslo-Gardermoen, Stockholm-Arlanda | 2A, 2B |
Pegasus Airlines | Isztambul-Sabiha Gökcen | 2B |
Qatar Airways | Doha | 2B |
Ryanair | Athén, Amman, Barcelona-El Prat, Bari (2019.05.03.-tól), Berlin-Schönefeld, Billund, Bristol, Brüsszel-Charleroi, Cagliari (2019.05.01.-jétől)[33], Dublin, East Midlands, Edinburgh, Gran Canaria, Koppenhága, London-Stansted, Madrid, Malaga, Málta, Manchester, Marrákes, Marseille, Milánó-Bergamo, Nápoly, Nürnberg, Palermo, Palma de Mallorca (2019.06.06-tól) [34], Páfosz, Párizs-Beauvais, Pisa, Prága, Rimini (2019.05.03.-től) [35], Róma-Ciampino, Santander, Szaloniki (2019.05.04.-től), Sevilla (2019.05.02.-tól)[36], Velence-Trevisio, Valencia[37] szezonális: Cork (2019. április 4-től) [38] , Korfu, Eilat-Ovda, Tampere | 2A, 2B |
Shanghai Airlines | Sanghaj-Putung (2019. júniustól) [39] | 2B |
Swiss International Air Lines | Zürich | 2A |
Swiss International Air Lines üzemelteti: Swiss Global Air Lines | Zürich | 2A |
TAP Portugal | Lisszabon | 2A |
TAROM | Bukarest-Otopeni | 2B |
Transavia | Párizs-Orly, Nantes (2019.04.07-től) [40] | 2A |
Turkish Airlines | Isztambul-Atatürk | 2B |
Ukraine International Airlines | Kijev-KBP | 2B |
Vueling | Barcelona | 2A |
Wizz Air | Alicante, Agadir (2019.03.24.-ig), Asztana, Athén, Baku, Barcelona-El Prat, Bari, Bázel/Mulhouse, Berlin-Schönefeld, Birmingham, Bologna, Brüsszel-Charleroi, Catania, Doncaster-Sheffield, Dortmund, Dubaj-Al Maktoum, Eindhoven, Fuerteventura (2019.03.24.-ig), Frankfurt am Main, Glasgow, Göteborg-Landvetter, Hannover, Kijev-IEV, Katánia, Kutaiszi, Lárnaka, Lisszabon, Liverpool, London-Gatwick (2019.03.31.-től), London-Luton, Madrid, Malaga, Malmö, Málta, Marosvásárhely, Milánó-Malpensa, Moszkva-Vnukovo, Nápoly, Oslo-Gardermoen (2019.04.05.-től) [41], Podgorica, Porto, Pristina, Reykjavík-Keflavik, Róma-Fiumicino, Stavanger, Stockholm-Skavsta, Szaloniki, Szarajevó, Szkopje, Szófia, Szentpétervár, Tel Aviv-Ben Gurion, Tenerife-South, Tirana, Varsó-Chopin Szezonális: Alghero, Bergen (2019.03.31.-től-2019.05.05-ig)[42], Bordeaux (2019.04.02.-től), Burgasz, Castellón (2019.06.16-tól 2019.09.15-ig) [43], Eilat-Ovda, Faro, Heraklion, Ibiza, Korfu, Nizza-Côte d’Azur (2019.04.01.-jétől), Palma de Mallorca, Rodosz, Zákinthosz | 2A, 2B |
Szezonális charter[szerkesztés]
Légitársaság | Célállomások | Terminál |
---|---|---|
Aegean Airlines | Rodosz, Heraklion | 2A |
Air Cairo | Marsa Alam | 2B |
Arkia Israel Airlines | Tel Aviv | 2B |
Tailwind Airlines | Dalaman, Ecran | 2B |
Travel Service Hungary | Antalya,Barcelona,[44] Burgasz, Hurghada Gurdaka, Iráklion, Korfu, Marsa Alam, Monasztir, Palma de Mallorca, Rodosz, Sarm es-Sejk, Tirana, Zakintosz | 2B |
Tunisair | Djerba, Monasztir | 2B |
Corendon Airlines | Antalya | 2B |
Irsair | Tel Aviv | 2B |
Pegasus | Antalya | 2B |
Sun Express | Antalya | 2B |
Swiftair | Kolozsvár, Temesvár | 2B |
Al Masria Universal Airlines | Hurghada | 2B |
Nesma Airlines | Hurghada | 2B |
Cargo[szerkesztés]
Légitársaság | Célállomások |
---|---|
AirBridgeCargo | Liege, Moszkva-Sheremetyevo[45] |
American Airlines Cargo | Philadelphia[46] |
Cargolux | Almati, Amszterdam, Baku, Hong Kong, Luxemburg, Tajpej, Turkmenbashi |
CityLine Hungary | Belgrád |
DHL | Athén, Brüsszel, Bukarest, Köln, Milánó-Bergamo |
Farnair Hungary | Köln/Bonn, Bázel |
FedEx | Bécs, Párizs |
Silk Way Airlines | Baku |
Swiftair | Nürnberg |
TNT Airways | Amszterdam, Bécs, Liège, München, Nürnberg |
Turkish Airlines Cargo | Isztambul-Atatürk, Kijev |
UPS Airlines | Bécs, Köln |
World Airways | Bagram, Charleston, Dover, Lipcse/Halle, Ostend/Bruges |
Forgalmi adatok[szerkesztés]
A Liszt Ferenc Repülőtér repülőtér forgalmi adatai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A 15 legforgalmasabb desztináció 2017-ben | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Hely | Repülőtér | Utasok száma | Változás (%) 2015/16 | |
---|---|---|---|---|
1 | London-Luton | 575.780 | +22 | |
2 | Párizs-Charles de Gaulle | 427.442 | +1 | |
3 | Frankfurt | 419.466 | -1 | |
4 | Amszterdam | 397.260 | +21 | |
5 | London-Stansted | 369.944 | 0 | |
6 | München | 330.314 | +2 | |
7 | London-Heathrow | 329.017 | +13 | |
8 | Brüsszel-Charleroi | 313.923 | +2 | |
9 | Tel-Aviv | 301.037 | +10 | |
10 | Róma | 269.644 | +13 | |
Forrás: angol nyelvű Wikipédia |
Terminálok[szerkesztés]
1. Terminál, a várócsarnok belseje
|
A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT), illetve a másik kettő a nappali órákban Kőbánya-Kispesttől, éjszaka pedig a Határ úttól induló 200E busszal érhető el. 2007 óta az 1-es terminál vonattal is megközelíthető. Főképp a Nyugati pályaudvarról induló vonatok érintik Ferihegyet, ahol az állomást érintő minden személyszállító vonat megáll, így az InterCity-járatok is.
2017-től a repülőtér a BKK Deák Ferenc térről induló 100E jelzésű expresszjáratával is megközelíthető. A járatra különleges díjszabás (900 forint/út) érvényes, BKK-bérletekkel és normál vonaljeggyel nem vehető igénybe; az arra jogosultak díjmentesen utazhatnak rajta.[56]
1. Terminál[szerkesztés]
A terminálépületet 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. Az 1-es terminál újjáépítéséről 2004-ben döntött a Budapest Airport. A teljes rekonstrukciót és a terminál újra üzembehelyezését a repülőtér utasforgalmának növekedése, a szigorú biztonsági előírások, illetve az EU-csatlakozás által támasztott követelmények indokolták. A munkálatok során teljesen megújultak a terminál gépészeti és elektromos rendszerei, és a csatlakozó közművezetékek is.
A terminál felújítása a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen ez az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája. A felújítás 2004 őszén kezdődött, s a T1 mintegy nyolc hónapos munka után, 2005. szeptember 1-jén nyitotta meg újra kapuit.
Az Építőipari Nívódíj, az amerikai Oscar-díjhoz hasonlatosan szakmai díj: a szakma jutalmazza az adott év legjobb, legnagyszerűbb alkotásait. Az 1-es terminál felújítása az ipari és kereskedelmi kategóriában kapta meg a díjat.[57]
2007-ben a terminál felújítása Europa Nostra-medálban részesült.
Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra az alacsony költségű, diszkont légitársaságok számára. A Malév csődje után a Budapest Airport a 2-es terminál utasforgalom csökkenése miatt, gazdaságossági okokból 2012. május 30-án bezárta az 1-es terminált, így az összes, oda közlekedő járat kiszolgálása a 2-es terminálhoz került. A bezárás időszakos, egyelőre 5 évre történt, a döntést 2017-ben felülvizsgálják, és lehetséges hogy újra megnyitják az utasforgalom előtt az 1-es terminált.
2012. október 1-től Terminal 1 Airport Event Center néven – állagmegóvási okokból – rendezvényhelyszínként működik tovább. Itt forgatták a Die Hard 4-et is.[58]
2A Terminál[szerkesztés]
A 2-es futópálya 1982-ben épült. Hozzá a 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, az Austrian Airlines, a Carpatair, a Brussels Airlines, a CSA Czech Airlines a Lufthansa és a Moldavian Airlines gépei is. 2008. március végétől a schengeni határokon belülre induló járatokat szolgálta ki.[forrás?] Jelenleg a 2A és 2B terminál is kiszolgálja a schengeni, valamint a nem-schengeni övezetbe induló utasokat.[59] A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.
2B Terminál[szerkesztés]
A 2A bővítéseként épült, de külön terminálként tartják nyilván. 1998-ban adták át. A fennmaradó többi járat, vagyis a külföldi (és általában véve nem fapados) légitársaságok utasait szolgálta ki.
SkyCourt[szerkesztés]
2. Terminál, a SkyCourt belseje |
2011. március 27-én nyitották meg a 2A és 2B terminál új, közös épületét, a SkyCourt-ot. A kettes terminál fejlesztése szerves részét alkotta a repülőtér ötéves, Bud-Future nevű programjának, amelyben a repülőtér öt év alatt 75 milliárd forintos (261 millió eurós) beruházást valósított meg, ebből 70 milliárd forintot fordítottak a SkyCourt felépítésére. A fővállalkozó a szegedi központú KÉSZ Zrt. volt. A kagyló alakú épület a régi terminálok csarnokait köti össze, megőrizve a 80-as évekből származó régi épületek külső alakját, ugyanakkor a tervezők, Tima Zoltán és a KÖZTI modern stílusban alkották meg a terveket, amelyekben betont, üveget és acélt használtak. A SkyCourt öt emeletéből kettő a föld alatt szolgálja a repülést, ezek az utasok számára zárva vannak. Ezeken a szinteken találhatók többek között a szellőztetőberendezések, a repülőtéri személyzet öltöző- és pihenőhelyiségei, valamint a csomagosztályozó gépsorok. Az összesen 24 000 m²–nyi hasznos terület meghatározó része az utasforgalom részére van fenntartva, a biztonsági ellenőrzések egy része is itt található. Mindezek révén a kettes terminál kapacitása a korábbi majdnem kétszeresére emelkedett.
A 2A és 2B terminálokon „becheckolt” utasok a biztonsági átvilágítás után egy duty free shopon keresztül érkeznek a SkyCourt várótermi részébe, ahonnan két irányban (A1-A19 és B1-B19) lehet eljutni a beszállító kapukig. A SkyCourt várótermi részén a boltok mellett egy kávézó-, míg az emeleti részen további kávézók és éttermek találhatók.
A SkyCourt galériaszintjén exkluzív várótermek is nyíltak MasterCard Lounge,[60] és SkyCourt Lounge néven a Platinum Lounge és az Executive Lounge mellett.[61][62]
GAT[szerkesztés]
A kis- és magángépeket fogadó terminál (angolul General Aviation Terminal, GAT) közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magángépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban. A reptér 2014 áprilisában félmillió euróból kezdte meg a terminál felújítását.[63]
Zajterhelés[szerkesztés]
2007-ben az új felszállási légi folyosók beüzemeltetésével Budapest sok kerületében jelentősen megnőtt a zajszennyezés. Emiatt néhány magánszemély bíróságon követelte a légikikötő bezárását, de a bíróság végül megalapozatlannak találta ezeket az igényeket.[64] A konfliktusok megelőzése érdekében a repülőtér üzemeltetője önkéntes zajvédelmi programot indított. Ennek részeként kijelöltek egy zajvédelmi övezetet a repülőtér körül, és az ebben az övezetben elhelyezkedő lakóépületek hő- és hangszigetelését, valamint szellőztető berendezés beépítését a társaság a saját költségén vállalja.[65] Ennek finanszírozását, valamint a légijárművek minél csendesebb működtetését szolgálja a repülőtér által beszedett zajterhelési díj.[66]
A repülőtér látogatása[szerkesztés]

A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.[67]
A repülőtéri bekötőút mellett található az Aeropark, amely március 15-től október 15-ig látogatható.[68]
Megtekinthető repülőgép-típusok:
- Antonov An–2
- Iljusin Il–14
- Iljusin Il–18 (utas-, és teherszállító változat)
- Jakovlev Jak–40
- Liszunov Li–2
- Tupoljev Tu–134
- Tupoljev Tu–154
A buszos repülőtér-látogatásokat 2013 tavaszától a Légiközlekedési Kulturális Központ szervezi.[69]
Megközelíthetőség[szerkesztés]
A nappali órákban a Belváros felől a Deák Ferenc térről induló 100E jelzésű közvetlen reptéri járattal, vagy az M3-as metróval Kőbánya-Kispestig közlekedve, majd ott a 200E buszra átszállva a Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva közelíthető meg. Az éjszakai órákban közvetlenül szintén a 100E busszal (csak 1 óra előtt és fél 4 után), emellett a 914-es, a 914A vagy a 950-es éjszakai busszal, majd a Határ útnál a 200E buszra átszállva érhető el a repülőtér.
A repülőtérhez legközelebbi vasútállomás a Ferihegy, ahonnan a 200E buszra a Ferihegy vasútállomás megállóban átszállva Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva lehet megközelíteni a repülőteret.
Egyéb[szerkesztés]
- AirportShuttle-Minibusz
- Taxi
Állatok a reptéren[szerkesztés]
Sajnos a repülőgépekre nagy veszéllyel vannak a madarak (különösen a vetési varjak), őket a reptéren különféle technikai módszerekkel üldözik el (pl.: hangijesztéses módszerrel, amerikai héjákkal, sólymokkal). A nem kívánt földi behatolókat pedig egy speciálisan kiképzett Border collie ijeszti el.
Képgaléria[szerkesztés]
Malév Boeing 737-es felszállás közben
Cargolux Boeing 747–400F a Liszt Ferenc Repülőtéren
Kerozinszállító tartálykocsi
Források[szerkesztés]
- ↑ Ferihegy – LHBP, World Aero Data (letöltve: 2006. november 10.)
- ↑ Új terminál épül a ferihegyi reptéren, tavaly rekordot döntött a forgalom, Forbes, 2019. január 9.
- ↑ Az FNB 2006. április 25-ei 56. ülésének határozatai
- ↑ Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 229.§-a a Magyar Közlöny 2011. évi 32. számának 5569. és 5570. oldalán és a kormány 1076/2011. (III. 25.) Korm. számú határozata a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatalos földrajzi nevének megváltoztatásáról (5650. oldal)
- ↑ A kormány megtorolta, hogy leszavazták Ferihegy új nevét, index.hu, 2011. március 20.
- ↑ Az Urbanista.blog.hu Ferihegyről
- ↑ Ferihegyi Repülőtér közössége - Ferihegy rövid története
- ↑ Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916-2000.
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2006. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2006. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Index - Ferihegy: aláírták
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2006. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Menedzsment Fórum, mfor.hu - 800 millióból fejleszt Ferihegyen a török Celebi[halott link]
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Budapest Airport Zrt. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
- ↑ Elképesztően menő lesz Ferihegy (Városban, 2010. december 6.)
- ↑ Bővítik Ferihegy kapacitását (Index, 2009. október 10.)
- ↑ Kiszáll az állam a Budapest Airportból (Index, 2011. június 9.)
- ↑ 2018-ra készülhet el az új móló Ferihegyen
- ↑ Budapest jócskán lepipálta Varsót és Prágát is tavaly, HVG, 2016. január 15.
- ↑ 50 milliárdból épül új utasmóló Ferihegyre, Napi.hu, 2016. június 30.
- ↑ Újabb látványtervek jöttek: így nézhet majd ki Ferihegy 2020-ban, HVG, 2016. június 30.
- ↑ Igy néz majd ki a Liszt Ferenc reptér új parkolóháza, HVG, 2018. szeptember 12.
- ↑ Karbon-semleges minősítést kapott a Budapest Airport, Airportál, 2018. április 23.
- ↑ Menetrend és útvonaltervező hozzáférés: 2017. december 26-án
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ [5]
- ↑ [6]
- ↑ [7]
- ↑ [8]
- ↑ [9]
- ↑ https://airportal.hu/a-shanghai-airlines-dreamlinerei-repulnek-sanghaj-es-budapest-kozott-nyartol/
- ↑ [10]
- ↑ [11]
- ↑ [12]
- ↑ [13]
- ↑ [14]
- ↑ [15]
- ↑ [16]
- ↑ 2005-ben nyolcmillió utas Ferihegyen. Budapest Airport. [2007. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
- ↑ 2006-ban 4,2%-kal nőtt Ferihegy forgalma. Budapest Airport. [2007. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
- ↑ 2007: 8,6 millió utas Ferihegyen. Budapest Airport. [2008. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
- ↑ Százezerrel több utas 2010-ben. Budapest Airport. [2011. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
- ↑ Minden idők legforgalmasabb májusát regisztrálta a Budapest Airport. Budapest Airport. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
- ↑ A Malév-csőd ellenére jól teljesített a Budapest Airport. Air Portal. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
- ↑ Budapest Airport: szerény, de stabil növekedés 2013-ban. Air Portal. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Budapest Airport: 9 155 961 az új utasforgalmi rekord (magyar nyelven). Air Portal. (Hozzáférés: 2015. január 26.)
- ↑ 2012 traffic statistics for all airlines. [2014. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Új, közvetlen repülőtéri járatot indít a BKK. Budapesti Közlekedési Központ, 2017. június 27. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
- ↑ http://epulettar.hu/projekt/ferihegyi-repuloter-1-es-terminal
- ↑ Rendezvényközpont lett az 1-es terminálból – Index, 2012. október 11.
- ↑ Utazási kisokos (magyar nyelven) (PHP). bud.hu. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ Exkluzív váró is van már Budapesten – Burzsuj.blog.hu, 2011. szeptember 9.
- ↑ VIP and Lounge services. bud.hu (angolul) (Hozzáférés: 2014. márc. 4.) (html) arch
- ↑ Interaktív térkép. bud.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. márc. 4.) arch
- ↑ Épül a ferihegyi luxusterminál
- ↑ Zaj miatt indult pert nyert a Budapest Airport – Origo, 2009. július 10.
- ↑ Ferihegy százmilliót ad zajszigetelésre – Repülni jó.hu, 2009. október 8.
- ↑ Reptérfelek – avagy a gépmadarak büntetése Archiválva 2012. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszabadság, 2010. március 24.
- ↑ Kilátóterasz. www.bud.hu (Hozzáférés: 2014. márc. 20.) arch
- ↑ Az Aeropark honlapja
- ↑ A Légiközlekedési Kulturális Központ honlapja
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Honlapja
- Facebook oldala
- Repülőtér-információ a World Aero Data adatbázisában Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere)
- Repülőtér-információ a Great Circle Mapper-en. Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere).
- A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től
- Baleset és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában
|